Szeretetkonyha, karácsonyon túl

Mezőbergenyében az elmúlt nyáron avatták fel a diakóniai központot, amely a volt felekezeti iskola épületében kapott helyet. Az építkezés a helyi gyülekezet, a svájci bubikon-wolhauseni testvérgyülekezet és más támogatók segítségével valósulhatott meg.

Fotó: Nagy Tibor

Mezőbergenyében az elmúlt nyáron avatták fel a diakóniai központot, amely a volt felekezeti iskola épületében kapott helyet. Az építkezés a helyi gyülekezet, a svájci bubikon-wolhauseni testvérgyülekezet és más támogatók segítségével valósulhatott meg. Miután az épület elkészült, azon kellett gondolkodni, hogy a rendeltetésnek megfelelően, hogyan töltik meg tartalommal, pontosabban: hogyan kivitelezik a diakóniai szolgálatot. E szolgálatról Domahidi Béla lelkipásztor számolt be.

Az eredeti szándék megvalósult, az épületet közösségi és szociális célokra használják. A konyhát is úgy alakították ki, hogy nagyobb mennyiségű ételt lehessen elkészíteni rendezvények alkalmával, illetve a szeretetszolgálat gyakorlására.

Az igény adott, a faluban vannak, akik nélkülöznek, akiknek egészségi állapota megromlott, vagy annyira megöregedtek, hogy nem tudják ellátni magukat, nem tudják megfőzni maguknak a meleg ételt. Azoknak szeretnénk segíteni, akiknek gond a főzés. A diakóniai bizottság és a kuratórium úgy döntött, hogy felvállalja a szeretetkonyha működtetését, de kérdés volt, hogy miből. A svájci testvérgyülekezet ismét segítségünkre sietett, mert 2100 svájci frankot ajánlottak fel a szolgálat működtetésére. November elejétől kezdtük el a főzést, azóta minden hét végén két-három asszony jelentkezik, akik szombat-vasárnapra meleg ételt készítenek 35-40 személynek. Az asszonyok már három héttel azelőtt beosztják, hogy adott hét végén ki lesz a soros – mondta a lelkész.

A diakóniai szolgálatban részesülőkről javaslatok alapján készült egy lista, ami változó. Van, aki kiesik, van, aki felkerül a listára. A bizottság tagjai mindenkit sorban megkérdeztek, igénylik-e a szolgálatot vagy sem. A megkérdezettek jó néven veszik ezt a szolgáltatást, hiszen szeretetből és az embertársak iránti együttérzésből fakad.

Jóllehet a svájciak biztosították a kezdő tőkét, ez mostanig nem tarthatott ki. – A gyülekezeti tagok önzetlen segítségével, adakozásával működik tovább a szeretetkonyha. Van, aki 100, 200, sőt 500 lejt is adott, nem beszélve arról, hogy az asszonyok nem kevés terménnyel is hozzájárulnak a konyha működtetéséhez. Nagy segítséget kapunk Barabási Erikától, a gondnokné asszonytól, a presbiterfeleségektől, továbbá Mihály Irénkétől, a programfelelőstől, aki beszerzi az alapanyagokat és összeállítja a menüt. Mindannyian összehangoltan és szívesen dolgoznak, s mindannyiuk munkájáról elismeréssel szólhatok. Ez az elismerés érezhető azok részéről is, akik a szeretetkonyhából részesülnek – összegzett Domahidi Béla lelkipásztor.

A szeretetkonyha működését egyelőre téli időszakra tervezik, idén március végéig biztosítják e szolgáltatást.