Számvetés az út közepén

Lejártak az országos próbavizsgák, a kisérettségi és az érettségi is. Pénteken az eredményt is megtudhatták a nyolcadikos diákok, akik az országos képességfelmérő vizsga próbáján vettek részt.

Fotó: Bodolai Gyöngyi

Lejártak az országos próbavizsgák, a kisérettségi és az érettségi is. Pénteken az eredményt is megtudhatták a nyolcadikos diákok, akik az országos képességfelmérő vizsga próbáján vettek részt. Országos szinten 180.442 tanuló írta meg a két, illetve magyar tagozaton a három tesztet, és mindössze az 50,68 százalékuk érte el az ötös általánost. Ennek ellenére Sorin Câmpeanu közoktatási miniszter örvendetesnek tartja, hogy az eredmény 1,85 százalékkal jobb, mint a 2014-es próbavizsgán. Megyénkben 50,81 százalékos volt az ötösön felüli átlag, ami négy százalékkal haladta meg az elmúlt tanévben szervezett próbavizsga eredményét (49,90).

A Gyulakutai Általános Iskolában a próbavizsgán részt vevő 36 diák hetven százaléka ért el ötösön fölüli átlagot, anyanyelvből jól teljesítettek, románból a megyei átlag körüli eredmény született, matematikából valamivel gyengébb.

Milyennek találták a tételeket? Elérte-e célját a vizsga? Milyen tapasztalatokat szereztek a diákok? – ezekre a kérdésekre kerestük a választ a marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskolában. Bár a Bolyai köztudottan az élen jár a diákok felkészültségét illetően, az eredmények a jó közepes határán mozogtak.

Szőcs Imre román szakos tanár az okokat sorolja, amiért kisebbek voltak a jegyek, mint ahogy számítani lehetett:

– Az út közepén vagyunk, az egyik tétel a hatodik osztályban tanult anyagrészből volt, aminek az ismétlésére még nem került sor, ezért lettek a vártnál gyengébbek románból a jegyek. Másrészt úgy érzem, hogy a tételkészítők nagyon szeretik az új tananyagot is belefoglalni, ez esetben például az alanyi mellékmondatot, aminek a begyakorlására nem volt még elég idő. Volt néhány kiemelkedő teljesítmény az osztályban, de a hetes körüli átlagot a felkészülés időszakában nem érzem rossz eredménynek. Sajnos, nagy a tananyag, s ma is fennáll az évek óta jelzett probléma, hogy románból nem veszik figyelembe, hogy más anyanyelvű diákokról van szó.

Magyarból a megye több iskolájában is a három tantárgy közül a legjobbak voltak az eredmények. Soós Katalin magyartanárnő szerint a tananyagon alapuló, hozzáférhető, közepesen nehéz volt a tételsor. A leggyengébben felkészült diák is megszerezhette az átmenő jegyet.

– Tanárként azt szerettem volna, ha nehezebb a tétel, hogy ösztönzőleg hasson a diákokra. A tétel feladatainak a megoldása alaposságot, jó szövegértést, az elméleti tudás gyakorlatba ültetését igényelte. Bár voltak 9-esen fölüli eredmények, a diákok egy része elégedetlen, ezért remélem, hogy a vizsgára jobban felkészülnek, figyelmesebbek lesznek.

Javító tanárként szerzett tapasztalataim alapján helyenként baj van a tárgyi tudással, a szövegértéssel és a szövegalkotással, ezért fordulnak elő gyengébb eredmények, s elszomorítja az embert, amikor anyanyelvből 3-as, 4-es osztályzatot kell adnia.

Mátéfi István matematikatanár szerint az utóbbi évek egyik legjobb tételsorát adták a próbavizsgán, ami az egyszerűbb feladatoktól haladt a nehezebb felé, s ezúttal nem csúszott be hiba a szerkesztésébe sem. Az első két feladat könnyű volt, a harmadikkal többet kellett dolgozni. Az a gyermek, aki folyamatosan és rendszeresen készült, meg tudta írni az ötöst.

– Tartani kell ezt a szintet azoknál a tanulóknál, akik középiskolába készülnek, hiszen érettségi tantárgyról van szó, s a hiányosságokat később nehéz lesz pótolni. Tanítványaim között a figyelmetlenség okozta a legtöbb gondot. Hasznosnak tartom a próbavizsgát, mert diákjaink szembesülnek azzal, hogy mit kell tenniük annak érdekében, hogy az igazi vizsgán jól szerepeljenek.

Megkérdeztem a nyolcadikosokat is, akik elmondták, hogy hasznos volt a próbavizsga, amelyen fel tudták mérni, hogy milyen szinten vannak, mennyit kell fejlődjenek (Ferencz Dániel), hogy az igazi megmérettetésen ne érje őket meglepetés (Nagy Dávid Márk). Ébresztő volt azok számára, akik elhitték, hogy tudják a tananyagot, s most szembesültek a hiányosságokkal, utalt saját magára is Váradi Csaba. Amennyi munkát a tanulásba fektetett, azt tükrözték az eredmények – tette hozzá Péntek Balázs Zsolt. Nem olyan jegyet ért el, amilyent szeretett volna – mondta Pávai-Marossy Zsófia, Lazsádi Eszter a román tétel egy részét érezte meglepetésnek, Lokodi Eszter, mivel nem az igazi vizsgáról volt szó, lazábban állt hozzá, Kilyén Dávid pedig becsapósan könnyűnek érezte a magyar tételt.

Horváth Gabriella aligazgató szerint hasznos volt, hogy nem a saját tanáraik értékelték a diákok teljesítményét, s így pontos képet alkothatnak arról, hogy mit kell bepótolni, a következő időszakban mire kell fektetni a hangsúlyt.

Sokak véleménye szerint ezúttal sem az átlagdiák képességeihez, hanem a legjobbak teljesítményéhez mérték a tételek nehézségét, s ezzel magyarázható, hogy a nyolcadikos tanulóknak csak a fele ért el átmenő jegyet. Ehhez képest az egy-két százalékos javulás keveset nyom a latban. Igaz ugyan, hogy a szakiskolákba az ötösnél gyengébb általánossal is felveszik a diákokat, de azért továbbra sem hangzik jól, hogy az általános iskolák végzettjeinek a fele megbukott az első komoly vizsgán.