A természet kalendáriuma (CCCXIV.)

Levendula, levendula,

fanyarédes animula,

lettél lila lángfurulya,

mert perzsel vad kánikula.

 

Levendula. Köszöntsük Keresztury Dezső versével az év gyógynövényét! A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2013-tól évente megnevezi az év gyógynövényét. Az idén a választás a levendulára esett. Évről évre ezáltal újabb gyógynövényre irányul a figyelem.

A divat nagy úr. Míg a tulipán, a rózsa és a muskátli évszázadok óta minden kertben virágzik, a gyöngyvirág imádata sajnálatosan megkopott, és sárgaviolát, százszorszépet, nefelejcset, búzavirágot csak a nagyon hagyománytisztelő kertekben lehet olykor felfedezni. A valódi levendula napjaink egyik legnépszerűbb gyógynövénye.

 

Kék a lába, zöld a szárnya,

a madár beh gyöngyön járja:

vele hívó szép dalára

vén szívem is lépne párba.

 

Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó örökzöld a Mediterráneumban, Ázsia nyugati tájain és Kelet-Indiában vadon terem. Nem is egy fajról van szó. A nemzetségnek 21 faját, illetve alfaját és hibridjét ismerjük.

A valódi levendula, más néven keskenylevelű levendula (Lavandula angustifolia) 40-60 cm magas, félgömb alakú félcserje. Virágai június végén, július elején nyílnak.

A Földközi-tenger partvidékén már az őskorban gyűjtögették kékeslila virágát. Kr. e. 600 körül érkezhetett a görög Hyeres-szigetekről Dél-Franciaországba. Provence szelíd dombjain milliószámra csábítja a kultúrtájkedvelőket. Két éve alkalmam volt virágzás idején arrafelé járni.

A Kárpát-medencébe először 1920-ban telepítettek nagyobb levendulaültetvényt a Tihany-félszigeten, ahol bőséges virágtermést hoz. Manapság a legnagyobb levendulatermelő a pannonhalmi apátság gazdasága, ahol mintegy héthektárnyi ültetvényt gondoznak, s a virágokból illatszereket, mézet, bort készítenek, de jelentős a kőrishegyi levendulás is. S ma már idehaza, a Maros és a Kis-Küküllő mentén is egyre-másra új s új telepítvények jelennek meg.

Nálunk főként a francia levendulát termesztik és ültetik. A ház körüli virágoskertekben is. A Kárpát-medence egész területén megél. Szereti a napos, meleg helyet. Virágai 0,6-3% illóolajat tartalmaznak.

A VIII. Magyar gyógyszerkönyv szerint szárított virága és a belőle nyert illóolaj hivatalos drog. Hatás szempontjából a legfontosabb a növény illóolaja. A levendulaolaj legjelentősebb összetevői a linalool és a linalil-acetát.

Hatásosságát nyugtalanság, álmatlanság és emésztési panaszok kezelésében tudományos bizonyítékok is igazolják. Nyugtató, elalvást segítő hatása nem csak az illóolaj inhalálásával érvényesül, teaként alkalmazva, illetve a gyógyszerkönyvi minőségű illóolajból 1-4 csepp kockacukorra cseppentve fogyasztva hasonló hatást vált ki. Nyugtató fürdőhöz 20-100 g levendulavirágból készíthetünk 2 liternyi főzetet. Az elalvást segítő, valamint molyriasztóként is felhasznált levendulapárnák Európa-szerte népszerűek. Régóta használják a fehérneműszekrények illatosítására is. Lassú tűzön égetett olajával illatosíthatjuk a levegőt. Hatásos szúnyog-, muslinca- és légyriasztó.

Jelenleg vizsgálatok folynak a levendulavirág ígéretes antibakteriális, antioxidáns, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatásaival kapcsolatban is.

A levendulaolajat az aromaterápiában is használják, valamint az illatszeripar fontos alapanyaga. A kozmetikai iparban gyakran a hibrid Lavandula x intermedia fajt alkalmazzák, amely könnyebben termeszthető és magasabb az illóolaj-tartalma.

 

Fenn az égen sűrű csillag,

lenn fekete falu falvak:

éj ködében tarló, parlag,

jobb ki békén hazaballag.

 

A levendula évszázadok óta a tisztaság, a hűség és az állhatatosság jelképe.

 

Levendulaillat illan,

az a madár meg se cikkan,

de ami volt mégis itt van

híven őrzött álmaimban.

 

Ókori históriák lejegyzik, hogy az egyiptomiak, a föníciaiak és Arábia népei a növényt mumifikálásra és illatosításra használták. A Római Birodalomban a levendulaolajat a közfürdők vizébe keverték, bedörzsölték vele testüket, de ízesítették vele ételeiket és szétpermetezett esszenciájával frissítették a levegőt. Kétféle nyelvi értelmezés is alátámasztja, hogy a rómaiak adták a nevét (lavare – mosni, vagy livendula – fakókék).

