Már csak nevében szász a település, az egykori virágzó falu emlékét csupán erődtemploma és jellegzetes házai őrzik. A szép fehér házak közül többet az új tulajdonosok pirosra, narancssárgára festettek, ami esztétikailag semmiképpen nem illik a képbe. Ha Szászbogácson úgy jártak volna el, mint Torockón, akár az épített világörökség listáján is megállná a helyét a falu. De nem így történt, az épületek állaga egyre romlik. A XV. század elején épült templomot bezárták, istentiszteletet nem tartanak benne. Egy kézen meg lehet számolni a szászok és szász felmenőkkel rendelkezők számát a faluban.
A legutóbbi népszámlálás szerint a községben – amihez Magyarsáros is hozzátartozik – 647 román, 556 magyar és 1218 roma nemzetiségű él. Az önkormányzat az évek során számos beruházást végzett, most iskolaavatóra készülnek. Erről Ioan Aldea polgármester számolt be.
Felére csökkent a gyermeklétszám
– Az iskolaépítés története regénybe illő. Az iskoláink régi szász ingatlanokban működtek, az alsó tagozat a volt evangélikus felekezeti iskolában, az V–VIII. osztály egy módos lakóházban. A megnövekedett gyermeklétszám indokolttá tette az új iskola építését. 2012-ben belevágtunk, a tanügyminisztérium által finanszírozott projekt alapján. Az iskolát nagyra tervezzük, 16 osztályteremmel, öt laboratóriummal. Az első két évben folyamatos volt a finanszírozás, aztán kizártak belőle, s hagyták, hogy úgy boldoguljunk, ahogy tudunk. Nem volt pénz rá. Időközben az építőcég csődbe ment, emiatt a félbemaradt munkálatokra új licitet kellett kiírnunk. Az első versenytárgyalásra 28 cég jelentkezett, a másikra 18 cég nyújtott be pályázatot, s egy dicsőszentmártoni vállalkozás nyerte el a munkát. Örültünk neki, de hiába, mert három év múlva ez is csődöt mondott. Újra kellett kezdeni megint a szakvéleményezést, versenytárgyalást. A licitet háromszor hirdettük meg, senki sem jelentkezett az iskola befejezésére. 2019-ben egy újabb cég elvégezte a külső munkálatokat, behelyezte a nyílászárókat, rendbe tette az udvart, hátravan még az illemhelyek elkészítése, valamint a hőközpont felszerelése. Ha volna munkaerő, egy hónapon belül be lehetne fejezni, de nincs. Reméljük, hogy ez a cég nem megy csődbe, s iskolakezdésre elkészül az iskola – mondta a polgármester, aki hozzátette, hogy amikor az iskolát megtervezték, 277 gyerek volt a községben, jelenleg 136 van.
– Ma már a honfitársaink sem vállalnak annyi gyermeket, mint régen, egyet-kettőt csak. Ők is román nyelven tanulnak, akárcsak azok a magyarsárosi gyerekek, akiket iskolabusszal ingáztatunk Szászbogácsra. A szép és modern magyarsárosi iskolában sajnos nagyon kevés a gyerek, az elemi osztályokba 24, az V–VIII. osztályba mindössze kilenc jár. Rövidesen oda jutunk, hogy fel kell számolni az iskolát – mondta a polgármester.
Lebontják a szép szász házat, amiben az iskola működött
Szomorú, ahogyan semmivé válik a szászok épített öröksége. Azt a szép tornácos házat, amelyben eddig az V–VIII. osztályos iskola működött, lebontják. Ugyanis az önkormányzatnak nincs pénze a felújítására, s különben sem kapnák meg a tűzvédelmi engedélyt, hiszen a tűzoltókocsi nem tud bejutni az iskola udvarára.
Az erődtemplom szomszédságában levő volt felekezeti iskola is, amiben az elemi osztályok működtek, valószínűleg az enyészeté lesz, annyira rossz az állaga. Hacsak fel nem újítja az evangélikus egyháztanács, de ő eddig nem jelezte e szándékát.
Ioan Aldea polgármester
Fotók: Nagy Tibor
Parlagon a szőlős, „szétbombázták” a 400 vagon bor tárolására alkalmas pincét
A több mint 300 hektáros híres szászbogácsi szőlősöknek nyomuk sincs. Elhanyagolták őket, tönkrementek. 2007-ben szüreteltek ott utoljára. Nemcsak a szőlősök mentek tönkre, hanem a feldolgozó és az óriási pince is, amely 400 vagon bor tárolására volt méretezve.
A szőlősök helyén csak a teraszok árulkodnak arról, hogy egykor szőlőt és bort termeltek itt. A küküllőmenti borok közül – erre Seprődi József dicsőszentmártoni borász bukkant rá – már az 1600-as évek elején a szászbogácsinak volt a legjobb ára, ami arra utal, hogy minőségi bort készítettek. Mindez a múlté, 2007-től 2009-ig eltűntek az oszlopok, megsemmisült 30 kilométernyi vízhálózat, a szőlőst belepte a gyom, a helyén állatokat legeltetnek.
A polgármesternek kilencévi bukaresti kilincselés után a volt szőlősből 104 hektárt sikerült visszaigényelnie az ADS-től, az Állami Birtokok Ügynökségétől, de 197 hektár továbbra is az ügynökséghez tartozik, és parlagon áll. A borfeldolgozó és a pince siralmas állapotba került, az épületek teljesen leromlottak, őr hiányában az emberek minden mozdíthatót elvittek. Olyan az egész, mint bombázás után. Szomorú a látvány, senki földje, pedig a szőlő- és bortermelés mindig jó megélhetést biztosított a szászoknak, majd az államosítás után jól jövedelmezett az állami gazdaságnak.
