A természet kalendáriuma (CCXXIV.)

 

Hűvös arany szél lobog,

leülnek a vándorok.

Kamra mélyén egér rág,

aranylik fenn a faág.

Minden aranysárga itt,

csapzott sárga zászlait

eldobni még nem meri,

hát lengeti a tengeri.

 

Október. Radnóti Miklós Októbere.

1825. október 5-én született a magyar természettudomány egyik legnagyobb vándora, Xántus János. Észak-Amerika és Ázsia növény- és állatgyűjtőjét tulajdonképpen a kényszer vitte a tudományos pályára. A jogászhallgató az 1848-49-es szabadságharc bukása után hadnagyként Königgrätz várában raboskodott. 1850-ben Angliába, majd Amerikába emigrált. Először a Mississippi közelében, a Pacific vasút nyomvo-nalának kitűzésénél kapott munkát. 1854-ben, Iowa államot belovagolva a prérin kezdett el növényeket és állatokat gyűjteni, preparálni. Erre az időszakra vezethető vissza néprajzi érdeklődése is. (Nem véletlen, hogy May Károly róla formázta Old Shatterhand alakját, akivel aztán bekalandoztatta szinte az egész világot.) Egy idő után már Amerika leghíresebb tudományos intézete, a Smithsonian Institution számára gyűjtött, Iowa után Kaliforniában. Ebből az anyagból a Magyar Nemzeti Múzeumnak is juttatott. Később az intézet megbízásából tengeráramlási megfigyeléseket végzett a Mexikóhoz tartozó Kaliforniai-félszigeten; így módja nyílt rá, hogy a tenger élővilágából is gyűjtsön. A hazaküldött beszámolók és múzeumi anyagok alapján egyre nagyobb elismerés övezte munkásságát. 1861-ben hazatért, és a következő évben megtartotta szék-foglalóját a Magyar Tudományos Akadémián Adatok a tenger természettani földrajzához címmel. 1862-ben visszautazott Amerikába; előbb a washingtoni tengerészeti minisztérium titkára, majd mexikói konzul lett. 1864-ben települt végleg haza nagy értékű természettudományi gyűjteményével. Ő alapította az 1866. augusztus 6-án megnyílt Budapesti Állatkertet, melynek első igazgatója lett. 1868-tól először egy osztrák–magyar expedíció tagjaként, majd magát önállósítva kelet-ázsiai gyűjtőexpedíciókban vett részt Ceylonban, Sziámban, Borneón és Jáva szigetén. Hatalmas állattani anyagot s mintegy 2500 darabos etnológiai gyűjteményt hozott magával, utóbbi főleg a borneói dajakok tárgyaiból állt. Ezzel az Európában egyedülálló gyűjteménnyel vetette meg a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának, a későbbi Néprajzi Múzeumnak az alapjait. 1870-ben tért haza, 1873-tól a Nemzeti Múzeum igazgatójává nevezték ki. 1872-ben részt vett a Magyar Földrajzi 

Társaság megalapításában, melynek 1892-ben elnöke lett.

Folytassuk október eleji sétánkat egy másik ’48-as szabadságharcos őszköszöntő soraival:

 

Itt van az ősz, itt van újra,

S szép, mint mindig, énnekem.

Tudja isten, hogy mi okból

Szeretem? de szeretem.

 

Kiülök a dombtetőre,

Innen nézek szerteszét,

S hallgatom a fák lehulló

Levelének lágy neszét.

 

Mosolyogva néz a földre

A szelíd nap sugara,

Mint elalvó gyermekére

Néz a szerető anya.

 

És valóban ősszel a föld

Csak elalszik, nem hal meg;

Szeméből is látszik, hogy csak

Álmos ő, de nem beteg.

 

Levetette szép ruháit,

Csendesen levetkezett;

Majd felöltözik, ha virrad

Reggele, a kikelet.

 

Aludjál hát, szép természet,

Csak aludjál reggelig,

S álmodj olyakat, amikben

Legnagyobb kedved telik…

 

Petőfi Sándor ezt a versét Erdődön írta 1848 novemberének második felében. A következő év októberének első hete már másról szólt…

De térjünk vissza az állandóan megújuló természethez. Az élő természet folyamatosan körfolyamat jellegű változásokon megy keresztül. Csak így maradhat fenn, de közben módosul. Miközben dinamikus egyensúlyi állapotát fenntartja, bizonyos határokon belül alkalmazkodik. Megújul. A megújuláshoz az kell, hogy az elöregedett, elhasználódott, feleslegessé vált részeket a rendszer folyamatosan lebontsa, s a lebomló részeket állandóan újrahasznosítsa.

Az élővilág legkisebb önálló egységére, a sejtre is elmondható mindez. A sejt folyamatosan megújítja önmagát. A sejtalkotók folyamatosan károsodnak, azokat vagy újrahasznosítja a sejt, vagy lebontja. Ez a folyamat az autofágia – a sejtmaggal rendelkező sejtek megújulási folyamata. Ha az autofág rendszer jól működik, hónapokig, évekig fenntart egy sejtet – az idegsejtek többsége évtizedekig él. S ezáltal lesz működőképes a szervezet.

Az autofágia elmélete az 1960-as években látott napvilágot. Azonban a jelenséget nehéz volt tanulmányozni, eladdig, amíg a ’90-es évek elején Yoshinori Ohsumi megtalálta az autofágia örökléstani alapjait. Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntésének indoklása szerint, azért adták a japán biokémikusnak, mert kutatásai magyarázatot adtak a sejtfelépülés és -lebomlás dinamikus egyensúlyának kialakítására. Az – akár az éhezéshez való – alkalmazkodás, a fertőzésekre adott sejtes válaszok, a szervezet öregedése, az Alzheimer-kór és a rák – néhány olyan probléma, amely megértéséhez hozzájárult az autofágia folyamatának megértése.

 

Piros levéltől vérző venyigék.

A sárga csöndben lázas vallomások.

Szavak. Kiáltó, lángoló igék. 

 

Kosztolányi Dezső Októberi táján lépkedve érkezünk 12-éhez. 1891-ben e napon született Tordán Tulogdi János geológus, a Magyar Földrajzi Társaság tagja, a Bolyai Egyetem földrajzi tanszékének tanára. Főleg barlangok kutatásával foglalkozott. Az erdélyi turistamozgalom lelke volt.

 

Az éji égen a Tejút mentén didergő csillagok.

Nyeregből száll a szél, gyorsan összeszed minden illatot,

felül és nagylassan tovább baktat patkótalan lován.

Üvegpálcás eső pereg szüntelen. Barna levelek

tyúktolla közt kiáll a vadgesztenyefa válla

vizesen s szurokfeketén. Sárgul a fű szakálla.

 

Következő héten Faludy György Októberében folytatjuk majd őszi sétánkat.

Maradok kiváló tisztelettel. 

Kelt 2016-ban, október 6-án.