Szigorítást vezet be a TikTok
Nem arra kell gondolni, hogy a népszerű kínai közösségimédia-oldal üzemeltetőit elkezdte volna érdekelni a folyamatos görgetés és a változó impulzusok gyermekekre gyakorolt hatása, de még csak arra sem, hogy aggódnának a felületen működő trollfarmok vagy a felhasználókra ömlő téves információk miatt. Ez mind nem érdekli őket, ugyanis minél nagyobb hatást váltanak ki, annál többen nézik a videókat, annál több időt töltenek el a felületen, és annál több reklámpénz folyik be hozzájuk. Sőt, már évek óta tudható, hogy pszichológusokat alkalmaznak annak érdekében, hogy az algoritmus olyan tartalmakat ajánljon, amelyek minél hosszabb ideig ott tartják a felhasználót, vagyis a lehető legjobban függővé teszik. De legalább most történt valami előrelépés: a TikTok ugyanis a zászlójára tűzte, hogy lecsap a deepfake hasonmásokra, ennek érdekében pedig már tesztelik is az új eszközüket.
Egy olyan opcionális eszközt kezdett el tesztelni a közösségimédia-platform, amely megkeresi a mesterséges intelligencia által generált hasonmásokat, és segít a tartalomgyártóknak abban, hogy bejelentést tegyenek – számolt be a hírről Matt Navarra közösségimédia-szakértő a The Verge technológiai hírkiadónak.
Az új eszközt első körben az egyesült államokbeli felhasználókkal tesztelik – jegyezte meg a portál érdeklődésére Zachary Kizer, a TikTok amerikai szóvivője. A YouTube egy ideje már dolgozik hasonló eszközön, és nemrégiben minden felhasználónál be is kapcsolta azt. A TikTok megoldását tesztelő tartalomgyártóknak először igazolniuk kell a személyazonosságukat egy Jumio nevű vállalatnál. Ehhez valós időben kell készíteniük egy szelfit, majd a személyi igazolványuk mását is meg kell adniuk. Zachary Kizer állítása szerint a TikTok nem tárol el semmilyen adatot, csupán az ellenőrzés időtartamára használja őket. A hitelesítés után a rendszer folyamatosan monitorozza a feltöltött tartalmakat, és keresi azokat az AI-generált anyagokat, amelyekhez felhasználhatták a képmásukat. A rendszer erről egy gyűjtést készít, és a felhasználó elé tárja a találatokat, aki maga dönthet a bejelentésről.
Az új eszközzel kapcsolatban ugyanakkor felmerül az a kérdés is, hogy mennyire lehet megbízni abban, hogy a kínai vállalat valóban nem tárolja el a tartalomgyártók személyes adatait, ahogyan az is kérdéses, mennyire lesz ténylegesen hatékony a rendszer. Utóbbi a bevezetést követően úgyis ki fog derülni, egyelőre pedig csak abban lehet bízni, hogy ennek következtében valóban kevesebb lesz a deepfake tartalom a felületen.
A post-truth – azaz az igazság utáni – korszakban valamit tényleg tenni kell annak érdekében, hogy a megtévesztő információk eltűnjenek, vagy legalábbis csökkenjen az előfordulási arányuk, mert egy átlagos felhasználó immár nem, vagy csak alig tudja megkülönböztetni a valós és a mesterséges intelligenciával megváltoztatott videókat. Bízzunk benne, hogy a TikTok új eszköze tényleg hatásos lesz.
A memóriaválság a telefoneladásokban is visszaköszön
A mesterséges intelligenciába egyre több vállalat fektet tőkét, a fejlesztők pedig igyekeznek megfelelni a befektetők elvárásainak. Ehhez azonban nemcsak szoftverfejlesztésre, hanem komoly hardveres teljesítményre és adatközpontokra is szükség van; röviden fogalmazva: rengeteg memóriára. Ha egy termék iránt hirtelen megugrik a kereslet, akkor az ára felmegy, vagy hiány alakul ki belőle. Pontosan ez történik most a memóriapiacon is. Az AI-fejlesztéssel foglalkozó cégek szinte mindent felvásárolnak, ez pedig a memóriaárak meredek emelkedését eredményezi. Ennek hatására számos eszközgyártó, amelyek a végfelhasználóknak értékesítenek termékeket, kénytelen volt árat emelni, mivel már nem tudták – és nem is akarták – tovább elviselni az alkatrészdrágulásból fakadó bevételkiesést.
Nemrég mi is beszámoltunk arról a Népújságban, hogy az Apple is drágította a termékeit, illetve a mostanában bemutatásra kerülő eszközök is érezhetően drágábbak, mint az elődjeik. Ez a folyamat pedig ott tart most, hogy az okostelefon-iparban az idei év második negyedévében komoly visszaesés volt. Az emberek, látva az árakat, illetve a globális gazdasági gondokat, inkább nem vesznek új eszközt, hanem maradnak a réginél. A Counterpoint Research friss adatai szerint a globális szállítmányozási adatok 2026 második negyedévében látványosan, az előző év azonos időszakához képest 11 százalékkal estek vissza.
