A templomok népies díszítése (2.)

Nemcsak varrottasok, a népi iparművészet termékei is készültek, készülnek a templomok díszítésére, amelyekben a fafaragás már évtizedek óta jelen van. Kopjafa mintájú csillárokat, zsoltármutatókat lehet látni például a kalotaszegi, csík-somlyói, ditrói, gyergyó-szentmiklósi templomokban.

Szembenéző szarvasok és madarak a Mózes-széken. Bandi Dezső iparművész tervezése

Nemcsak varrottasok, a népi iparművészet termékei is készültek, készülnek a templomok díszítésére, amelyekben a fafaragás már évtizedek óta jelen van. Kopjafa mintájú csillárokat, zsoltármutatókat lehet látni például a kalotaszegi, csík-somlyói, ditrói, gyergyó-szentmiklósi templomokban. Fafaragással díszítették a mikházi szembemiséző oltárt és az olvasóállványt, a nyárád-köszvényesi, nyárád-remetei és megyénk több más templomát is.

Faragott díszítésű a marosvásárhelyi felsővárosi, a Szabadi úti templom szószéke. A Szabadság utcai református templomban a szószéket és a Mózes-széket Bandi Dezső iparművész tervezte és faragta ki 1987-ben Miholcsa Józseffel. A szószék koronája, háta a népi motívumok egyházi szimbólumaira utal (a galamb a szentlelket jelképezi, a rózsarozetta Isten áldott napját, éltető erejét). A síkban faragott életfák és kopjafák, melyek a papiszék hátának csúcsán is szerepelnek, az ázsiai eredetű életfa jelképei, akárcsak a papiszék előterében levő életfa a szembenéző szarvasokkal-madarakkal. Faragott szószéket és karzatot megyénk más templomaiban is láthatunk.

Kalotaszegen Kudor István híres népi iparművész faragott csillárokat, s Gál Potyó István a kazettás mennyezetet, a szószéket, a karzatokat is kifaragta Zsobokon. Nyárszón Gáll János (Budapestről jött restaurátor) festett kazettákat, s a festett kazetta és karzat divatba jött az egész Kalotaszegen. Kalota-szentkirályon tíz éve, Inaktelkén két éve készült el, Mákófalván pedig jelenleg is nyolctagú csoport festi a kazettákat a református templom mennyezetére magyaros motívumokkal. Ezeket a csoport vezetője, Kovács Pali Ferenc népi bútorfestő tervezte. Népies festésű a papiszék Györgyfalván, a nyárádszentlászlói unitárius templom barokk úrasztala, s a példákat sorolhatnám tovább.

A templomokban a népi fazekasság is jelen van. Korondi kelyheket használnak a székelyföldi katolikus templomokban (pl. Korondon) a bornak, de cibórium (tányér) is található cserépből. A református templomokban népi kerámiakancsóból öntik a bort a kelyhekbe, népi díszítésű kerámiavázák vagy népi iparművészek vázái láthatók a virágok számára az úrasztalon.

A népi díszítés tehát uralkodóvá vált a templomokban is, felváltva az arisztokrata udvarokban készült barokk és reneszánsz mintájú, díszes, adomány kézimunkákat. Szép törekvés a hívő asszonyok, lelkészek, papnék, nőszövetségi tagok részéről a népi kultúra, a népi hagyományos díszítés megőrzése, ápolása, továbbvitele, megbecsülése a legszentebb épületekben is.