Csütörtök este rögtönzött
falugyűlést szervezett Antal Lóránt szenátor, a felsőház
energetikai és altalajkincsek kitermelésével foglalkozó
bizottságának elnöke a parajdi kultúrotthonban. A gyűlés
közben érkezett a hír, hogy a bánya teljes egészében feltelt
vízzel, a Korond-pataka pedig visszatért a medrébe.
A gyűlés alkalmával a szenátor
biztosította az összegyűlteket arról, hogy minden támogatást
meg fognak adni a közösségnek, senkit nem fognak magára hagyni. A
politikus ígéretet tett arra, hogy legkésőbb hétfőig
megszervezi a helyiek és az országos vízügy, valamint a
sóipari vállalat igazgatójának a találkozóját, ahogyan azt is
kiemelte, hogy a hétfői nap folyamán a településre fog érkezni
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár, a Bethlen Gábor Alap
vezetője is.
„Egyeztettem Kelemen Hunor szövetségi
elnök úrral és a kormányban dolgozó miniszterekkel azokról a
gyors lépésekről, amelyeket a szövetség már megtett, és
amelyek arról szólnak, hogy senkit nem hagyunk magára Parajdon”
– húzta alá Antal Lóránt, aki azt is hozzátette, hogy fontos
lesz a felelősök megtalálása és elszámoltatása. „Azonban a
mai napnak a kihívása az, hogy nézzük meg, hogy a holnapot hogyan
tudjuk építeni, nem pedig az, hogy szétszedjük egymást. Továbbá
egyértelműen prioritást élvez a kárfelmérés, amelyet immáron
szakemberek segítségével el kell kezdeni, ezek fényében lehet
meghatározni a bánya további sorsát. Ha egy százalék esély van
arra, hogy visszaállítsuk a bányát az eredeti formájába, akkor
azt meg kell próbálni” – nyomatékosította a szenátor.
A gyűlés alkalmával felmerült a
parajdi strand ügye is, amely kapcsán meg kell fékezni a
süllyedést, fel kell újítani és működtetni kell. Amikor eljön
a Salrom igazgatója, akkor ezt számára is világossá kell tenni –
fogalmazott Antal Lóránt, aki azt is hozzátette, hogy a strand egy
pluszopció, amit fel lehet ajánlani a turistáknak.
Nem elhanyagolható az sem, hogy
csütörtök délben érkezett a hír, hogy a sóbánya
Telegdy-szárnyát sem lehet megmenteni, pedig ez volt az a rész,
amely kapcsán többen bizakodóak voltak. Délben ki kellett hozni
az eszközöket és a gépeket, ezt követően pedig lezárták a
bányát. Ez érthető módon frusztrációt váltott ki a település
lakosaiból, akik a bánya – immáron lezárt – bejárata előtt
tüntettek. A megmozdulás eredménye az lett, hogy Sebestyén
József, a sóbánya befektetési igazgatója lemondott.
Nyágrus László, Parajd
polgármestere őszintén beszélt arról, hogy a település
közösségét aggodalommal tölti el, hogy mi lesz a bánya további
sorsa, ennek megállapításához szakvéleményekre van szükség.
Ugyanakkor az elöljáró arról is beszélt, hogy a Korond-pataka
visszatért a medrébe, ami megnyugtató hír, annak ellenére
is, hogy a bánya feltelt vízzel, hiszen sokan féltek attól, hogy
hol fog kijönni a víz.
A polgármester kiemelte azt is, hogy
mind a bánya, mind pedig a turizmus sorsa olyan kérdések,
amelyekre nagyon gyorsan áthidaló megoldásokat kell találni,
továbbá reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ez meg is
fog történni.
– A gyűlés célja az is volt, hogy tisztázzuk a
kérdéseket, a drámai, a tragikus helyzet megvan, de ebből közösen
ki kell lépjünk, ebben a folyamatban pedig szükséges mind az
intézmények, mind a parajdi lakosok közreműködése – mondta
Nyágrus László, kiemelve, hogy az áthidaló megoldásokat úgy
kell megtalálni, hogy közben nem mondanak le a sóbányáról.
Azon a szinten már túl vannak, hogy
mit lehet megmenteni, hiszen a bánya megtelt vízzel, a további
lépések meghatározásához pedig elengedhetetlenek a szakemberek.
A polgármester arról is beszámolt, hogy pénteken tartanak egy
egyeztetést a Visit Hargitával, amelynek a témája az, hogy miként
lehet turistákat vonzani Parajdra. A településen a turizmus alapja
egyértelműen a sóbánya volt, jelen helyzetben erre nem lehet
számítani, éppen ezért meg kell nézni, hogy miként lehet a
bánya nélkül is embereket ide vonzani, fel kell térképezni, hogy
mivel rendelkezik még Parajd, meg kell nézni, hogy milyen
lehetőségek, látványosságok vannak a turisták számára, emelte
ki Nyágrus László, aki azt is elismerte, hogy lehetetlen tartani
az 500.000-es turistaszámot, amit a bánya hozott, de reményét
fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy részben sikerül ezt megtartani.
A helyieket fájdalmasan érintette a
bányába ömlő víz híre, sokan arra is gondoltak, hogy vajon az ő
gyerekeiknek lesz-e egyáltalán valamikor lehetőségük lemenni a
bányába. Egy helyi lakos őszintén beszélt arról, hogy meglátása
szerint szinte semmi esélye nincs annak, hogy a bányát valaha is
újra kinyissák a korábbi formájában, ez pedig gazdaságilag
rosszul fogja érinteni a települést. Viszont arról is beszélt,
hogy az ott élő emberek gondolkoznak, és meg fogják találni a
módját annak, hogy idővel működőképes legyen a település
turizmusa. Tehát vannak bizakodó hangok, ugyanakkor sokan várják,
hogy fény derüljön arra, hogy ki a felelős a katasztrófáért.
Mindezzel együtt jó azt látni, hogy
van egy összefogás az erdélyi magyar közösségben, egyre több
helyről lehet azt hallani, hogy Parajdra kell menni kirándulni, ha
csak egy napra is. Nincs bánya, nem tudni, hogy mikor lesz, ha lesz
egyáltalán. De a bányán túlmenően ott van a festői táj, ott
van a pihenés, kikapcsolódás lehetősége, és ha minden igaz,
lesz strand is. És ami ezeknél sokkal fontosabb: ott vannak az
emberek! Ott vannak az emberek, akik itthon, Erdélyben képzelték
és képzelik el a jövőt! Azok, akik odalátogatnak, nekik is
segítséget nyújtanak, támogatják őket úgy, hogy közben jól
is érzik magukat. Csak bízni tudok abban, hogy a parajdi turizmust
felkaroló kezdeményezések nem fognak elhalkulni, és a bánya
hiánya ellenére is sokan el fognak látogatni a sóvidéki
településre, akár egy szabad hétvégére!