A Yahoo összegzése szerint ez a legrosszabb második negyedév az iparágban az elmúlt 13 évben. „A globális memóriaválság már minden más tényezőt felülmúlva az okostelefon-ipar legnagyobb visszatartó erőjévé vált”– hangsúlyozta Shilpi Jain, a Counterpoint vezető elemzője, akit a HVG idézett. A szakember szerint tavaly még csak alkatrészhiányról volt szó, mára ez teljes körű keresleti problémává nőtte ki magát. Hasonló következtetésre jutott az International Data Corporation (IDC) elemzése is; ők 6,7 százalék körüli visszaesést mértek az okostelefon-szállítások terén. A Yahoo ugyanakkor leszögezi, hogy az egyes piackutató cégek eltérő modelleket alkalmazhatnak a szállítások becsléséhez.
Azok, akik csúcstelefont akarnak és tudnak maguknak venni, megveszik azt most is; ez látszik a statisztikákból, hiszen a visszaesés elsősorban a belépőszintű és a középkategóriás szegmenseket érinti, mivel ezek árérzékenyebbek a prémium kategóriánál. Az alkatrészek drágulása ugyanis mértékét tekintve egységes: a memória ára 300 százalékkal magasabb, mint egy éve ilyenkor. Valamennyi elemzőcég úgy találta, hogy az idei második negyedévben az Apple és a Samsung eladásai nőni tudtak, a visszaesés legnagyobb vesztesei pedig a kínai vállalatok – például a Xiaomi, az Oppo és a Vivo – lettek.
Ugyanakkor nem minden a növekedés. Hiába tudott nőni az Apple, sem ők, sem más prémium márka nem lehet nyugodt, a drágulás – vagy a további drágítás – esetükben is elkerülhetetlen. Bár az almás vállalat több eszközének az árát is emelte a nyár elején, az iPhone-ok esetében még nem történt áremelés, viszont borítékolható, hogy a szeptemberben érkező modelleknél erre is sor fog kerülni. Az iPhone pedig az Apple legjövedelmezőbb terméke. Ha az áremelés miatt itt piacot veszítenek, vagyis kevesebb telefont adnak el, az az éves bevételükön is igencsak meglátszódhat. A drágítás ezen a téren közel biztos, a kérdés csak a mértéke, ami majd szeptemberben fog kiderülni.
Ráparancsolt az EU a Google-re
A digitális piacokról szóló uniós jogszabály (DMA) alapján két, kötelező érvényű intézkedéscsomagot akasztott a Google nyakába az Európai Bizottság.
Az első azt a célt szolgálja, hogy a versenytársak AI-szolgáltatásai versenyre kelhessenek a Google sajátjaival, például a Geminivel. Ehhez a cégnek hozzáférést kell adnia az általa fejlesztett Android mobil operációs rendszer kulcsfunkcióihoz más mesterségesintelligencia-szolgáltatások számára is. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy amikor a felhasználó alapértelmezettként állít be egy harmadik féltől származó AI-szolgáltatást, az – amennyiben rendelkezik ilyen képességekkel – a Geminiéhez hasonló funkciókat kínálhat. Fontos az is, hogy a külsős AI-appoknak ugyanazon alapvető funkciókhoz kell hozzáférniük, mint a Gemininek, miközben természetesen ugyanazoknak a biztonsági és adatvédelmi kritériumoknak is meg kell felelniük, mint a Google megoldásának. Van viszont még ideje a Google-nek, hogy eszközölje ezeket a változtatásokat: a határidő jövő év, azaz 2027 áprilisa. Gyaníthatóan az utolsó pillanatig fognak várni, és csak akkor lépik meg a szükséges módosításokat, amikor lejár a határidő.
De van más változtatás is. Az Európai Bizottság a Google-keresővel kapcsolatban is hozott döntést, amely azt a célt szolgálja, hogy egyensúlyba hozza a versenyfeltételeket. Ehhez a harmadik féltől származó keresőmotorok számára hozzáférést biztosítanak azon keresési adatokhoz, amelyeket eddig csak a Google gyűjthetett nagy léptékben. A GSMArena cikkében ráirányítja a figyelmet arra, hogy e döntés következtében a Google uralma által elnyomott keresők is javíthatnak a találataik minőségén, így versenyképesebbé válhatnak. Továbbá a Google által megosztott adatoknak pontosan meg kell egyezniük azzal, amit a cég a saját keresője fejlesztésére is használ.
Fontos tisztában lenni azzal is, hogy az adatok anonimizáltak, erről egy többszintű adatvédelmi módszer gondoskodik. Tehát a keresőmotor nem név szerint tudja, hogy ki mire keresett rá, hanem csak azt, hogy az adott adatpont – amelynek a felhasználói kiléte ismeretlen – mire és hogyan keresett rá.
