Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása Csíkszeredában

Szóltunk már, fotót is közöltünk a Csíki Székely Múzeumban október 3-án nyílt kiállításról. November 30-ig még megtekinthető. Aki arra jár, feltétlenül iktasson be programjába egy látogatást a Mikó-várba, az emeleti galériákban kiállított alkotások mélyen bevésődnek emlékezetébe. A budapesti Szervátiusz Alapítvány húsz éve alatt kitüntetett képzőművészek válogatott művei impozáns, hatásosan megvilágított elrendezésben kerültek a közönség elé. A kurátorok – Szervátiusz Klára és Túrós Eszter – mindenik műnek megtalálták az illő helyét, jól kihasználva egymásra hatásukat, fokozni tudták a festmények, szobrok, grafikák, textilművészeti kompozíciók, térplasztikák együttes kisugárzását. 2003-tól huszonegy Kárpát-medencei magyar képzőművész részesült az elismerésben, az ő munkáikkal együtt a díj névadója, Szervátiusz Jenő és az alapítvány, illetve a kitüntetés kezdeményezője, Szervátiusz Tibor néhány szobra is látható, tovább emelve a tárlat rangját, gazdagítva, nyomatékosítva a nézőkhöz szóló üzenetét. A látványt önvallomásos gondolatokkal, elmélyült méltatásokkal, szakmai elemzésekkel gyarapítva, elegáns katalógus is megörvendezteti a tárlatlátogatót. Ennek előszavában a csíkszeredai kiállítást megnyitó Szervátiusz Klára, az alapítvány elnöke Él a magyar művészet címmel így tekint vissza az eltelt két évtizedre: „Amikor húsz esztendővel ezelőtt – miként Csoma Sándor – elindultunk férjemmel, hogy felkutassunk minden magyar művészt a Kárpát-medencében, tudtuk, hogy találunk értékeket. De nagy boldogsággal fedeztük fel azt a mérhetetlen gazdagságot, szellemi törekvést, megvalósítási sokszínűséget, amelyből most 21 alkotó művét állítjuk a figyelem erőterébe. Miről gondolkodnak ezek a művészek? Természetesen a legfontosabbról: életről és halálról, s a közbeeső stációkról, megmaradásunkról, értékeinkről, az örök életről.” 

 A falon Márton Árpád festményei. Előtérben Szervátiusz Tibor szobra, a Diaszpóra

A 120 éve született Szervátiusz Jenő a „tiszta forrást” nevezte meg kiindulópontnak a művészek számára. Az elismerést magukénak tudók ebben a szellemben teljesítették ki életművüket. Íme a névsoruk és lakóhelyük: Árkossy István, Budapest, Barabás Éva, Marosvásárhely, Bardócz Lajos, Berkenye, Berend Iván, Zobor, Bocskay Vince, Szováta, Győrfi Lajos, Püspökladány, Györfi Sándor, Karcag, Gyurkovics Hunor, Szabadka, Homoki Gábor, Tiszapéterfalva, Kákonyi Csilla, Marosvásárhely, Matl Péter, Munkács, Márton Árpád, Csíkszereda, Nagy János, Rákosszentmihály, Petrás Alina, Pomáz, Petrás Mária, Pomáz, Rieger Tibor, Budapest, Somogyi Győző, Salföld, Szabó Ottó, Kassa. A csíkszeredai Gaál András, a budapesti Kubinyi Anna és a korondi Páll Lajos sajnos már elhunyt. A Szervátiusz Klára szerkesztette katalógusban mindeniküktől látható egy-két reprezentatív mű. 

Csíkszeredát követően 2024 februárjában Budapesten a Műcsarnokban nyílik meg majd a kiállítás.