Tanulás élmények által

Horizont szociális program

A Horizont szociális program nehéz helyzetű felnőtt fiatalok függetlenné válásában nyújt támogatást. Szeptember utolsó előtti hétvégéjén Szovátán intenzív fejlesztő programot szerveztek számukra a marosvásárhelyi Outward Bound Romania oktatói. 

A marosvásárhelyi Outward Bound Romania égisze alatt működő, a fiatalok életútját segítő Horizont programról Tóth Orsolya programfelelőssel beszélgettünk.

– Mikor alakult és kiknek szól a Horizont szociális program?

– A Horizont – Segítünk, hogy segíthess magadon program 2002-ben alakult Marosvásárhelyen egy németországi segélyszervezet ötlete nyomán. A program révén a kedvezményes lakhatás lehetősége mellett a fiatalok mentorálásban részesülnek, fejlesztő csoportfoglalkozásokon, közösségi programokon, nyelvtanulásban vesznek részt, a közös térben való együttélést pedig kihívásként, tanulásként élhetik meg. A programban jelenleg hat fiatal vesz részt aktívan, még egy hely fiú számára betöltetlen maradt, a jelentkezés azonban folyamatos, a fiatalok helyzete változhat, és lehetnek megüresedések.

– Miként kell elképzelni a fejlesztő programokat?

– Egyik legintenzívebb közös fejlesztőprogramunk a természetben zajlott szeptember 18–20. között Szováta környékén. Ezt a programot Marton Szilárd, az Outward Bound Romania oktatója vezette. A program keretében a fiatalok a hatékony kommunikáció terén fejlődtek, megtanultak jobban megbízni saját képességeikben és a társaik támogatásában, megerősödött bennük a tudat, hogy az életben nem minden a túlélésről vagy harcról szól.

Amint Tóth Orsolya programfelelős kifejtette, a Panicucci J. komfortzónamodellje kiindulópont lehet mindazoknak, akik többet szeretnének tudni önmagukról. A komfortzóna első része a kényelmi zóna, amelyben nincs lehetőség a tanulásra, ugyanis ugyanabban a környezetben ugyanazokat a dolgokat ugyanolyan módon ismételve lehetetlen fejlődni. Akkor történhet meg a tanulás, fejlődés, hogyha kihívások elé állítjuk saját magunkat, új helyzeteket próbálunk ki úgy, hogy közben biztonságban érezzük magunkat. A biztonságot adhatja egy mesterséges környezet, amelyben képzett szakemberek által vezetett program zajlik, ahol a személyi biztonságot a lehető legjobban garantáló felszerelés, protokoll is adott. Hasonlóképp a biztonságot nyújthatják a barátok, a család, megbízható személyek, akikkel az ember kapcsolatban áll, és akiknek számítani lehet a támogatására. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy folyton új dolgokat fedezzenek fel magukról és a világról, ezáltal a környezetről és az önmagukról kialakított véleményük is árnyalódjon, színesedjen, és bátrabban nézhessenek szembe a hétköznapokban megjelenő ismeretlenekkel. Az Outward Bound Romania programokra jellemző kihívásokban, tanulási lehetőségekben bővelkedett a hétvége. Tapasztalt oktatók figyeltek a résztvevők fizikai-lelki biztonságára is, ami egyben lefedte a modell tanulási zónáját is. 

A zónamodell harmadik területe a pánikzóna, ahová akkor kerülhet bárki, amikor a kihívás jóval meghaladja a képességeit, és a hiányos biztonság és/vagy biztonságérzet miatt képtelen a jelenben lenni, kifut a talaj a lába alól, és az agy átkapcsol a túlélési üzemmódba. A szakszerű programvezetésnek és magatartásnak köszönhetően a Horizont program folyamán a pánikzónával nem találkoztunk – fejtette ki.

– Milyen próbatételeken vettek részt a fiatalok?

– Kétnapos túrára indulni, nagy hátizsákot cipelni, sziklát mászni, szabad ég alatt aludni, közös menedékhelyet építeni, közösen főzni, tüzet rakni, éjjel őrködni – ez mind óriási kihívást jelentett, jelenthet, hiszen az ember nem gyakorolja ezeket a hétköznapokban, és ez a résztvevők nagy részével is így volt. Az oktatók intenzíven dolgoztak azon, hogy a résztvevők lehetőséget kapjanak a saját képességeik és valódi határaik felfedezésére. Úgy vállalni a kihívásokat, hogy félelmeidet, mondanivalódat, véleményedet is vállald, hosszú lelki és fizikai folyamatot jelent egyéni és csapatszinten egyaránt, ám egy olyan teret is biztosít egyben, amelyben ha súroljuk is néhány pillanatig a tanulási zóna és a pánikzóna határát, mindig tudjuk, hogy a társakon kívül az oktatók maximális jelenléttel ott vannak és segítenek, hogy mi magunk oldjuk meg az akadályokat és hogy közösen hozzunk olyan döntéseket, melyekben mindenki meglelje azt, hogy fontos a véleménye és fontos az ő személye. Akadály van, de mi képessé válunk megugrani és tágítani a határainkat és a tanulási zónánkat, mialatt egyre többet megtanultunk magunkról, működési módunkról, határainkról, egyre jobban megismerjük társainkat, és megtapasztaljuk, hogy számíthatunk egymásra, egymás segítségére, hogy együtt többre is képesek vagyunk.

– Az említett hétvégén milyen tapasztalatokra tehettek szert a résztvevők?

– Az áldozat–felelősségvállalás modelljét alkalmazva átláthatták, hogy milyen helyzetekben hárítják kizárólag másra vagy környezetükre a felelősséget érzelmi állapotukért, helyzetükért. A felelős- ségvállalás útján lehet megérteni és megtalálni azokat a pontokat, amelyek révén egyénenként tenni tudnak önmagukért, akár reflexió, kommunikáció másokkal, véleménymegosztás, őszinteség és tett, akár csak apró lépések vagy első lépések révén. A fiatalok megtapasztalhatták, hogy többre képesek, mint gondolnák, hogy a mobiltelefon nem az életük fő kelléke, közelebb kerültek a természethez, önmagukhoz és társaikhoz.

A programról bővebben Tóth Orsolya szociálpedagógus szolgálhat a 0748-117-475-ös telefonszámon vagy az orsi.orizont@outwardbound.ro e-mail-címen.