Székelyhodos

Jobbágytelkén tanulnak a székelyhodosi diákok 

Kényszerpályán az iskolafelújítás

Több mint két hónapja tölti be diákzsivaj a megye tanintézeteit, a székelyhodosi iskolánál azonban már messziről érzékelhető a csend önkényuralma. A felújítás és bővítés alatt álló épület jelenlegi helyzetéről Barabási Ottó polgármester tájékoztatott.

– A Környezetvédelmi Alaptól hívtunk le támogatást az iskola korszerűsítésére és egy új épületszárny felhúzására, amelybe a mellékhelyiségek mellett a kazán is kerülne. Az 1,9 millió lejes beruházás önrésze kétszerese annak az összegnek, amit az állam ad. A közbeszerzési eljárást az idei év elején sikerült befejeznünk. Négy cég jelentkezett, közülük egy Maros megyei nyerte meg a versenytárgyalást, amely a meghatározott ár 82,5%-áért vállalta a munkát. A szerződés aláírása előtt javasoltam a cég illetékesének, hogy lépjen vissza, ugyanis a közbeszerzés lebonyolítása előtt reális beárazással készült el a műszaki terv, és a másik három cég a szóban forgó összeg 98%-át meghaladó, tehát valós árajánlattal jött. Nem tudtam meggyőzni a kivitelezőt, hogy mondjon le a munkálatról, de már az első találkozásunkkor egy olyan javaslattal jött, hogy a betonfödemet helyettesítsük gipszkartonnal és gerendázattal. Iskoláról és óvodáról lévén szó, ez nem lehetséges, a biztonsági előírások megkövetelik a betonfödemet.

– Mikor kezdődött el a konkrét munkálat?

– Júliusban. Háromszor kellett újrakezdeni a felújítást, a munka minőségét ugyanis sem mi, sem az illetékes szervek nem fogadták el. Az ingatlanbővítést úgy-ahogy elvégezte a kivitelező, mi pedig mindent, amivel meglett, kifizettünk neki. Valószínűleg mégis elfogyott a pénze, ugyanis nem sokkal a betonfödém megöntése után, valamikor szeptemberben leállt. Először telefonon, majd írásban szólítottam fel, hogy nyújtson be egy új ütemtervet a munkálat elvégzéséről, de nem válaszolt. Tizenöt nap múlva újra kértem tőle írásban a módosított ütemtervet, és jeleztem, hogy ha ezt nem teszi le, kötelességünk felbontani vele a szerződést. Erre sem reagált. Egy harmadik felszólítást is küldtem neki a szerződésbontás időpontjának megjelölésével, és mivel erre sem érkezett válasz, felbontottuk a szerződést, én pedig arra kértem az illetőt, hogy adja át nekünk az elvégzett építkezéssel kapcsolatos dokumentációt. Ennek a felszólításnak sem tett eleget. Végül egy marosvásárhelyi konzultáns (sz. m. tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó) cégnél találtam meg a szóban forgó iratokat. A munkálat jelenleg mindössze 12%-ban készült el. 

Anyagi kár és időveszteség

– Egy ilyen helyzetben mi a következő lépés?

– Fel kellett kérnem egy szakcéget, hogy mérje fel az elvégzett munkát, illetve igazolja, hogy az megfelel a kifizetett összegnek. Egy új tanulmánynak kell tehát elkészülnie, ami természetesen pénzbe kerül. A tervezővel is felvettem a kapcsolatot, ő is felmérte az eddigi munkálatokat, hogy azok ne kerüljenek fel a következő árlistára. Miután ez az árlista meglesz, új közbeszerzési eljárást indítunk. A tervező, a szakértő, valamint a licit 55 ezer lejbe kerül az önkormányzatnak héa nélkül, ezt az összeget bírósági úton vissza fogom perelni a kivitelezőtől. Az új munkáltató kiválasztása legalább három hónapba beletelik, ez alatt az idő alatt nem lesz előrelépés az iskola felújítása terén. Az eredeti kivitelezőnek egyébként jövő áprilisig kellett volna elvégeznie a munkát a szerződés szerint.

Nincs ok panaszra a diáklétszám miatt  

A székelyhodosi óvodásokat és elemistákat (a községközpontban kizárólag alsó tagozat működik) tavaly szeptembertől iskolabusz viszi minden reggel az V–VIII. osztállyal is rendelkező jobbágytelki Petres Kálmán Általános Iskolába. Kémenes Hajnal igazgatónőtől megtudtuk, hogy összesen 19 kisdiák és tíz óvodás ingázik Hodosról. Az oktatási folyamatban ez nem okoz zavart, ugyanis a jobbágytelki tanintézet alkalmas egy ekkora létszám befogadására, a különböző programok – a nemrég zajlott idősek napja, az ezután következő Márton-napozás, valamint a szülők közös adventikoszorú-készítése – megszervezését azonban jelentősen megnehezíti. 

