Szupershow a sportcsarnokban

Valójában az 1996. július 2-án a dublini The Point Theaterben bemutatott táncshow-ból mindössze egy csipetnyit hoztak el Marosvásárhelyre csütörtökön a rendezvényt szervezők, akik a világprodukcióhoz mért borsos áron kínálták a sportcsarnokbeli helyeket.

Valójában az 1996. július 2-án a dublini The Point Theaterben bemutatott – a Michael Flatley által írt, rendezett, koreografált és legyártott – táncshow-ból mindössze egy csipetnyit hoztak el Marosvásárhelyre csütörtökön a rendezvényt szervezők, akik a világprodukcióhoz mért borsos áron kínálták a sportcsarnokbeli helyeket.

Ez a belépő és a helyszín kevésnek bizonyult ahhoz, hogy magát a szerzőt lássa a nagyérdemű, aki egy angol televízió-társaságnak néhány évvel ezelőtt adott interjújában bevallotta, túlhajtotta magát, elfáradt, és a színpad helyett ma inkább arra összpontosít, hogy táncosait edzze, tanítsa. Igaz, a legutóbbi produkcióban, a Kelta tigrisben (Celtic Tiger) nagyobb városokban még fellép. Marosvásárhelyen a Lord of the Dance előadáson a második csapata lépett fel. Az ősbemutatón és az azt követő nagy turnékon színpadra állított produkció látványban kissé szegényesebb volt. Már csak azért is, mert 200 táncos amúgy sem fért volna el a sportcsarnokban, de ettől eltekintve minden a helyén volt, tájainkon ritkán látott előadást láthattak a nézők. Michael Flatley a második ligás csapatát küldte el a marosvásárhelyi színpadra, illetve ők folytatják majd a magyarországi és a horvátországi turnét, azért a szólótáncosok (Lord of the Dance – Bobby Hodges, Dark Lord – Papp Zoltán, Saoirse – Siobhan Connoly, Louise Hayden, Morrighan – Maeve Donaghy) e műfajban több országos (Írország, Ausztrália, Amerikai Egyesült Államok stb.) címet nyertek, több éve részesei a produkciónak és majdnem mind öt-hatéves korukban kezdték el az ír táncot járni.

A látványos show-elemekkel gazdagított előadás sikerének a receptje egyszerű: állíts színpadra egy egyetemes történetet – ez esetben a jó és a rosssz harcát –, játszd el gyönyörű férfi és női előadókkal, fűszerezd a keretet eredeti tánccal, tökéletes fény- és hangeffektusokkal (sz. m.: végre bebizonyosodott, hogy a sportcsarnokban is lehet rendesen hangosítani), az ír folklórból merített hegedű- és énekintermezzókkal – s mindezt működtesd évekig tökéletesen. Hogy ez mit eredményezett a Lord of the Dance esetében? Ennek az előadásnak köszönhetően a világ megismerhette az ír néptáncot. A bemutatótól számítva elkelt több mint 10 millió CD és DVD. A jegyeladásból több mint 500 millió dollárt jövedelmezett a produkció, amelyet eddig a világ 60 országában több mint 60 millió néző láthatott. Több tv- és élő show rekordot döntött.

Michael Flatley azóta még két hasonló előadást állított színpadra: a Feet of Flames (Lángoló lábak) és a Celtik Tiger (Kelta tigris), amelyekkel különböző táncos csapatok járják a világot. Lehet, hogy ezekből is látunk majd valamit? Egy kisvároshoz méretezett szuperprodukciót? Nekünk ez is jó!