Székelyhodos

Aszfaltozás, útjavítás buktatókkal 

Sikeresen pályázott Székelyhodos polgármesteri hivatala az Anghel Saligny programra, így a 11 millió lejes támogatásnak köszönhetően 3,3 km utcát aszfaltozhatnak le, és 3,9 km betonsáncot építhetnek ki a kapubejáratokkal együtt. A kivitelező kiválasztására a közbeszerzési eljárást még az idén januárban hirdették meg. 

A jelentkező cég a drágulás miatt az induló árra még 15%-ot kért, amelyet az önkormányzat kellett előteremtsen saját költségvetéséből. Ezt sikerült elkülöníteni, azonban, annak ellenére, hogy az összértéket 900.000 lejjel kiegészítették, a versenytárgyalást megnyerő cég nem vállalta a munkálatot. Így új közbeszerzést kellett meghirdetni, amire öt cég jelentkezett, és végül egyikük megfelelő ár ellenében elvállalta a munkálatokat, így ottjártunkkor már dolgoztak is a munkagépek. Egyesek szerint az árkok kialakítása helyett több utcát kellett volna leaszfaltozni, azonban, ha nincsen az út mellett megfelelően kialakított, gondozott árok, hamarabb tönkremegy az aszfaltréteg, ezért mondtak le néhány utca aszfaltozásáról. A kivitelezés a szerződés szerint 24 hónap, de a versenytárgyalást elnyerő cégvezető szerződéskötéskor azt ígérte, hogy a tél beállta előtt befejezi a munkálatokat. 

Esély lett volna az említett projektből kimaradt utcák aszfaltozására is, ugyanis az idén január másodikán uniós támogatásra pályáztak 1 millió euró értékben. A 7-es régióközpont által koordinált projektben olyan kritériumok voltak, hogy az aszfaltozásra szánt utcák érintsenek középületeket, és legalább két működőképes cég is legyen a leaszfaltozandó utcában. A pályázati kiírásnak megfelelően a feltételek teljesítése növeli a pontszámokat, amelyeknek alapján odaítélik a támogatást. A polgármester szerint 69,29 pontot sikerült elérni a benyújtott dokumentáció alapján. Márciusban azonban a gyulafehérvári régióközponttól helyszíni ellenőrzést tartottak, és akkor derült ki, hogy a pályázatban megjelölt egyik céget január 28-án felszámolták, így elvesztették azt a szükséges pontszámot, amivel talán elnyerhették volna a pályázatot. 

Azt is megtudtuk, hogy az aszfaltozás nem érinti az infrastruktúra-fejlesztést, ugyanis ivóvízhálózat létezik ugyan, de csatornázás nincs. Barabási Ottó polgármester szerint ezt nem lehet rendszerben megoldani, ugyanis sem a kiépítési, sem a fenntartási költségeket nem tudja állni a közösség. 2010-ben Csíkfalvával közösen szerettek volna egy rendszert kiépíteni, ami akkor 125.000 lej lett volna. Sokba került egy tisztítióállomás megépítése és fenntartása, és mintegy kilenc átemelő szivattyút kellett volna építeni, amihez csak a villamosenergia-hálózat több mint 100.000 euróba került volna, így lemondtak róla. Valószínű, hogy egyéni vagy utcai ülepítőkkel fogják megoldani a kanalizálást, amennyiben lehet, pályázat útján, de erre egyelőre nincs kilátás. Ezért nem kell tartani attól, hogy ha leaszfaltozzák az utcákat, akkor utólag fel kell majd törni a burkolatot. 

Bővül a székelyhodosi iskola 

Ha minden jól halad, októberben hozzáfoghatnak a kivitelezők a székelyhodosi általános iskola felújításához, amire pályázat útján 2,4 millió lej támogatást nyert a polgármesteri hivatal. A teljes felújítás mellett egy új épületszárnyat is felhúznak, ahova mellékhelyiségek és egy kazán is kerül. 

A napokban befejezik a tervezést, majd ezután meghirdetik a közbeszerzést a kivitelező kiválasztására. A polgármester szerint, ha minden jól halad, októberben hozzáfoghatnak a munkálatokhoz. 

A gyerekek az új tanévet már a jobbágytelki iskolában kezdik, ahova iskolabusszal szállítják őket a községközpontból és vissza. A községben 156 iskoláskorú gyerek van. 

Az ehedi iskola épületét visszaigényelte az egyház, ezért bért kell fizessen az önkormányzat, így onnan Iszlóba járnak a gyerekek, mert az iszlói iskolát tavalyelőtt újították fel, így ott – a jobbágytelkihez hasonlóan – megfelelő feltételek között tanulhatnak. Székelyhodoson csökken az iskolások létszáma. 

A diákok nagy része roma, szokásaiknak megfelelően a lányokat már a negyedik osztálytól kiveszik az iskolából, mert a házasságra készítik elő, így ezáltal is kevesebben járnak az V–VIII. osztályba. 

Székelyhodoson jelenleg 21 oktató dolgozik, hármuk kivételével mind ingáznak. A polgármesteri hivatal fedezi a költségeiket. Kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy nem igényelnének szolgálati lakást. 

