A szürkemarha és a puli kutya esete

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, az RMDSZ Maros megyei képviselője a Marosvásárhelyi Rádió és a Népújság munkatársának a lezáruló féléves parlamenti időszakról, a személyes és a képviselőházi frakcióban elért sikerekről, kudarcokról számolt be.

A képviselő az általános politikai helyzettel kapcsolatban elmondta, sajnos Romániában félévente miniszterelnök-csere van. Lehet, hogy a Dăncilă-kormány hosszabb életű lesz, mert megúszta a bizalmatlansági indítványt. Az elkövetkezendő időszakban Románia nagy kihívások elé néz, ugyanis akkor tölti be majd az ország az EU soros elnökségét, amikor EP-választások lesznek, és ez mindenképpen egy pluszteher. Gazdasági, politikai stabilitásra van szüksége az országnak – mondta a képviselő. 

„Nem vagyunk elégedettek a Dăncilă-kormány munkájával, de azt látjuk, hogy az ellenzéki oldalon sem tudnak felmutatni valós politikai megoldásokat, olyan elképzelést, programot, amely mellé fel lehet sorakozni. Az ellenzéki oldalon tehát nincs alternatíva. A kormány stabil parlamenti támogatottsággal rendelkezik. A mi kis hat százalékunkhoz még hozzá kell tenni azt a 45-öt, amivel többséget lehet létrehozni, csak így lehet keresztülvinni a kezdeményezéseinket. Ez a helyzet egyértelműen behatárolja a mozgásterünket. Azt gondolom, hogy ilyen körülmények között eredménynek tekinthetők azok a törvénymódosítások, amelyeket sikerült elérnünk az elmúlt időszakban” – mondta Biró Zsolt. 

Ezek közül megemlítette az oktatás terén elért sikereket. Annak ellenére, hogy a parlamenti vita során számos óvás volt, és emiatt többször módosultak a javaslatok, Biró Zsolt szerint sikerült olyan kapaszkodókat megteremteni, amelyek fontosak lehetnek például a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraindításához, hiszen a kisebbségi oktatás terén pozitív diszkriminációt sikerült elérni. A tanügyi törvény ugyanis rögzíti azt, hogy hány gyerekkel indítható osztály. A módosítások alapján a korábbi jogszabályban rögzített létszámtól eltérően kevesebb tanulóval is lehet kisebbségi diákok számára osztályt létrehozni. Az óvodai oktatással kapcsolatosan, a magyar közösségek esetében a személyzet alkalmazásánál figyelembe kell venni azt is, hogy legyen magyar anyanyelvű személyzet. 

Szintén eredményként említette azt, hogy a módosítások alapján ma már nem vitathatja senki azt, hogy hány helyet kell indítani a líceumban, hiszen a jogszabály kimondja: annyit kell biztosítani, ahányan elvégzik a nyolcadik osztályt. Ez lehetőség arra, hogy a magyar anyanyelvű általános iskolás ne kényszerüljön román osztályba iratkozni – mondta a képviselő, majd kiemelte, ez hatványozottan fontos Maros megyében, hiszen a pedagógusszövetség korábban pert nyert az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a tanfelügyelőség ellen, mégsem tartották szem előtt az előbbi követelményeket. „Az is igaz, hogy nem tud mindenki oda menni, ahova akar, mert szelekciónak léteznie kell, de ez ne nyelvi alapon történjen, hanem a valós tudásszint döntse el, hogy ki mire alkalmas. A lehetőséget meg kell adni a diáknak, de az nem lehet ellenérv, hogy nincs elég diák.” 

Biró Zsolt a Hargita megyében érettségin román nyelvből elért gyenge eredményekről is szólt. A dolgozatokat ugyanis Maros megyében javították ki, és az óvásokat követően kiderült, hogy óriásiak a különbségek az először kijavított és a felülvizsgált eredmények között, így a Maros megyei tanfelügyelőség felé akár komoly vádak is megfogalmazódhatnak, hiszen számos diák jövője, egyetemi felvételije függ ettől. Kérdés, hogy szándékosságról vagy csak „túlzott szigorról van szó” – vélte. 

