A Szíriába menekült irakiak a harcok miatt visszatérnek saját hazájukba
A szíriai harcokat egyre inkább felekezetek közötti ellentétek jellemzik: ennek egyik bizonyítéka, hogy az elmúlt hónapban több mint 12 ezer iraki tért vissza hazájába a közösségük elleni szíriai támadások miatt.
A szíriai harcokat egyre inkább felekezetek közötti ellentétek jellemzik: ennek egyik bizonyítéka, hogy az elmúlt hónapban több mint 12 ezer iraki tért vissza hazájába a közösségük elleni szíriai támadások miatt. Többségük síita, aki az elmúlt évek iraki belháborúja miatt hagyta el otthonát, s most a szíriai fegyveres ellenzék akciói miatt döntött az újbóli menekülés mellett.
Szíriában a kormányzat ellen küzdő felkelők alapvetően a többségi népcsoportból, a szunniták közül kerülnek ki, míg Bassár el-Aszad kormányzata a síita iszlám egyik mellékágát jelentő, kisebbségben lévő alavitákra támaszkodik.
Az ENSZ becslései szerint több mint egymillió iraki menekült Szíriába 2005 és 2008 között, amikor hazájuk a polgárháború szélére sodródott a szunniták és a síiták közötti összecsapások miatt. A menekültek mindkét népcsoportból jöttek, de a többségük szunnita volt. Az elmúlt néhány évben – ahogy az iraki erőszakos akciók csillapodtak – az irakiak nagy része lassan visszatért hazájába, de még így is majdnem 200 ezren vannak közülük Szíriában. Az ellenük indított akciók viszont az elmúlt hónapokban újabb hazatérési hullámot indítottak el, s az iraki migrációs minisztérium szóvivője szerint a most visszamenekülők többsége síita.
ENSZ- és iraki tisztségviselők szerint nagy részük Damaszkuszból ment vissza Irakba: a szír főváros néhány kerületében ugyanis az elmúlt hetekben heves harcok dúltak, s egyes hírek szerint a felkelők eközben az iraki menekültekre is rátámadtak. A Szabad Szíriai Hadsereg nevű ellenzéki katonai csoport szóvivője ezt határozottan cáfolta. Ugyanakkor úgy vélte, a biztonsági helyzet romlásával Szíriában ma már bárki szerezhet fegyvert, s mondhatja utána, hogy ő a felkelőkhöz tartozik.
Az iraki menekültek elleni támadások háttere nem világos. Lehetséges, hogy azért váltak célponttá, mert a felkelők szerint a síita vezetésű jelenlegi iraki kormány Bassár el-Aszadot támogatja. Noha Bagdad hivatalosan nem foglalt állást a konfliktusban egyik fél mellett sem, egyes megfigyelők szerint segíti, hogy Irán, a térség síita nagyhatalma, Bassár el-Aszad legfontosabb szövetségese fegyvert szállítson a szíriai kormányerőknek.
De az is lehet, hogy tisztán vallási okok állnak a háttérben: a szunniták gyűlölete az alaviták, s ennek kapcsán a síiták ellen.