Az egykori feldolgozóhoz és pincéhez Balázs Attila, Szászbogács alpolgármestere kísért el. A kapunál sem őr, sem lakat nem volt. Látszott, az megy be, aki akar.
– A jelenlegi törvények értelmében szőlőst nem lehet eladni, csak koncesszióba adni. A koncesszió hosszú távra, 49 évre szólna. Érdeklődő azonban nincs. Lehet, hogy azért nincs, mert a bor nem elég nagy üzlet – mondta Ioan Aldea polgármester, majd hozzátette:
– A pincének Piatra Neamţ-i a tulajdonosa, azonban teljesen üres, nincs semmi benne, az óriási hordókat eladták, a fát tüzelőnek, az abroncsot ócskavasnak. A feldolgozó épülete, a hozzá tartozó terület és pince tíz éve eladó, de nem akadt vásárló rá. Úgy hallottuk, hogy egy hónappal ezelőtt volt érdeklődő, de ha nyélbe ütötték volna a vásárt, az önkormányzat tudna róla. Az óriási pincével, amely 400 vagon bor tárolására alkalmas, csak akkor lehetne kezdeni valamit, ha szőlőtermesztés is lenne.
Ahhoz, hogy a termesztést újrakezdhessék, nagy beruházásra volna szükség.
– Egyelőre egy kisebb, 35 hektáros szőlőgazdaság létesült, amit egy 40 évvel ezelőtt Németországba telepedett szászbogácsi férfi hozott létre ezelőtt hét évvel. A területet magánszemélyektől vásárolta, az ADS-nél nem járt sikerrel, pedig egy jól gazdálkodó kormánynak át kellett volna engednie ezeket a területeket, akár az önkormányzatnak is! Mert az önkormányzat talált volna olyan társaságokat, cégeket, amelyek érdekeltek a szőlőtermesztésben. Hogy 16 éve nem kezdtek semmit a szőlőssel, sem a pincével, óriási vétek és veszteség! – fogalmazott a polgármester.
Népszerű a Sachsenhof panzió
A lehető legjobb rendeltetést találták az 1938-ban épült szász háznak, amely Szász udvar néven ma 4 margarétás panzióként és vendéglőként működik.
Az utca többi házaihoz képest „fiatalnak” számító házat egy dán vállalkozó vásárolta meg, és az eredeti arculatot megőrizve panziónak alakította át.
A panziót 2002–2012 között zárt rendszerrel működtette, charterjáratokkal szállították ide a turistákat. Aztán a vállalkozás csődbe ment. Az ingatlant az új tulajdonos 2018-ban vásárolta meg, és újra megnyitotta a panziót.
A helyszínen David Ştefan Mihaijal, a panzió adminisztrátorával magyar nyelven beszélgettünk.
– A Sachsenhof panzió és az étterem is jól megy. Előbb pincérként dolgoztam itt, 2021-től átvettem az adminisztrációs feladatokat. A panzió 40 férőhelyes, 17 szobával rendelkezik, a vendégek 50-60 százaléka külföldről érkezik. A külföldi csoportok többnyire az Erasmus projekt keretében jönnek Romániába. Tehát a fiatalok körében is kedvelt lett ez a hely. Aki itt megfordul, visszakívánkozik, és visszatér. A szobák kényelmesek, nyugalom és csend van. Fürdésre is van lehetőség, az udvaron egy kis medence áll a vendégek rendelkezésére, szaunázni is lehet, van jacuzzi és cseber is – mondta az adminisztrátor, aki hozzátette, kisebb rendezvények, keresztelők, ballagások, ünnepi ebédek szervezését is vállalják, a hangulatos borpincében borkóstolókat és ünnepi találkozókat lehet lebonyolítani.
Ami a személyzetet illeti, az adminisztrátor elmondta, nagyon jók a helyi szakácsaik, jó munkát végeznek a szobalányok, viszont pincért nehezen találnak.
Foglalni a Bookingon vagy a saját honlapjukon lehet. A vendéglőről tudni kell, hogy olcsóbban kínálja a menüt, mint a nagyvárosok hasonló kategóriájú éttermei.
David Ştefan Mihai, a panzió adminisztrátora
Mélyítik a Sós-patak medrét
Több mint két kilométer hosszúságban kiássák és kitakarítják a Magyarsárost átszelő Sós-patak medrét. A munkálatokat a vízügyi igazgatóság végzi. Erre árvízvédelmi szempontból van szükség, hiszen az évek során a patak medre megtelt hordalékkal és iszappal, emiatt nagy esőzéskor a víz nem tud lefolyni, és eláraszthatja a kerteket, házakat.
A munkaponthoz Balázs Attila alpolgármester kalauzolt el, aki elmondta, hogy a falubeliek közül sokan nemtetszésüket fejezték ki e miatt a fontos munkálat miatt, mondván, hogy a patak mellett zöldséget, krumplit termesztenek, s tönkremennek a veteményeseik. Az alpolgármester szerint a patak melletti árterületen nem mind saját tulajdonú kertek vannak, ezeket önkényesen foglalták el az emberek.
Leaszfaltozzák a Csókakút felé vezető utat
Miután Szászbogács és Magyarsáros utcáinak nagy részét leaszfaltozták, bevezették a vizet, megépült a csatornahálózat, csupán a 11 házat számláló Csókakút tanyához vezető utat kell leaszfaltozni. Erre az Anghel Saligny program keretében nyertek finanszírozást, a szerződést már alá kellett volna írni, azonban a kormányváltás miatt megkéstek vele.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