A képviselő hangsúlyozta, a leglátványosabb az utólag módosított és kiegészített 2015/2001-es helyi közigazgatási törvény kiegészítése, amelyről legutóbb Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt állította, hogy  közelebb visz a területi autonómiához. Biró Zsolt szerint nem erről szól a jogszabály módosítása. A nyelvi jogokban kapaszkodókat és olyan cikkelyeket tartalmaz, amelyeket 18 éven át a magyarság képviselői nem tudtak törvényerőre emelni, és emiatt helyi szinten számtalan gond volt. Mindamellett, hogy kiterjeszti a közigazgatásban eddig nem érvényesíthetett anyanyelvhasználatot, behoz olyan pluszokat, amelyeket az Európai Nyelvi Jogok Chartája is tartalmaz. Eddig, amikor a nyelvi jogok érvényesítéséről volt szó, Románia azzal védekezett, hogy ezek csak ajánlások. Azonban tudni kell, hogy az előcsatlakozáskor ratifikálták, így az ország elfogadta az ajánlásokat, és kötelesek alkalmazni – hangsúlyozta a képviselő, majd mielőtt a konkrétumokra tért volna, azt a kérdést is felvetette, hogy mi lesz a módosított törvény utóélete? 

„Nem az történik, hogy holnapután Marosvásárhely polgármesterét térdre kényszerítjük, hogy helyezzék ki a kétnyelvű utcanév-táblákat. Reméljük, hogy a parlamentben elfogadott, módosított törvény kiállja az alkotmánybíróság próbáját, és az államelnöknek sem lesz ellenvetése.” 

Ez különösen Marosvásárhelynek lesz jó, ugyanis eddig mindig arra hivatkoztak, hogy a törvény csak a helységnévtáblákra és nem az utcanevekre vonatkozik, most ezzel a módosítással ez már nem lehet akadály. Ki kell írni az utcák, közterek magyar megnevezését, ugyanakkor a jogszabály kiterjeszti a kétnyelvűséget a prefektúrákra is, s ami a legfontosabb, hogy azon településeken, ahol a kisebbség eléri a 20%-os arányt, a közigazgatásban és a közszolgáltatásokban is kötelesek kétnyelvű formanyomtatványokat biztosítani. A szerzett jogokat se nyirbálják meg, így azokon a településeken, ahol korábban alkalmazták a törvényt, nem lehet majd arra hivatkozni, hogy amennyiben a kisebbségi közösség aránya 20% alá csökken, eltávolítják az anyanyelvű feliratokat. 

A képviselő szerint is gyanúsan összehangolt lépés történt két hete, amely talán a kisebbség fekete szerdájaként vonulhat a történelembe, ugyanis szinte egy időben született elutasító döntés a gyulafehárvári Batthyaneum és a Bánffy-erdők tulajdonjogának vissza nem szolgáltatásáról. Gyanús az, hogy 2007-ben minden rendben volt, és mindkét esetben mondvacsinált ürüggyel – az EU-csatlakozást követően – mindent visszarendeznek. Ugyanígy akár a Mikó-pert és a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét is ide lehetne sorolni. 

Arra a kérdésre, hogy miként érvényesíti az MPP érdekeit, ideológiáját RMDSZ-es képviselőként, a pártelnök elmondta, „amikor a magyar közösséget képviseljük, akkor elsősorban nem ideológiák mentén fogalmazódnak meg a kérdések. Örömmel állapíthatom meg, hogy az MPP a legnagyobb romániai magyar politikai párt, mert az RMDSZ érdekvédelmi szövetségként határozza meg magát, amiben többféle ideológiai csoportosulást, platformot tömörít. Ilyen kontextusban az MPP politikusaként sem mondhatom, hogy nem tudjuk érvényesíteni, amit akarunk. Önálló törvénymódosító javaslatainkat a frakció felvállalta, ahogy mi is felvállaljuk az RMDSZ-kezdeményezéseket, és tudunk együtt dolgozni ezekben a kérdésekben. A legmarkánsabb az autonómiakérdés előterjesztése, amikor ugyanúgy felsorakozott az RMDSZ összes képviselője mögötte. Nem az a fontos, hogy hányan írják alá, hanem az, hogy hányan szavaznak mellette. Ez merült fel a közigazgatási kódex módosítása kapcsán is, hiszen 165 képviselő kellett megszavazza. Az autonómiakérdés előmozdításában egy kicsit olyanok vagyunk, mint a szürkemarha és a puli kutya. Az előbbi az RMDSZ, az utóbbi pedig az MPP, és tudjuk azt, hogy a puli kutya tereli a szürkemarhát egy irányba. Talán ez a szerepünk a politikában is”. 

S hogy az együttműködés más téren miként konkretizálódik, arra egy példát említett. Nemrég az egyházügyi minisztériumtól leosztották a felekezeteknek szánt támogatást. Ezt a fix összeget a 21 képviselő egyformán megkapta, így mindenkinek 120.000 lej jutott, amelynek további elosztásáról a politikusok dönthettek. Biró Zsolt a sáromberki református templom orgonajavítására, a mezőmadarasi és a csíkfalvi, valamint a Szatmár megyei Kaplonyban levő templomok javítására szánta.