Tartalmas mezőgazdasági kiállítás Ákosfalván

A Székelyföld Napok egyik nagy rendezvénye

Állami intézmények, civil és gazdaszervezetek hozzáállásának köszönhetően szombaton negyedszer rendezték meg az őszi mezőgazdasági kiállítást, gazdanapot és vásárt Ákosfalván. Erre a napra több mint százötven mezőgazdasági termelő, kézműves, állattartó, gép- és eszközforgalmazó, szaktanácsadó cég sereglett össze a községi sport- és szabadidőközpont területén.

„Úgy teszünk, ahogy tenni kell, és azt tesszük, amit kell” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Ákosfalva polgármestere a hétvégi vásárt, amellyel az volt a cél, hogy a termelőkhöz közel hozzák a vásárlókat, de amely jó lehetőség arra is, hogy partnerségek jöjjenek létre, kereskedelmi szerződések köttessenek. „Ákosfalva község bizonyított, és itt a példa, hogy az állami intézmények, parlamenti képviselőink és a gazdaszervezetek mellettünk, végső soron a gazdák mellett vannak” – mondta Osváth Csaba, hozzátéve, hogy a rendezvény már túlnőtte Maros megye határait, hiszen magyarországi kiállítók is érkeztek. 

Péter Ferenc a szervezők mellett azoknak mondott köszönetet, akik friss, egészséges, jó termékeket állítanak elő és juttatnak piacra. Ma Maros megyében két nagy mezőgazdasági vásár van, az egyik a tavaszi Agromania, a másik az októberi ákosfalvi, amely egyben a Székelyföld Napok egyik nagy rendezvénye is. A megyei önkormányzat és RMDSZ elnökeként Péter Ferenc fontosnak tartja támogatni azokat a kistermelőket, akik a mezőgazdaságból biztosítják családjuknak a megélhetést. Óriási lehetőségek nyíltak az utóbbi időkben, gondoljunk itt a magyar kormányra vagy akár a román kormány által biztosított európai pénzekre és a területalapú támogatásokra, amelyeket ki kell használni azért, hogy gazdáink minél hatékonyabban termelhessenek. „Ha sikerül jó életfeltételeket teremteni a falvakban is, a gyermekeink itthon maradnak, és ez a legfontosabb” – hangoztatta a megye vezetője. A termelőknek, állattenyésztőknek, kiállítóknak és szervezőknek Szabó Árpád, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének alelnöke is köszönetet mondott a rendezvényért.

Gazdag kínálattal

Ötletes, színes őszi díszítések borították mindenhol a kiállítótereket, sok tököt is láthattunk, de ezúttal nem volt kiállítva a nyárádszentbenedeki Kilyén Károly szokásos óriaskabakja, amelyet a háza előtt tekinthettünk meg: az idei termés „csak” 152 kilogrammosra nőtt. A sportcsarnokba belépőket jókora árvácska- és krizantémfolt fogadta, majd hosszú asztalsorok között lehetett válogatni mindabból, mi szem-szájnak ingere: nyárádmenti zöldségek, tejtermékek, savanyúságok, házi kenyerek, lekvárok, préselt gyümölcslevek, szörpök, borok, pálinkák, alma, zakuszka, torma, tárkony, teafüvek, gyógynövények, csiperkegomba, házi sütemények sorakoztak. A méhészek mellett a kézművesek sem maradtak el a vásárból, bőséges felhozatallal érkeztek: mézespogácsa, virág- kompozíciók, csuhévirágok, ékszerek, festett fa-, üveg- és porcelántárgyak, bőrdíszmű, horgolt, szőtt és hímzett tárgyak, szőnyegek, kötények, de még népviseleti darabok is akadtak, levendulatermékek, kézműves gyertyák töltötték be az épületet. 

