Szőnyegre varrt falu

Vasárnap zárult az a gyerek- és ifjúsági tábor, amelynek meghívottja, előadója és oktatója Laczkó Aranka, akinek számos egyéni és csoportos kiállítása volt, s munkái megtalálhatók hazai és külföldi gyűjtőknél, néprajzi múzeumokban.

Vasárnap zárult az a gyerek- és ifjúsági tábor, amelynek meghívottja, előadója és oktatója Laczkó Aranka, akinek számos egyéni és csoportos kiállítása volt, s munkái megtalálhatók hazai és külföldi gyűjtőknél, néprajzi múzeumokban. A tábor résztvevői a népi hagyományokat megelevenítő naiv festészettel és a művésznő egyedi szőnyegvarrási technikájával ismerkedhettek meg.

Sajátunk az érték

Mezőbergenyében első ízben szervezett kézművestábort a Pro Traditio Egyesület, amelyen helybeli gyerekek és fiatalok vettek részt. A tábor az egyesület székházában, olyan hagyományos mezőségi parasztházban és udvaron zajlott, ahol három-négy évtizeddel ezelőtt még a gazdálkodás, az állattartás a háztartás részét képezte, s a kézimunkálás nem kikapcsolódás, hanem létszükséglet volt. Ma már a legtöbb falusi portán lassan feledésbe mennek a nagyapák, nagyanyák foglalatosságai, a háziasszony nem sző zsákot, abroszt, törölközőt, rongyszőnyeget, nem horgol csipkét, nem varr faliszőnyeget. Ezeknek a „mesterségeknek” a fortélyát csak a nagymamák ismerik még, de ők is egyre ritkábban húzzák fel a szövőszéket és veszik kézbe a kézimunkavarró tűt. A hagyomány tárgyi emlékei pedig kikerülnek a szobákból, s a globalizált világ kínai, indiai, török termékei díszítik a lakásokat. A gyerekek, fiatalok pedig egyre inkább tévé- és internetfüggők lesznek, ami mind jobban eltávolítja őket attól az értékrendtől és hagyománytól, ami nagyszüleiké volt és amit sajátjukként kellene tiszteljenek. A tábor ötlete ebből a felismerésből született és azt tűzte ki célul, hogy a hagyomány iránti tiszteletet csepegtesse a gyermekek tudatába.

Szénagyűjtés, kapálás, szüret

Ahhoz, hogy a népi mesterségeket felelevenítsék, nem is találhattak volna megfelelőbb táborvezetőt, mint Laczkó Aranka, aki grafikáiban, festményeiben és szőnyegein a falusi élet minden mozzanatát megörökíti. Mindenik műfajban egyedit alkot. Ezt a „tudományt” próbálta elsajátíttatni a táborozókkal is, akik nem csak hajlandóságot és kedvet, hanem rendkívüli szorgalmat és igyekezetet tanúsítottak a rajz és a szőnyegvarrás iránt. Az első napokban olyan sikeres tusrajzok születtek, amelyek ki is állíthatók. Kapálást, szénagyűjtést, kukoricaszedést, szüretet, patakban mosást és sulykolást, népi táncot örökítenek meg. – Ezek a gyerekek olyan fogékonyak, annyira szépen rajzolnak, mintha valamennyien művészetis diákok lennének! Kis irányítással bármelyikből alkotó művész lehetne. Olyan megoldásokat találnak, hogy még én is tanulhatok tőlük – mondta Laczkó Aranka.

A technikát elsajátították, a munkát otthon folytatják

A verandára kiakasztott szintén népi ihletésű káprázatos színvilágú szőnyegek – a lakodalmat, a disznóvágást, a kukoricaszedést, a népi mulatságot megörökítő mozzanatok – megmozgatták a táborozók fantáziáját. A nagyobb lányok és fiúk – mert csodák csodája, a lányok mellett Gagyi Loránd is jelentkezett szőnyegvarrásra – ki-ki elképzelte a maga rongyszőnyegére a témát. Aranka néni kirajzolta a mintát, majd kezdődhetett az öltögetés. Időigényes és hosszadalmas munkáról lévén szó, a megkezdett munkát otthon folytatják majd.

– Lényeges, hogy megismerkedtek a technikával, amit szívesen osztottam meg a gyerekekkel, hiszen azt szeretném, hogy minél több fiatal lelje örömét a kézimunkálásban. Nagy öröm egy kész szőnyeget kiakasztani a falra, derűs lesz tőle a ház, legyen az bármilyen modern is! Ezt elmondtam a gyerekeknek, és a szorgalmukból ítélve úgy gondolom, egyetértettek velem. Ellenkező esetben félredobták volna a szőnyegeket és abbahagyták volna a munkát. De estébe nyúlóan dolgoztak, amit nagyon értékelek. Nagyon szerettem a bergenyei gyerekekkel, fiatalokkal dolgozni, felüdülés volt számomra, hiszen fegyelmezettek, érdeklődők, kedvesek és vidámak – mondta a művésznő.

A lányok a szőnyegvarrás mellett a horgolás „ábécéjét” is elsajátították és különféle fülbevalókat készítettek. A jó hangulatú foglalkozásokon Nagy Henrietta – énekversenyek nyertese – népdalaival szórakoztatta a kis kézműveseket, akik az egyesület, a Maros Megyei Tanács jóvoltából és a Herlitz támogatásával táborozhattak. Az egyik kislány meg is fogalmazta: kár, hogy csak ilyen rövid időre!