Jók a tanulmányi eredmények – mondja a polgármester –, a jobbágytelki iskola tanulói közül a líceum elvégzése után többen sikeresen felvételiztek a marosvásárhelyi MOGYTTE orvosi, gyógyszerészeti szakára, így remélik, hogy a székelyhodosi iskola rendbetételével a községben megfelelő körülményeket biztosíthatnak majd a tanulóknak, és ezzel is ösztönzik őket a tanulásra. 

Megerősítik a hodosi templomtornyot 

Több évtizednyi próbálkozás után végre úgy tűnik, hogy sikerül megoldást találni a székelyhodosi római katolikus templom tornyának megerősítésére. Valószínűleg talajvízszivárgás miatt a templomhoz épített torony távolodik a főépülettől, és fennáll a leomlás veszélye, amennyiben nem avatkoznak be idejében. 

Barabási Ottó polgármester szerint 2015-ben vették észre, hogy a torony távolodik a templomtól. Elkezdték keresni az okát. Több talajfúrást is végeztek a környéken, hogy sejtésüket beigazolják. 1998-ban ugyanis kiásták a toronyhoz legközelebb eső sírt, és egy beton dréncsőbe akadtak. Kiderült, hogy egy távolabbi – egykori egyházi elöljárók örök nyugvóhelyéről induló – talajvíz-elvezető cső volt, amelyet akkor átszakítottak, és innen bőséges talajvíz szivárgott. A talaj alaposabb vizsgálatával megállapították, hogy az agyagos rétegek repedéseibe kerülő víz száradáskor, illetve télen fagyáskor megmozdította a földet, és ez okozhatta a torony távolodását. A talaj összetételét valószínűleg nem vették figyelembe építésekor, ezért az építmény az idők során elhajolt. Tavalyelőtt a székelyhodosi közbirtokosság tízévnyi jövedelmét ajánlotta fel a torony megmentéséért, így ebből az összegből megrendelhették azt a dokumentációt, amelynek alapján elkezdhették a felújításhoz vezető utat. Tekintettel arra, hogy A kategóriás műemlék templomról van szó, egy kolozsvári szakcég 23.500 euróért készítette el a tervet, amely 2023-ra lett kész. Ennek alapján a szükséges munkálatok mintegy 4,3 millió lejbe kerülhetnek, mivel nemcsak a tornyot kell megerősíteni, hanem ezúttal felújítják a templomot is, ugyanis a tetőszerkezetet is meg kell erősíteni, több helyen megrepedt a fal, amit helyre kell állítani, és a tanulmány azt is kimutatta, hogy több helyen is alá kell alapozni. Építkezésileg a legnehezebb beavatkozás azonban a torony megerősítése. Egy előző cég magasnyomású betoninjektálással próbálkozott, de a kellő technológia hiánya miatt hosszú távon nem sikerült megállítani a talajcsuszamlást. Újabb szakértői csoportot kellett a helyszínre vinni, akik újabb megoldást javasoltak, amelyet – műemlék templomról lévén szó – engedélyeznie kellett a művelődési minisztériumhoz tartozó műemlékvédő hivatalnak. Hosszas keresgélés után egy ploieşti-i céget találtak, amelynek a szakemberei hét és fél méterre lefúrnak, acél cölöpszerkezetet építenek ki, majd olyan furatokat készítenek, amelybe szintén magas nyomású betont juttatnak, ezenkívül az így megerősített 18 cölöpre 50×90 centiméteres vasbeton gerendát rögzítenek, amelyekre ráhelyezik a tornyot. Mielőtt folytatnák a szerkezet kiépítését, a kolozsvári tervezőcég munkatársai nyomásmérést végeznek, hogy beigazolják, megbírja-e a szerkezet a tornyot, s csak azután folytatják a munkálatokat. Szükséges a környék drénezése is, ami szintén a javítási munkálatok része lesz. A polgármester elmondta, egyelőre a Maros megyei magyar polgármesterek 2018-tól létező szolidaritási alapjából 582.000 lejt kapott Székelyhodos önkormányzata, hogy megelőlegezze a munkálatokat. A többi költséget a romániai művelődési és vallásügyi minisztériumtól, illetve anyaországi forrásokból szeretnék megpályázni. 

A Barabás Kisanna művészettörténész által 2023-ban készített tanulmány szerint a székelyhodosi Szent Mihály arkangyal-templom története visszanyúlik az 1300-as évekig, az 1332-es pápai tizedjegyzékben már említést tesznek egy templomról. Az 1713 óta vezetett plébániai anyakönyv anyaplébániaként említi, Ehed, Jobbágytelke és Deményháza filiáival. A középkorban is állt itt templom, amelyhez tornyot építettek. Az idők során az előbbit többször felújították, míg végül 1880-ban lebontották. A jelenlegi terveit Müller János szászrégeni építész 1879-ben készítette, és még a bontási évben, az anyagot felhasználva húzták fel a ma is álló templomot, amelyet az 1900 évek elején folyamatosan javítottak. Legutóbb 1942-ben erősítették meg a templom szentélyének falait, mert a korábbi évek földrengései miatt során három helyen is megrepedtek. A jelenlegi torony az 1860-as években állt, három harang található a toronyban és egy óraszerkezet, amely a 18. század óta működik. A torony említett távolodása miatt a harangokat 2015 óta nem használják. 

Jelenleg az egyházközséghez 125 lélek tartozik, ezért a közösség saját költségén nem tudta vállalni a templom megmentését, a polgármester reméli, hogy pályázat révén sikerül majd megmenteni a műemlék templomot.