A természet kalendáriuma (CC.)

A tavaszi sugár aranyburokba fonta

A zsenge bokrokat, s a bimbók reszkető

Selyemgubóiból zománcos fényű pompa,

Ezer szelíd szirom lepkéje tört elő.

 

Díszalma virágbimbók bomlanak a Tóth Árpád megálmodta A tavaszi sugár-özönben. Köszöntik a zodiákus legszebb csillagképébe, a Bika jegyébe lépő Napot. Kr.e. négy évezrednyi idővel, az ókori civilizációk felvirágzásakor, az évkezdő tavaszpont még a Bikába esett. Amikor a tavaszpont továbbhátrált a Kos csillagképbe, a bikamítoszok értelme is megváltozott. Sok rege a héroszoknak a bikával vívott küzdelméről szól. Egy részük a tavaszpont birtoklásáért folyik a régi tulajdonos, a Bika és az utód, a Kos képviselője között. A mesélő e történetekben a Kos pártján áll, s a Bika a letűnt (al)világ képviselője. Egyiptomban ez a harc a Szeth bika és Hórusz napisten között folyik. Hórusz győz, a napisten megölt ellenfelét földarabolja, combját a Sarkcsillaghoz kötözi. A 

„Marhacomb” csillagkép a mi Göncölszekerünk, amelyet egy római korból való csillagtérképen az állatövi jegyű Kos őriz. A krétai Minotaurusz-mítosz egyik jelentése szintén ez. Thészeusz, a Kos-naphérosz azért megy le az alvilágba lecsúszott Minoszhoz, hogy tőle a tavaszpontot megszerezze. A labirintusból kivezető fonálgombolyag jelkép: a fonál a Nap útja, a gombolyag maga a Nap. A csillagászati korszakváltás bibliai emléke: a 

„kosszarvú” Mózes, az új törvények hozója összetöri az aranyborjút, a régi vallás tartalmát vesztett, néma bálványát.

Április 22. a Föld napja. E napon, 1970-ben Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Ma szinte az egész Földre kiterjed a mozgalom, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, 1990 óta a Kárpát-medencében is.

A környezetvédelem, úgy tűnik, ma vesztésre áll. Világszerte. De

 

Nem kell kétségbe esni. A messze jövő szép lesz.

A szélvert pusztaságon ledőlnek a falak,

és sírok, műemlékek, acélhidak meg gépek

mind elporladnak néhány százezer év alatt.

 

– okítana Faludi György A távolabbi jövőjében – 

 

Pár millió esztendő múlva, új csillagképek

alatt szelíd fejével kibújik a moszat,

ismeretlen virágok nyílnak, mert a természet

variál, mikor játszik, nemvárt fenevadak

születnek s egy merőben különböző embernem.

Vagy a miénk jön ismét? és imádja a szépet,

gondolkozik, fúr, farag, szeret, sír, örül, élvez

 

ír, épít, fest, kutatja: mi a mindenség titka,

s nagyon fél a haláltól, de mégis elpusztítja

önmagát és a Földet? Merem remélni, hogy nem.

 

Sorakoztatom mellé a romantika nagy-mesterének, az 1564. április 23-án született, s rá 52 évre, éppen 400. esztendeje meghalt William Shakespeare-nek a XV. szonettjét:

 

Ha meggondolom, hogy csak egy rövid

Percig teljes mind, ami nő s virágzik,

S e roppant színpad csak olyat mutat,

Amit titkos csillag-parancs irányít;

 

Ha látom, egy az ember s a növény,

Egyazon ég húzza föl s rontja le:

Friss nedvben ragyog, lankad, túl delén,

S kopik daliás emlékezete, –

 

A múlás eszméje mindig elő-

Ragyogtatja legdúsabb tavaszod,

Melyben küzd már a romlás s az idő,

Hogy mocskos éjbe fojtsa szép napod;

 

S küzdve az idővel, mely elragad,

Mert szeretlek, én feltámasztalak.

 

A reneszánsz ember ígéretével érkezünk sárkányölő Szent György napjára, 24-re. 103 éve e napon látta meg Nagyenyed áprilisi egét Áprily Lajos legnagyobb gyermeke, Jékely Zoltán költő, többek közt Shakespeare kiváló tolmácsolója. Az 1958-ban Az Idősárkányhoz kérdései égetően fontosak mindmáig:

 

Mily barlang ont ránk szakadatlanul,

te foghatatlan és elfogyhatatlan!

Nap-napra omlik, év hamvába hull,

te élsz, tombolsz szűnetlen áradatban.

…itt bújsz mindenütt, füvön, kövön,

amint egy vak isten milljomba vágott,

s tovább osztódsz vígan vízen-tűzön,

hogy megemészd prédádat, a világot…

 

Ezt az (idő)sárkányt is az emberi balga felelőtlenség élteti. Éppen 30 éve, 1986. április 26-án következett be Csernobil katasztrófája. S azóta is számtalan jel utal arra, hogy az ember és a természet háborújában mindkét fél vesztésre áll.

De hadd feleltessek rá egy ugyancsak 1958-ban kelt verset. A bizakodó Endre Károlyét. Az 1893. április 27-én Temesvárott született költő írta volt a Virágzó új tavaszban:

 

Ne mondja senki: új ez a tavasz,

A tavasz mindég új, ez és amaz,

A múltkori, a száz év előtti, a mai:

Az ujjáteremtés rózsásujjú hajnalai.

 

Merem remélni, hogy mai új emberek tettei igaz valósággá – természetvédő tettekké – válnak új tavaszokban:

 

…most elindult ifjító nagy tusára, 

Hasonlít már kibomló májusára, 

Kiáltsatok fel. Virágzó új szakasz van! 

Új ember jár az új tavaszban. 

 

Maradok kiváló tisztelettel.

200. levelem kelt 2016-ban, mikor a Nap a Bika jegyébe lépett.