Szerkezeti változást okoz agyunkban, ha nem használjuk egyik karunkat
A begipszelt vagy felkötött karú páciensek agyi szkenneléséből az derült ki, hogy a másik oldali agyterületek gyorsan ellensúlyozzák a kieső domináns végtagot, a közvetlenül hozzá köthető agyterületek mérete viszont csökken.
Mágneses képalkotó eljárással vizsgálták svájci kutatók, hogy mi történik agyunkban, amikor sérülés miatt egyik karunkat nem tudjuk használni.
A begipszelt vagy felkötött karú páciensek agyi szkenneléséből az derült ki, hogy a másik oldali agyterületek gyorsan ellensúlyozzák a kieső domináns végtagot, a közvetlenül hozzá köthető agyterületek mérete viszont csökken.
Nicolas Langer, a Zürichi Egyetem munkatársa elmondta, hogy az MRI-felvételeken olyan agyi szerkezeti változásokat figyeltek meg a pácienseknél, amelyek arra utalnak, hogy a domináns jobb kézhez köthető készségeik áthelyeződtek a másik oldalra.
A vizsgálatokba tíz jobbkezes embert vontak be, akik karsérülésük miatt gipszet vagy felkötőt viseltek legalább 14 napig a domináns oldalukon. Napi tevékenységüket eközben a másik kezükkel látták el. Az első agyi szkennelést a sérülést követő 2 napon belül végezték el, majd a sérülés utáni 16. napon megismételték az MRI-vizsgálatot. Ezenkívül a résztvevők sérült karjának motoros készségeit is tesztelték a kutatók.
Az MRI-felvételekből kiderült, hogy az agy (jobb kézhez köthető) bal oldalán 10 százalékkal csökkent a szürke- és a fehérállomány mennyisége azokon a területeken, amelyek a korlátozott jobb kar mozgatásáért felelősek. Ezzel egyidejűleg a bal kéz mozgatásáért felelős jobb oldali agyterületeken nőtt a szürke- és fehérállomány mennyisége.
Langer szerint eredményeiket fel lehet használni olyan szélütött emberek rehabilitációjában, akik megbénultak egyik oldalukra.
A tanulmányt a Neurology című szakfolyóirat kedden megjelent számában tették közzé.
