Miközben a Magyar Nemzeti Bank a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának „szolgáltatásaira” nem tart igényt, Victor Ponta kormányfő újabb megállapodást kötne az IMF–Európai Bizottság–Világbank trióval.
Miközben a Magyar Nemzeti Bank a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának „szolgáltatásaira” nem tart igényt, Victor Ponta kormányfő újabb megállapodást kötne az IMF–Európai Bizottság–Világbank trióval. Teljesen más egyezséget ígér a miniszterelnök, mint amit az előző kormány kialkudott, és az új megállapodásnál Románia a makrogazdasági stabilitást, a költségvetési forrásokat, a strukturális reformokat és a munkahelyteremtést tartja prioritásnak.
Ponta valóságos dicshimnuszt zengett az idei év eredményeiről, arról, hogy a költségvetési hiányt sikerült visszaszorítaniuk, és a társadalmi igazságosság tekintetében is előreléptek: emelték a nyugdíjakat, korrigálták a közalkalmazottak béreit, ismét lehívhatók az uniós alapok, és elejét vették Románia elmarasztalásának az európai emberjogi perekben. Idén a gazdasági növekedésben reménykednek, hála a mezőgazdaságba történt befektetéseknek és „a Jóistennek, amiért jó időt adott” – tette hozzá a miniszterelnök. 2013-at a gazdasági-politikai stabilitás évének nevezte, stabil kormánnyal, szolid parlamenti többséggel, és éppen ez az, ami miatt többet vártunk, várunk a Ponta-kormánytól, nem elég az isten adta jó időjárásra bízni a gazdaság növekedését.
Az elkezdett „reformok” főként a közpénzügy átalakítására vonatkoznak, mondta a kormányfő, de előreláthatólag hónapokig eltart, míg a törvénykezés testreszabásától eljutnak egy működőképes ellenőrző szervig. Ugyanakkor a pénzügy csak egyike a miniszterelnök által megnevezett főbb, a közpénz elfolyatásában jeleskedő intézményeknek, úgymint a Román Posta vagy az Egészségbiztosítási Pénztár. Utóbbi esetében a beindított reformfolyamatok (?) állítólag sok érdekcsoportot sértettek, talán ezért is nem sietnek az alapcsomaggal, magánbiztosítási rendszerrel. Miközben a kis- és közepes vállalatok (kkv-k) szinte soha nem látott számban mondanak csődöt és számolódnak fel az inkonzekvens, változó törvénykezés és a súlyos adóterhek miatt, a miniszterelnök szerint Románia stratégiai célkitűzése minimum egyenlőségjelet tenni az alkalmazottak és nyugdíjasok létszáma közé. Az energiaipar függetlensége (itt az ELCEN 150 millió eurós gyulakutai hőerőművet is nevesítette), új természeti erőforrások felfedezése, a mezőgazdaság felpörgetése, a gépkocsiipar, az IT és az ipari parkok fejlesztése, valamint a szállítási infrastruktúrába való beruházás – erre az öt területre irányítják azt a 10 milliárd eurót, ami 2013 végéig állítólag 50.000 új munkahelyet teremt az országban. Bár ígérte, a kkv-król nem sok szót ejtett, mint ahogy arról a 700 millió eurós „lyukról” sem, amit uniós pályázatok kivitelezése során egyes önkormányzatok ütöttek a büdzsében, ami miatt a közeljövőben megtorlásokra kell számítsanak a vétkesek.
Egy biztos: az IMF-fel tárgyalnak, hisz a 2009–2010-ben felvett kölcsönöket vissza kell adni, a tervezett fejlesztésekhez pedig pénzmag kelletik! Az államkassza pedig oly üres, hogy például az uniós tagállamok egészségügyi tárcavezetőinek javaslatát, mely szerint be kellene tiltani a mentolos és vékony cigaretták gyártását, nemrégiben Románia hathatós hozzájárulásával elvetették, arra hivatkozva, hogy túl nagy összegektől esne el a költségvetés, és egy ilyen tiltó intézkedés hatástalan lenne mindaddig, míg a feketepiacról beszerezhetők e cigik. Nem számítanak az egészségvédelem, az egészségkárosodás hosszú távon jelentkező, a cigarettagyártásból származó bevételeket is nagy valószínűséggel sokszorosan meghaladó költségei.
A Ponta-kormány politikája sem a jövőkép kialakítására, hanem az üres büdzsé mindenáron való feltöltésére, a mára irányul, akárcsak sorban az eddigi kormányoké.