A kinti parkolókban mezőgazdasági erőgépek, eszközök és tartozékok sorakoztak, de rózsatöveket, gyümölcsfacsemetéket, tuját és mulcsot is kínáltak a látogatóknak. A hatalmas sátorban legszebb lovaikat és szarvasmarháikat sorakoztatták fel a harasztkeréki, nyárádszentbenedeki, kisgörgényi, cserefalvi, székelyvajai, folyfalvi, fintaházi, szentgericei, nyárádgálfalvi és székelysárdi gazdák, továbbá állattartásban használt eszközöket, tartozékokat is kiállítottak, míg a sátor előtt szárnyasokat simogathattak a kisgyerekek, egy kissé távolabb juhokat vehettek szemügyre az érdeklődők.

A sátor mellett növényvédő szereket, vetőmagot, takarmányt forgalmazó cégek sorakoztak fel. Megismerkedhettünk a mezőgazdaságban is használt drónokkal, valamint az RMGE cirokprogramjával, és a gazdasátorban a tájékoztató anyagok mellett a „székely gazda gyógyszere” sem hiányzott az asztalról. A rendezvénysátorban a délután folyamán a Pro Economica alapítvány, a RMGE Maros szervezete, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének képviselői tartottak előadásokat alapítványi támogatásokról, pályázati lehetőségekről, állattenyésztésről és takarmányo- zásról.

Sokan vették körül déltájban a harasztkeréki Varázspatkó lovarda által kialakított teret, ahol tucatnyi ló és több mint ötven, lovaglással kacérkodó gyerek (köztük a legkisebb háromévesen szállt a paci hátára) tartott bemutatókat, ezt követően a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete egyes, kettes és pónifogathajtó-bemutatóval kedveskedett a nézőknek. Aki már elég lovat látott, a déli harangszó után a lacikonyhák, sörsátrak táján telepedhetett le, s a szervező intézmények, civil szervezetek képviselői is kötényt öltöttek a délelőtt folyamán, és gulyást rotyogtattak üstjeikben, hogy mindenkinek jusson ebéd. 

Délután díjazták a legszebb terméket, terményt és állatot kiállítókat, majd kisorsolták azokat a – kiállított termékekből összeállított – ajándékkosarakat, amelyért nem sajnáltak jegyet vásárolni a látogatók, továbbá az egyik műszaki cég eszközök, tartozékok beszerzésére ajánlott fel – ugyancsak sorshúzással – három vásárlási utalványt. A szabadtéri színpadon a helyi iskolások és a székelyvajai rezesbanda kulturális műsorral szerepelt, majd a rendezvényt koncertekkel koronázták meg.

Hiányolták a gyümölcsöt

A harasztkeréki Agyagási Sándor kiskora óta kertészkedik, ezúttal is zöldségeket kínált a standon. Ahhoz képest, hogy a községben sokan foglalkoznak kiskerti zöldségtermeléssel, mégis volt vásárlója ezen a napon is. Terményeit egy vásárhelyi napipiacon értékesíti, valamint egy üzletet lát el, de úgy érzi, egy ilyen vásárban jobb jövedelemre tud szert tenni. Falustársa, Ferenczi Edit savanyúságokat rakott az asztalra: férje Vecsésen dolgozott, onnan hozott eredeti recepteket; tizenöt éve kezdtek el ezzel foglalkozni a családban. A céklát és uborkát maguk termelik, a többi zöldséget nyárádmenti termelőktől vásárolják, a kész savanyúságokat pedig főleg éttermeknek szállítják be, de vásárokba, kiállításokra is érdemes eljárni, mert ott is nagyon kelendőek – állapította meg az őstermelőként dolgozó nő.

A nyárádszeredai Csizmadia György tejtermékeit főleg üzletláncokban lehet megtalálni, saját üzlete csak egy van, az is nemrég nyílt otthon. Mégis érdemesnek látja eljárni a vásárokba, mert szeretné, hogy a Gabriella-termékeket egyre több vidéki is megismerje, és rájöjjön, hogy „jót is lehet enni, nem csak olcsót”. Azt tervezi, hogy kisebb üzletekben is elkezdi a termékei forgalmazását, nemcsak a Nyárádmentén és a megyében, hanem az egész Erdélyi-medencében. Úgy látja, hogy a hipermarketekkel nem előnyös az üzlet a kistermelők számára. 