A keresztény legendáriumok az Édenkert egyik megmaradt virágának írják. Kedves legenda szól arról, hogy Szűz Mária levendulabokorra helyezte a kis Jézus ruháját száradni, és ettől a bokor virágai lelket felvidítóan kezdtek illatozni.

Régi szokás levendulakeresztet akasztani az ajtó fölé a ház védelmére.

A reneszánsz Európában a mosónők levendulával illatosították a fiókokat, és levendulabokrokon szárították a ruhákat, emiatt lavender-nek nevezték őket.

Ma már nehezen eldönthető, hogy az ókorban-középkorban a jelenleg elterjedt keskenylevelű levendulát vagy valamelyik rokon faját használták-e. A valódi levendula Benedek-rendi szerzetesek révén terjedt el Európában. A XV. századtól dísz- és aromanövényként Magyarországon is ültetik. A Pannonhalmi Főapátság kertjében a XVII. század óta terem a növény.

 

Talán csak egy pillantásra

megéled az éj varázsa:

virággal telik a váz, ha

szívós élet lobban lángra.

 

A tömött levelű levendulabokrokból kiemelkedő fürtös fejű lila virágok sora nemcsak szemet nyugtató, hanem illata a görcsös aggodalmakat feledteti, ellazítja a testet és segít a gondolatok kitisztításában. Egy levendulasor bölcs elmélyüléshez segítheti a füvészkertben szemlélődőt.

Lazán elhelyezve tálcán vagy felfüggesztett csokrokban is száríthatjuk. A leveleket friss vagy szárított felhasználáshoz virágzás előtt kell szedni.

Virágai vonzzák a méheket. Kertben más növény – általában rózsa – mellé ültetve elűzi a levéltetveket.

A levendulavirág volt az alapanyaga az első parfümnek, amelyet már Nagy Katalin cárnő, Nagy Frigyes német császár és J. W. Goethe is sokra becsült, Napóleon pedig a levendulaolajat kockacukorra csepegtetve csemegeként fogyasztotta. Ez az olaj a legfőbb alkotóeleme – a citrom, a keserű narancs és a bergamott mellett – az eredeti a kölnivíznek (Eau de Cologne) is. A máig titkos recept alapján készülő kölnivizet egy szerzetes találta fel, és ezt ajándékozta Wilhelm Mühllenz kölni kereskedőnek, aki felismerte a jelentőségét. A napóleoni háborúk idején a franciák elfoglalta Kölnben a városparancsnok arra utasította katonáit, hogy a jobb eligazodás érdekében minden lakóházat számmal lássanak el. Mühllenz úr háza a 4711. számot kapta – innen számítják a kölnivíz máig használatos 4711 márkanevét.

 

Villik tánca hív már útra,

s valami megárad újra:

telt szívem veled virulna

levendula, levendula.

 

Idén június 29-én volt Marosvécsen a híres cseresznyevásár. Vajon lesz-e évtizedek múlva hasonló ünnepe mifelénk a levendulának is? Kultúr-természetvédelme?

Tapasztalható némi elmozdulás ez irányba. Nincs tíz napja, hogy a marosvásárhelyi tanács jóváhagyta azt az RMDSZ által benyújtott tervezetet, amely a Bulevárdot természetvédelmi övezetté nyilvánítja. A határozattervezetet egyhangúlag szavazták meg az önkormányzati képviselők. A nyugati ostorfák tehát megmaradnak, illetve az öreg fák helyére csak nyugati ostorfákat szabad ültetni. Így városunk egyik büszkesége, Európa egyik legromantikusabb és legszebb sétánya megmarad.

 

Tenger kéj veszen körűl,

Közepében lelkem fürdik...

A madár röpűlt csak eddig,

Most az ember is röpűl! 

 

 

– július második vasárnapja vasutasnap. Jut eszembe Petőfi Sándor 1847. decemberében írt Vasúton verse – 

 

Nyílsebes gondolatunk,

Késő indulánk utánad,

De sarkantyúzd paripádat,

Mert elérünk, elhagyunk!

 

Hegy, fa, ház, ember, patak

És ki tudja, még mi minden?

Tűnedez föl szemeimben

S oszlik el, mint köd-alak.

 

(…) Száz vasútat, ezeret!

Csináljatok, csináljatok!

Hadd fussák be a világot,

Mint a testet az erek.

 

Ezek a föld erei,

Bennök árad a müveltség,

Ezek által ömlenek szét

Az életnek nedvei.

 

Miért nem csináltatok

Eddig is már?... vas hiányzott?

Törjetek szét minden láncot,

Majd lesz elég vasatok.

 

Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2018-ban, áldás havának 6. napján