Szerveződő gazdatársadalom

• 2014-01-24 16:47:25

• Vajda György

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete – Maros szervezete január közepétől felkeresi a községekben levő tagszervezeteket, hogy az évi beszámoló ülések mellett tájékoztassa a mezőgazdászokat az Európai Unió 2014–2020-as időszakban várható támogatási rendszeréről, elvárásairól.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete – Maros szervezete január közepétől felkeresi a községekben levő tagszervezeteket, hogy az évi beszámoló ülések mellett tájékoztassa a mezőgazdászokat az Európai Unió 2014–2020-as időszakban várható támogatási rendszeréről, elvárásairól. Szerdán délelőtt Csomoss Attila, az RMGE – Maros elnöke, dr. Bocz István állatorvos és Szász Zoltán szakreferensek Héderfájára látogattak, ahol Bancsi András, a helyi gazdakör vezetője, valamint Szakács Béla polgármester fogadták a vendégeket. A gyűlés a helyi kultúrotthonban zajlott.

A találkozó előtt Csomoss Attila a Népújságnak kifejtette: nagyon fontosak ezek a megbeszélések, mivel ilyenkor nemcsak azt veszik számba, hogy mivel foglalkoztak a múlt évben a gazdakörök, hanem felhívják a figyelmet azokra a követelményekre is, amelyeknek a gazdák eleget kell tegyenek ahhoz, hogy versenyképes termékeket juttassanak a piacra. Megváltoznak a 2014–2020-as időszakra vonatkozó uniós pályázati rendszerek is, és ha nem vagyunk megfelelően felkészülve, akkor lemaradunk, és ez a mezőgazdászaink számára anyagi veszteséget is jelent, nem csak piaci hátrányt.

Az egyik ilyen téma, amellyel lapunkban is többször foglalkoztunk, a szarvasmarha-tenyésztés, illetve a tejtermelés támogatása, ami most komoly lehetőségeket biztosít a gazdáknak. Az állattartásra és a megtermelt tejre is jelentős pénzösszeget lehet az APIA-n keresztül lehívni, de a gazdáknak is nő a kötelességük. A tejbegyűjtésre vonatkozó törvény alapján – akár más települések számára is jó példaként – a küküllőszéplaki RMGE–Maros gazdakör díjmentesen bérbe vette az egyik tejfeldolgozó cégtől a begyűjtő konténert. Azok a gazdák, akik ennél a központnál adják le a tejet, a beszolgáltatott tej árából egy kis összeget arra fordítnak, hogy megfizetnek egy személyt, aki tárgyal a tejfeldolgozóval és gondoskodik arról, hogy megfelelő minőségű tej kerüljön a céghez. A gazdák pedig, ahogy kérték, bankkártyán vagy postai utalvánnyal megkapják a pénzt. Felmerült annak a lehetősége is, hogy egy másik, nemrég közreadott kormánytámogatás segítségével a község új hűtőtankot vásároljon, ezt még nem döntötték el, mivel a pályázat benyújtási határidejét három hónappal meghosszabbították, addig sikerült szervezett megoldást találni a tejbegyűjtésre. A községből még két cég szállítja el a „nyersanyagot”, konkurencia van ugyan, de a társulás előnye, hogy nagyobb mennyiség esetén kedvezőbb felvásárlási árat tudnak kialkudni a feldolgozóval – tudtuk meg többek között a beszélgetésekből. Természetesen nagyon fontos, hogy a zsírtartalom és a csíraszám megfeleljen, hiszen az átvételt követően utólag is ellenőrzik a beszolgáltatott tej minőségét, s ha ez nem felel meg, felbonthatják a szerződést. Ezért az egyesület képviselői arra kérték a gazdákat, hogy nagyon szigorúan tartsák be az előírásokat. Annak a lehetőségét is mérlegelték, hogy a begyűjtőközpont bérleti határidejének lejárta után a gazdakör megvásárolná a konténert. Természetesen nem csak a tagoktól gyűjtenék be a tejet, ezért ez az ötlet jónak bizonyul arra, hogy a környéken ösztönözzék a szarvasmarha-tenyésztést. Sőt, ha többen tartoznak majd ide, akkor lehetőség nyílik arra is, hogy több céggel tárgyaljanak és a legelőnyösebb felvásárlási áron értékesítsék a tejet.

