Termékvásár Nyárádgálfalván

Új ellátórendszerekről beszélgettek

 Szombaton újra összegyűltek a községbeli termelők Nyárádgálfalván, ám ezúttal nemcsak termékeiket mutatták be és kínálták vásárlásra, hanem a környezetbarát termelésről és tudatos vásárlásról is értekeztek egy európai projekt keretében.

Nyárádgálfalva önkormányzata, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ és a Celeritas egyesület évek óta megrendezi a gálfalvi őszi termékvásárt, ezt idén egy élelmiszer-ellátási szemináriummal is egybekötötték, amelyet a FÖK szervezett az Európai Klímaszövetséggel partnerségben folyó, Változtasd meg a jövőt! (Change the future) projekt keretében.

Közvetlen kapcsolatot az üzletek helyett

  Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a kistermelők egyik legnagyobb gondja a termékértékesítés. A FÖK egy gálfalvi munkacsoporttal együtt már 2007-ben megismerkedett Franciaországban az alternatív élelmiszer-ellátó rendszerekkel és az ottani AMAP szervezettel, amely egész Európában foglalkozik az ellátóláncok megreformálásával, és egy európai egyezmény alapján közvetlen kapcsolatot szeretne kialakítani a termelők és vásárlók között. A múlt hét végén a vásáron részt vevő termelőknek is bemutatták az alternatív európai módszereket, valamint a nálunk létező értékesítési rendszert és lehetőségeket.

 Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a mozgalom keretében az emberek megismerjék az élelmiszerek elkészítését és tartósítását, és a hagyományos receptekkel is megismerkedjenek. A FÖK évekkel ezelőtt indított egy kezdeményezést, amikor nagy érdeklődés közepette németországi csoportoknak mutatták be a nálunk még létező hagyományos, télire való felkészülést, befőzést, eltevést. A gálfalvi beszélgetésen felmerült, hogy közvetlenebb kapcsolatot kellene teremteni a termelő és a vásárló között, a létező infrastruktúrára alapozva Gálfalván akár heti termékvásárokat is lehetne szervezni, ezeket összeköthetnék például zakuszkafőzéssel, így a városiak megismerhetik a recepteket, tanulhatnak, tapasztalatot szerezhetnek, de megvásárolhatják a szükséges alapanyagokat is, vagy akár néhány üveg kész zakuszkával is hazatérhetnek.

Fontos volna, hogy az anyagmozgás lokalizálódjon, miközben a tudás globalizálódik: azaz az élelmiszert az emberek helyből vagy minél közelebbi helyekről és termelőktől vásárolják meg, de az internet révén tanulhatnak az ökológiai gazdálkodásról, gyógynövények használatáról, és ez jelentheti a „forradalmat” az élelmiszerellátó rendszerekben. Nyárádgálfalva ebben jó példával járhat elöl: első vidéki településként csatlakozott az Európai Klímaszövetséghez, amely kiemelten kezeli a helyi termékek fogyasztását is, és a hasonló vásárok révén a gálfalviak is ezt népszerűsítik. Ha lassan is, de a folyamat jó irányba halad – mutatta be a hétvégi rendezvény lényegét dr. Hajdu Zoltán, a FÖK elnöke.

 A tanulás és találkozás a lényeg

A vásáron tucatnyi őstermelő volt jelen Gálfalváról, Szentháromságról, Kisadorjánból, ők szezonális kerti zöldségeket (paradicsom, paprika, uborka, káposzta, karfiol, padlizsán, csemegekukorica), kenyeret, száraztésztát, némi fűszernövényt és virágokat tettek az asztalokra, de ezúttal hiányoztt néhány rendszeresen részt vevő termelő – mondta el a Népújságnak Német Zsolt szervező. Két kézműves is elhozta termékeit, faragott és kézműves dísztárgyakat, de ökoprint technikát is bemutattak az érdeklődőknek. Szerettek volna kézműves-tevékenységeket is szervezni a gyerekeknek, végül a járványhelyzet miatt ezt elhalasztották egy későbbi időpontra, s ezúttal inkább a vásárra, a helyi tartósítási receptekre és egyben a találkozásra fektették a hangsúlyt – számolt be a Celeritas elnöke. A rendezvényen a község polgármestere, Karácsony Károly is szólt a helyi termelőkhöz.

Foglalkozás és életforma

 Fontosnak tartja a jelenlétet ezeken a helyi vásárokon a gálfalvi Marton Róbert termelő, aki néhány éve családjával fóliasátras és szabadföldi zöldségtermesztéssel és monokultúrás növényekkel is foglalkozik. Itt találkozhatnak egymással a helyi termelők, elbeszélgetnek, tapasztalatot cserélnek, információkat szereznek egymástól – mondta el a fiatalember, aki nemrég bővítette gépparkját a Pro Economica alapítvány pályázata révén.

 Háromszáz tő paradicsomot gondoz kertjében Sógor Anna, de egyelőre nem hozott terméket a vásárra. A marosvásárhelyi házaspár nemrég költözött ki Kisadorjánba, csak idén épített fóliasátrat és látott hozzá palántaneveléshez, majd paradicsomtermesztéshez. Sok munka van vele, de megéri ezzel foglalkozni, mert örömüket lelik benne, megnyugtatja őket a munka, emellett egészséges is – állítja a hatvanas évei elején járó házaspár. Szeretik a természetet, a falusi csendet, ezért is költöztek ki a félreeső kistelepülésre. A városi élet jó és szükséges fiatalkorban, később már nyugalomra vágyik az ember, ezért választja a falut, ahol lassan megtalálja ugyanazt a komfortot. Az új családnak nagyon tetszett a polgármester szombati buzdítása, hogy közösséggé kell kovácsolódni, a túlzott elzárkózás helyett kell tartani a kapcsolatot a szomszédokkal, és elsősorban egymástól, és nem a szupermarketekből kell megvásárolni az élelmiszert.