Az intézményvezető arról is tájékoztatott, hogy a községbeli tanintézetekbe az idei tanévben összesen 132 gyermek van beíratva. Ez a szám négy éve többé-kevésbé stabilnak mondható, korábban nagyobb volt a létszám. Mind a négy településen működnek óvodai csoportok, az elemi iskola viszont Eheden megszűnt. Az ottani gyerekek már évek óta a felújított iszlói iskolába járnak – az ehedi iskolaépületet ugyanis visszaigényelte az egyház, így az önkormányzatnak bért kellett fizetnie –, jogilag azonban csak az idei tanévtől szűnt meg az ehedi tanintézet.    

A kisdiákok összevont osztályokban tanulnak, Hodoson és Iszlón például az előkészítősök a másodikosokkal, az elsősök a harmadikosokkal és a negyedikesekkel. Jobbágytelkén az idei tanévben nincs második osztály, a felső tagozat valamennyi osztálya azonban önállóan működik, és különösen az ötödik népes, ott 16 diák van. Az elmúlt években sok fiatal család költözött haza a faluba, a létszámnövekedés valószínűleg ennek a következménye – tette hozzá az iskolaigazgató. 

Kémenes Hajnal a tanintézeten kívüli programok között az adventi Világító ablakokat is megemlítette. A magyarországi mintára indított kezdeményezés lényege, hogy egy-egy helybéli család az ünnepvárás valamelyik estéjétől kezdve karácsonyig kivilágítja szürkület után az ablakát, a gyerekekből és felnőttekből álló csapatoknak pedig fel kell fedezni, hogy hol gyúltak fel első alkalommal fények.   

Megmenekült a hodosi templom tornya

A magyar kormány (is) segítette az újjászületést

Tavaly augusztusban számoltunk be arról, hogy hosszas várakozás és próbálkozás után végre sikerül megerősíteni a székelyhodosi római katolikus templom tornyát, ami – valószínűleg talajszivárgás miatt – eltávolodott a főépülettől, így fennállt a veszély, hogy bármikor leomolhat.

Az A kategóriás műemlék épület tornyának megmentésére 2022-ben tízévnyi jövedelmét ajánlotta fel a hodosi közbirtokosság, ebből az összegből rendelte meg az önkormányzat egy kolozsvári szakcégtől a munkálat műszaki tervét. A 2023 őszén elkészült dokumentáció a torony megerősítése mellett az épület felújítását is magába foglalta, a tetőzet és a falak állapota ugyanis ezt megkövetelte.

– 2024-ben a Művelődési és Vallásügyi Minisztériumtól próbáltunk pályázati úton pénzalapot lehívni a beruházásra. Minden előírásnak megfeleltünk, de nem kaptunk támogatást. Az idei év elején időszerűsítettük, és februárban újra leadtuk a pályázatot. A mai napig nem kaptunk választ, de reménykedem abban, hogy az év végéig mégiscsak kapunk valamennyi összeget – mondta Barabási Ottó polgármester, majd elmondta, hogyan sikerült mégis megmenteni és megújítani a tornyot. 

Amint arról már a múlt évben is írtunk, a Maros megyei magyar polgármesterek szolidaritási alapjából 2024-ben 582 ezer lejt kapott az önkormányzat a munkálatra. Ekkor találtak egy ploieşti-i céget, ami hozzá is látott a torony megerősítéséhez.

– Tavaly augusztus 20-án reggel leomlott a templomtorony fala. Ekkor szembesültünk azzal, hogy az 1 méter 20 centis torony mindkét oldala csak 30 centiméterig tartalmaz téglát, a közepe földdel, nagyobb kövekkel, homokkal és cseréptörmelékkel van feltöltve. Ez sok plusz munkát jelentett, ugyanis egy speciális anyaggal fel kellett tölteni az üres részeket. Hála Istennek sikerült ezt megoldani. A tornyot 90x90 centiméteres betongerendákból kialakított szerkezettel rögzítették. A szakértők megállapították, hogy 33 centit távolodott a főépülettől, ezt a folyamatot most már sikerült megállítani. A munkálat végig a Marosvásárhelyről érkezett műemlékvédelmi szakemberek felügyeletével zajlott – összegezte a községgazda a tavalyi fejleményeket, majd a tavaly decemberi örömhírre tért át:

– Értesítést kaptunk a magyar kormánytól, hogy 30 millió forinttal támogatják a templom felújítását.