A gazdakör kártérítést fizet az elhullt tenyészállatért, ennek feltételeiről, a pénzbeli támogatás odaítélésének módjáról is szó esett. Bancsi András elmondta, ezt a kis helyi juttatást is azért hozták létre, hogy segítsék a gazdákat. Természetesen alapos indokkal és állatorvosi bizonylattal lehet igényelni ezt a segélyt általában a betegség miatt elpusztult állatért. Az odaítélésről bizottság dönt.

Csomoss Attila röviden felvázolta azokat a pályázati lehetőségeket, amelyeket az elkövetkezendő esztendőkre az unió és a román kormány is kilátásba helyezett. Ezek közül megemlítette az ökogazdálkodásra nyújtható segélyt, amelynek kizárólagos feltétele az, hogy a gazdák ne vegyszerezzék a földterületet. Elmondta azt is, hogy a hűtőtankok vásárlása mellett a kormány nemsokára pályázatot hirdet fejőgépek beszerzésére is. Kiemelte, hogy a tejtermelés támogatásánál nagyon fontos az állatok törzskönyvezése, a vérvonal megőrzése és a tejkontroll. A regisztereket is pontosan kell vezetni, hiszen bármikor ellenőrizhető kell legyen a gazda. „Nem kell mást csinálni, mint azt, amit eleink tettek, csak egy kicsit jobban oda kell figyelni és követni a technológiai fejlődést” – mondta Csomoss Attila, aki az állatjóléti támogatás lehetőségéről is beszélt, amelynek elengedhetetlen feltétele a korszerű állattartás.

2015-től differenciált területalapú támogatás lesz, és erre is fel kell készülni – mondta az RMGE–Maros elnöke. – Az unió szorgalmazza az átlagosan 30 hektáros egységesen megművelhető területek létrejöttét, ugyanakkor ezáltal ösztönzi is a fiatal gazdákat, ezért azt kérte, hogy ahol lehet, a családban „adják össze” földjeiket, és bízzák a legfiatalabb gazdálkodóra, mert ekkor nagyobb esély lesz az uniós pénz lehívására. Az előző pályázati időszakhoz viszonyítva szűkültek a keretek, 28 kiírásból mindössze 13 maradt, de az összegek megnőttek, célirányosabbak a támogatások, ezért fontos szakszerűen követni és betartani a követelményeket – mondta még egyszer az elnök, majd a hármasfalui példát hozta fel, ahol a gazdakör egy alkalmazottja felvállalta, hogy a környékbelieknek előkészíti az APIA-hoz benyújtandó okiratokat, ami előnyös mind a gazdák, mind a hivatalnokok számára. Javasolta, hogy ennek a példájára itt is bízzanak meg egy ilyen ügyintézőt.

Szász Zoltán a 2014. január elsejétől életbe lépett földvásárlási jogszabályokról tájékoztatta a gazdákat. Várhatóan márciusban jelenik meg a törvény végrehajtási utasítása, de erre is fel kell készülni. Ennek a jogszabálynak az a célja, hogy a gazdákat arra ösztönözze, hogy minél több földet műveljenek meg. Elővásárlási joguk van a szomszédoknak, a törvényes bérlőnek, a 40 év alattiaknak. Ezért elsősorban azok a fiatalok gondolkodjanak azon, hogy miként használják ki ezeket a lehetőségeket, akik valóban gazdálkodásból szeretnének megélni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábban megírt „zsebszerződések” érvényüket vesztik, ameddig a területeket nem telekeltetik. Ez költséges folyamat, ezért ajánlotta, hogy a gazdakörök ösztönzésére társuljanak az érintettek, és úgy fogadjanak fel egy topográfust.

Megnő a szerepük az agrárkamaráknak, ezért olyan személyeket jelöljenek ki ebbe a szervezetbe, akik helytállnak majd, hiszen fontos elem lesz az agrárpiac kialakításában, ugyanis ezek a szerveződések (gazdakör, agrárkamara) kell felvállalják majd az egységes tárgyalásokat a felvásárlókkal, sőt a termelői könyvecskéket is ez a szervezet bocsátja majd ki, s csak ennek birtokában lehet piacra vinni az árut.

Csomos Attila felkérte a gazdákat, hogy bármilyen kérdéssel forduljanak a szervezethez, mivel nem lesz könnyű az átállás az új rendszerre, azonban aki nem tart lépést a kor követelményeivel, lemarad és egyszerűen megélhetőség nélkül marad. A találkozósorozatot folytatják.