A tanúvallomás mint bizonyítási eszköz a polgári perben
Ahogy már említettük a múlt alkalommal, a bizonyítékokra valamint a bizonyítékok szolgáltatására vonatkozó törvényi előírásokat február 15-től átvette az új polgári eljárási törvénykönyv.
Ahogy már említettük a múlt alkalommal, a bizonyítékokra valamint a bizonyítékok szolgáltatására vonatkozó törvényi előírásokat február 15-től átvette az új polgári eljárási törvénykönyv. Ezek a szabályozások azonban csakis az említett időpont után beiktatott peres ügyekre vonatkoznak.
Ez alkalommal a tanúvallomással való bizonyításra fogunk kitérni, a február 15-én hatályba lépett új polgári eljárási törvénykönyv alapján.
A polgári perben – az okiratok mellett – a tanúk kihallgatása is gyakran használt bizonyítási módszer.
A tanú az a peres felektől eltérő személy, aki az általa észlelt tényekről tesz vallomást a bíróság előtt.
Az első és egyben az egyik legfontosabb szabály az új rendelkezés szerint az, hogy – bizonyos kivételekkel – tanúval történő bizonyítás csakis akkor lehetséges, ha a bizonyítandó jogügylet értéke nem haladja meg a 250 lejt.
Tanúként csak az a személy hallgatható ki, aki rendelkezik tanúsítási képességgel. Nem rendelkeznek tanúsítási képességgel a következő személyek:
– a felek rokonai, harmadik rokonsági fokig (attól függetlenül, hogy a rokonsági kapcsolat vérbeli vagy házasság révén keletkezett),
– a jelenlegi vagy a volt házastársa, a jegyese vagy élettársa valamelyik félnek,
– azok a személyek, akik ellenséges vagy érdeken alapuló viszonyban vannak valamelyik perbeli féllel,
– a bírósági tilalom alá helyezett személyek,
– akiket hamis tanúskodásért elítéltek.
Ezek a tanúsítási képességre vonatkozó törvényi megszorítások a részrehajlás, valamint az ítélőképesség hiányának vélelmén alapulnak.
A fenti öt helyzet közül az első három esetében az illető személyek mégis tehetnek tanúvallomást, amennyiben a másik fél nem ellenzi azok kihallgatását.
Ugyanakkor bizonyos személyek a tanúskodás alól mentesítve vannak. Ezek a következők:
-– az ügyvéd, a közjegyző, az orvos és mások, akik a törvény szerint hivatásuknál fogva titoktartásra kötelesek,
– a bírók, ügyészek és közhivatalnokok (illetve a volt közhivatalnokok), a szolgálati titkokkal kapcsolatosan,
– az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy családtagjait, házastársát, jegyesét vagy élettársát bűncselekmény elkövetésének vádja alá helyezheti.
A tanú csakis olyan körülményekkel kapcsolatosan hallgatható ki, amelyekről személyesen vagy egy más, meghatározott személytől szerzett tudomást.
A törvénykezés megtartja azt az előírást is, mely szerint tanúvallomással nem bizonyíthatók olyan tények, amelyek bármilyen módon meghaladják azokat a körülményeket, amelyek egy okiratba vannak foglalva. Ilyen jellegű bizonyítás csak akkor fogadható el, ha egy megkötött egyezség törvénytelenségnek, a törvény kijátszásának vagy az akaratnyilvánítás hiányosságának, illetve hibájának bizonyítására irányul. Ugyanakkor a tanúvallomás alkalmazható kétes értelmű egyezség értelmezése esetén is.
Kivételes módon, tanúkkal is bizonyíthatók a perbeli fél állításai abban az esetben is, ha létezik írott részbizonyíték (egy olyan okirat, amely a peres féltől származik és hihetővé teszi az állítottakat), vagy ha a fél képtelen volt egy írott bizonyíték előállítására.
A tanúval bizonyítás jóváhagyása érdekében a fél köteles a tanú nevét és címét felmutatni. A jóváhagyott tanúk kicserélése csakis a tanú elhalálozása, eltűnése, illetve más megalapozott okok miatt lehetséges.
A tanúk kihallgatása egyenként történik, anélkül hogy a jóváhagyott tanúk közül más, ki nem hallgatott tanú is a tárgyalóteremben lenne.
A kihallgatás előtt a bíró megkérdezi a tanútól nevét, korát, foglalkozását és lakcímét, a felekkel lévő viszonyának minőségét, valamint hogy nincsen-e valamelyik féllel ellenséges viszonyban. A tanúvallomás letétele előtt a tanú – vallásának függvényében – esküt tesz, illetve kötelezi magát arra, hogy igazat mond. A 14 év alatti tanú nem tesz esküt, de a bíró felhívja a figyelmét, hogy igazat mondjon.
A tanúnak tilos előre megírt válaszokat felolvasni. Ellenben a bíró engedélyezheti, hogy elnevezéseket, illetve számokat feljegyzésekből olvasson fel.
Fontos tudni azt is, hogy a büntetőtörvénykönyv előírásai szerint a hamis tanúskodás börtönbüntetéssel büntetendő.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
