a dicsőszentmártoni Magyar Közművelődési Központban: születésének 120. évfordulója alkalmával megtekinthettük G. Pataky Etelka festőművész alkotásainak egy részét.
Dr. Kakassy Sándor, a közművelődési központ és néprajzi múzeum létrehozójának köszön- hetően a megnyitón egykor a közönség már láthatta a festmények egy részét. Akik akkor és ez alkalommal is jelen voltak, örömmel tapasztalták, hogy gyarapodtak most a kiállított művek. A megnyitóbeszédet Incze Csaba, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke mondta, ismertette a művésznő életét és munkásságát.
A továbbiakban a jelen levő unoka, Orbók Ferenc, akit mi mindnyájan Ferkónak nevezünk, szeretettel elevenítette fel gyerekkori emlékeit. Elmondta, hogy nagyanyja gyakran mesélt a régi – dobokai, sövényfalvi vagy magyarsárosi életükről, ahonnan kitelepítették, így kerültek Vásárhelyre kényszerlakhelyre. Zaklatott életkörülményeik a második világháború után voltak, de őt nem akadályozták meg abban, hogy továbbra is fessen, és festett hol megrendelésre, hol saját élvezetére, egészen a hetvenes évek végéig, mikor a látása megromlott. Sokoldalúságát bizonyítják akvarelljei, olajfestményei vagy szénrajzai. Ferkó szívesen fűzött magyarázatot a kiállított képekhez. A tájképek, az udvarházak, a portrék, színek mindnyájunkat lenyűgöztek.
Azt is megtudtuk, hogy a művésznőnek sok festménye a többi unokánál és ismerőseinél van. Mi, látogatók, lélekben gazdagodva távoztunk volna, de Ferkó meghívott mindenkit egy pohár borra, és megkínált az általa sütött sós rúddal is, így hát tovább beszélgettünk, szinte családias légkörben.
Saját véleménnyel zárom soraimat: nyugtató tabletták helyett látogassunk több kiállítást!
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
