Eszerint módosítaná a büntető törvénykönyvet is, amelybe bevinné a „őszintén sajnálom” kifejezést.
Olvasom, hogy Mihai Alfred Laurenţiu-Antonio független szenátor azzal a törvényjavaslattal rukkolt elő, hogy a pénzmosással vagy adócsalással vádolt személyek, akik ellen eljárás indult, megúszhatnák a börtönbüntetést, ha „bebizonyítják”, hogy megbánták a tettüket. Eszerint módosítaná a büntető törvénykönyvet is, amelybe bevinné a „őszintén sajnálom” kifejezést.
A törvénykezdeményező szerint azonban csak azokra vonatkozna ez a „könnyítés”, akik első ízben követnek el adócsalást vagy pénzmosást, saját jószántukból felfedik (?!) és elismerik bűnösségüket, illetve, ha a bűntény elkövetése óta legtöbb kétharmad idő telt el az elévülésig. Netán, ha visszafizeti az okozott kárt és ha hozzájárul az igazság felderítéséhez. Vagyis elég lenne egy „őszinte” szánombánom ahhoz, hogy ne csukják le az úgymond „kezdő” bűnözőt.
M.A.L.A. szerint azért lenne szükség erre a módosításra, mert túl sok bűnügyi per van Romániában, és eme „könnyítés” nyomán a bíróságok is fellélegezhetnének egy kicsit. És ha még ez sem lenne esetleg elég meggyőző, a szenátor azt is hozzáteszi, hogy túlzsúfoltak a hazai börtönök, emiatt Romániát az Európai Emberjogi Bíróság (CEDO) is elítélte, és több százezer eurós büntetésekre kötelezte.
A kezdeményező arról nem beszélt, hogy ki dönti el, hogy valóban első alkalommal követett-e el valaki adócsalást, és hirtelen lelkiismeret-furdalása támad, ezért aztán „őszintén” megbánja tettét, s máris szabad lesz, mint a madár. Mert a romániai helyzet tükrében nehezen hihető, hogy akadna olyan finomlelkű bűnöző, akit ugyan nem „kaptak el” a korrupcióellenes ügyészek, és már nem sok van hátra, hogy a tette elévüljön, mégis úgy gondolja, feljelenti önmagát, őszintén megbánja bűnét és visszaadja a talán pillanatnyi elmezavarban elsinkófált összegeket. Ilyent még nem tapasztaltunk a rendszerváltás óta. Inkább csak azt, hogy az elkövetők azt sajnálták, kiderültek a törvénytelenségek.
És ha még ez sem lenne elég, a szenátus elnöke azt szeretné, ha a hivatali visszaélés fogalmát törölnék a Btk.-ból. A két kezdeményezés együtt, ha törvényerőre emelkedne, igencsak jó szolgálatot tenne minden adócsalónak és pénzmosónak, illetve minden helyi vagy központi kiskirálynak, akik – köztudott – mindegyre a hivatali visszaélés bűnébe esnek. Hát még azoknak, akik ellen eljárás indult, de még nem született végleges elmarasztaló ítélet!
Június 5-én helyhatósági választások lesznek Romániában, és alig három héttel a választások előtt azt látjuk, hogy például a megyeszékhelyek polgármestereinek több mint a fele ellen bűnvádi eljárás van folyamatban korrupció, pénzmosás vagy hivatali visszaélés gyanúja miatt. És még nem is lépett életbe a „szánombánom” törvény! Mi lesz a parlamenti választásokon?