Idén februárban az illetékes minisztérium által kinevezett szakemberek terepszemlét tartottak a templomnál, és közölték, hogy a torony külső felújítását vállalja fel anyagilag a kormány. Egy kolozsvári cég ipari alpinistái rövid időn belül nekiláttak a munkának, amit fentről, a kereszttől a templomhajóig el is végeztek. A magyar kormány a felajánlott 30 millió forintot még 20 millióval egészítette ki, így a torony külsőleg-belsőleg teljes mértékben megújulhatott – tudtuk meg a polgármestertől. Barabási Ottó arról is tájékoztatott, hogy jelenleg a torony négy ablakáig vezető, rossz állapotban lévő falépcsőszerkezetet cserélik ki tűzálló vasszerkezetre. Miután ez a munkálat elkészül, a templom tetőszerkezetét szeretnék felújítani külső anyagi segítséggel. A munkálat összértéke a 2023-as számítások szerint négymillió euró – tette hozzá az elöljáró.

Megújult az ehedi kultúrotthon

Bár két jelentős beruházás kivitelezésében is akadályba ütközött – a kormánymegszorítások miatt sok helyen leállított – Anghel Saligny programot illetően szerencsésnek mondhatja magát Székelyhodos, tudtuk meg múlt szerdai látogatásunkkor Barabási Ottótól, a Felső-Nyárád menti község polgármesterétől.

– A 3,3 km utca leaszfaltozására és kapubejáratokkal együtt 3,9 km betonsánc építésére vonatkozó munkálatra 2024 januárjában meghirdetett versenytárgyalást egy jó anyagi háttérrel rendelkező Maros megyei cég nyerte meg, amely tavaly 98 százalékban el is készült a kivitelezéssel. Az ezért járó teljes összeget idén márciusban kapta meg, és még abban a hónapban nekilátott az elmaradt munkálatoknak, az útfestésnek, jelzőtáblák felszerelésének, támfal kiépítésének. Az aszfaltozás a község valamennyi települését – a községközpont mellett Ehedet, Iszlót és Jobbágytelkét – is érintette. A kivitelező jó minőségű munkát végzett, az átadásra idén júniusban került sor – tájékoztatott a községgazda.

Uniós pénz helyett önerőből

A vége fele jár az ehedi kultúrotthon – tetőcserét is magába foglaló – külső-belső felújítása. Az önerőből megvalósuló beruházásra 2023 tavaszán hívott le támogatást az önkormányzat az országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül. Az önrész ugyanakkora lett volna, mint az uniós összeg, azaz 1.200.000 lej, mire azonban a műszaki terv elkészült, a drágulások miatt az önrész 300 ezer lejjel nőtt. 2023 szeptemberében az Electrica áramszolgáltató vállalat jelezte, hogy a terv alapján kötelező egy töltőállomást létrehozni, illetve háromfázisú áramot bevezetni az épületbe. Mivel a kultúrotthon fűtése megkövetelte, az önkormányzat már három évvel korábban bevezette a háromfázisú áramot, de az csak 18kW-os volt, a projekt keretében azonban 75, illetve 82kW-ot kellett volna biztosítani. Ennek érdekében új villanyoszlopokra, illetve villanyórákra lett volna szükség, és ezért 500 ezer lejt kellett volna fizetni az Electricának, amiből valamennyi pénzt utólag visszafizetett volna – vázolta fel a polgármester az áldatlan helyzetet.

– Akkoriban éppen aszfaltozás előtt álltunk, annak a beruházásnak az önrésze több mint kétmillió lej volt, így semmiképpen sem tudtuk volna fedezni az Electrica által meghatározott kiadást. Ezért 2024-ben visszamondtam a szerződést a minisztériumban. A kultúrotthon felújításáról azonban nem mondtunk le, tavaly és idén is elkülönítettünk erre egy összeget a helyi költségvetésből. Így sikerült kiviteleznünk a munkálatot, már az utolsó simítások zajlanak, és remélhetőleg néhány napon belül a hivatalos átadásra is sor kerül. Ennek örömére november 15-én, szombaton ehedi falunapot tartunk – újságolta Barabási Ottó. A községgazda hozzátette, hogy az épület külső szigetelésére ezután kerül sor, a nyílászárókat pedig az ehedi közbirtokosság néhány évvel ezelőtt már kicserélte.