A vásárlók közül egy marosvásárhelyi, jelenleg Szentgericén lakó családot szólítottunk meg, mert láttuk, hogy innen is, onnan is szatyrukba raktak valamit. Elmondták: egyrészt kíváncsiságból jöttek el a vásárba, de szívesen vásároltak Gabriella-termékeket és zöldségeket, viszont hiányolták a gyümölcsöket, amelyekből éppen eltevésre szerettek volna hazavinni, ehelyett sokkal több kézművest találtak. Mindenképp jók ezek a vásárok, hogy a termelők is eladhassák árujukat, és a helyiek ne a külföldit vásárolják meg – véli Boros László.

Két magyarországi standot is találtunk az idén. A vajai Tisza család bio gyümölcsborokat kínált kósto-lására. A standnál forgolódó hölgy elmondta: lánya biotermelő, fia az értékesítésen dolgozik, a család szamóca-, málna-, meggy- és kajszibarack borokat készít. Első alkalommal érkeztek Ákosfalvára, és főleg a kíváncsiság hozta őket ide, de ez jó alkalom arra, hogy az itteniekkel is megismertessék a magyarországi piacon már rég jelen levő gyümölcsborokat. A piricsei és csobádi Holland Alma cég huszonhat éve van jelen az anyaországban, hét éve Romániában is, ahol legnagyobb ültetvénye már húszhektáros, és a rezisztens gyümölcsfajokat szeretnék megismertetni a termelőkkel – mondta el lapunknak Siklódi István, a cég képviselője.

Az ipari sátorban is sok látogató fordult meg a karámokba kötött állatok között. A székelysárdi Frunza Rajmond egy negyedik laktációs tehénnel és három üszőborjúval érkezett a kiállításra. Mióta az eszét tudja, állattenyésztéssel foglalkozott a család, ő szarvasmarhákkal: jelenleg 28 fejős- és 17 növendék állata van, így egyelőre főleg a tejtermelésből van jövedelme, de a kevésbé termelő román tarka teheneket húsként is értékesíti, a jövőben pedig, ha olyan génállománya alakul ki, tenyészállatként is eladná jószágait. Első alkalommal jött velük kiállításra, és nem bánja, hiszen mindenki lát újat, a gazdák tapasztalatokat cserélnek, kereskedők is megfordultak közöttük, így mindenkinek hasznos, még a kisgyerekeknek is, akik megismerkedhetnek az élő állatokkal, megsimogathatják őket – fejtette ki a 26 éves gazda.

A nagyközönség elé kell vinni

Sikeresen lezajlott, a szervezők nagy örömére az előzőeknél nagyobbra nőtte ki magát, jóval több érdeklődőt és kiállítót, cégeket, gépforgalmazókat vonzott – így értékelte a szombat este zárult rendezvényt Osváth Csaba polgármester. Újra bebizonyosodott, hogy szükség van ilyen kiállításokra októberben, amikor az emberek betakarítják a termést, tárolják, de meg szeretnék mutatni, el is szeretnék adni. Mindig van újdonság, amit a nagyközönség elé lehet és kell vinni, hogy eljusson az érdeklődőkhöz, vásárlókhoz, és erre alkalmas ez a rendezvény. Az időjárás kedvezett, és itt mindenki megtalálta a helyét, aki népszerűsíteni szerette volna a termékét, a szervezők bemutatóstandokat és előadósátort biztosítottak számukra.

Minden kiállító egy bizonyos részvételi összeget kapott a szervezőktől, az állatoknál díjazták a legszebbeket, míg a szarvasmarha- tenyésztők között idén is kiosztották a néhai dr. Enyedi Sámuel állatorvos tiszteletére alapított vándordíjat (nagydíjat), amit idén ifj. Albert Márton kisgörgényi gazda vehetett át.

Az Ákosfalvi Polgármesteri Hivatal ezúton is köszönetet mond a Maros Megyei Tanácsnak, a Napsugár Népjóléti Egyesületnek, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének, az RMGE Marosnak és más támogatóknak a szervezésben nyújtott segítségért.