Szívbetegségek (1.)
2018-08-22 15:08:18
- Bodolai Gyöngyi
A korábban olvasott és tapasztalt ismeretek birtokában érdeklődéssel vettem részt a Sapientia Nyári Egyetemen elhangzott előadáson, amely a szívbetegségekről és a lelki okoknak a kardiológiai kórképek kialakulásában játszott szerepéről szólt.
A korábban olvasott és tapasztalt ismeretek birtokában érdeklődéssel vettem részt a Sapientia Nyári Egyetemen elhangzott előadáson, amely a szívbetegségekről és a lelki okoknak a kardiológiai kórképek kialakulásában játszott szerepéről szólt. Dr. Frigy Attila, a IV-es Számú Belgyógyászati Klinika kardiológus főorvosának színes, kifejező képekkel tarkított előadása sikeres volt a népes hallgatóság körében, ezt az előadónak feltett kérdések sokasága is igazolta.
A téma azért is aktuális, mert sok fiatal páciens keresi fel a kardiológust szívdobogásra, mellkasi fájdalomra stb. panaszkodva, amelyek hátterében a szakorvos nem talál semmilyen szervi elváltozást, majd alapos vizsgálat után kiderül, hogy lelki okok húzódnak meg a panaszok mögött – hangzott el a bevezetőben. Az előadás az agy, a lélek és a szív kapcsolatáról szólt, amely egy folyamatos oda-vissza hatást jelent, a pszichés történések ugyanis testi tüneteket váltanak ki. Rendkívüli esetekben megtörténhet, hogy egy nagy lelki megrázkódtatás hirtelen szívhalálhoz vezet, aminek a nagyon kifejező népi megnevezése szerint az elhunytnak megszakadt a szíve.
Az alattomos magas vérnyomás
Az előadás első részében dr. Frigy Attila a szívbetegségeket ismertette. Beszélt az ókori orvosok által leírt személyiségtípusok és a betegségek összefüggéséről. Grafikonokkal szemléltette, hogy az emberek fele Európában szív-ér betegségekben hal meg. Ezek közül a leggyakoribbak a szívinfarktus, a szívelégtelenség és a stroke-nak nevezett agyi történés, hétköznapi nevén agyvérzés, gutaütés, ami mögött egy agyi ér eldugulása, ritkábban elpattanása áll.
Kiemelte, hogy a leggyakoribb szív-ér betegség a magas vérnyomás (140/90 Hgmm feletti értékek esetében számít annak), amely a felnőtt lakosság kb. 40 százalékát érinti, és az évek múlásával akár a 80 százalékot is eléri az idősebbek körében, az elhalálozások kóroki tényezői közül pedig az első helyen szerepel. Mivel nem fáj, sokan nem tudnak róla, nem is kezelik, ezért súlyos szövődményeket okoz (a szívet, a szemet, az agyat, a veséket károsítja) és az érelmeszesedés (ateroszklerózis) leggyakoribb kockázati tényezője.
Az érelmeszesedést az artériák, ütőerek falában létrejövő lerakódások, plakkok megjelenése jellemzi, amelyek az ér falában lezajló gyulladás következményeként kicsapódó koleszterinből, valamint kalciumból keletkeznek. Folyamatosan nőnek, és abban az esetben, ha megrepednek, vérrög képződik a felületükön, ami a szívet ellátó koszorúeret elzárva szívinfarktust okoz. Az érelmeszesedés a szív mellett az agyat, a vesét, a lábat ellátó ereket is érintheti. Klasszikus kockázati tényezői: a nem (férfiaknál gyakoribb), az életkor és az örökletes hajlam – amelyek nem módosíthatók. Ezzel szemben a módosítható rizikófaktorok – a magas vérzsírszint, magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség, ülő életmód, elhízás, stressz – ellen tenni lehet.
Iszkémia és infarktus
Ha a koszorúér beszűkül, a szívizom nem kap elég vért, és iszkémia (vértelenség) alakul ki. A beteg mellkasi fájdalmat érez, aminek angina pectoris a neve. Amikor kialakul egy stabil szűkület, minden olyan hatásra, ami a szívizom oxigénfogyasztását megnöveli
(lépcsőn való felmenetel, stresszhelyzet például), a beszűkült éren keresztül nem kap elég vért a szívizom, valahol a szegycsont mögött jelentkezik a nagyon erős szorító fájdalom, ami a nyakba vagy a bal karba sugározhat. A puha, zsírban és gyulladásos sejtekben gazdag (instabil) plakk a stabil lerakódáshoz képest hamar bereped, és vérrög képződik rajta. Ha a vérrög teljesen elzárja az eret, a következmény a szívizominfarktus. Ilyenkor a szív egy része elhal, ezért a beteg teljesítőképessége lecsökken, és szívelégtelenség alakul ki. Az elhalt területen hegszövet képződik, amelyből ritmuszavar indulhat ki. Akinél nagy területen történik az elhalás, annak a betegnek rosszak a kilátásai. Manapság Marosvásárhelyen, környékén és a székelyföldi, valamint a környező megyéket is idesorolva nagyon jó a szívinfarktusos betegek ellátása. Ha hosszan tartó fájdalom esetén idejében tárcsázzák a 112-es sürgősségi hívószámot, a sürgősségi klinikai kórházban katéteresen ki tudják dugaszolni az elzáródott eret, amelybe rugalmas gyűrűt, sztentet helyeznek be. Ez a pozitív kilátás azonban nem szabad arra késztesse az érintett személyeket, hogy ne törődjenek a kockázati tényezőkkel, ugyanis a súlyosabb állapot kialakulásának a megakadályozására a legkézenfekvőbb módszer a megelőzés.
Szívelégtelenség – pangó vér
A koszorúér-betegségek másik következménye, hogy a beteg túléli ugyan az infarktust, de mivel később történt a koszorúér kidugaszolása, kialakul a már említett szívelégtelenség. Ilyenkor a szív nem tudja befogadni egyrészt a tüdőből, másrészt az egész testből érkező vért, ami pangani kezd. Ha a tüdőkben pang a vér, fulladozik a beteg, ha az általános vénás rendszerben pang, akkor megjelenik a vizenyő, az ödéma és a fáradékonyság. A szívelégtelenségben szenvedők fele koszorúér-, negyede pedig magas vérnyomásos beteg.
A hirtelen szívhalál azt jelenti, hogy a páciens a tünetek megjelenését követő egy órán belül elájul, megáll a szíve. A férfiaknál ennek hátterében 80 százalékban a koszorúér-betegség áll, nőknél ez 50 százalékot jelent – hangzott el az előadás első részében.