A természet kalendáriuma (CCXXXI.)

 

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,

Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.

Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok

Közt nem lengedez a Zephyr. 

 

Nincs már symphonia, s zöld lugasok között

Nem búg gerlice, és a füzes ernyein

A csermely violás völgye nem illatoz,

S tükrét durva csalét fedi. 

 

A hegy boltozatin néma homály borong.

Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.

Itt nemrég az öröm víg dala harsogott:

S most minden szomorú s kiholt.

 

Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,

S minden míve tűnő szárnya körül lebeg!

Minden csak jelenés; minden az ég alatt,

Mint a kis nefelejcs, enyész.

 

Lassanként koszorúm bimbaja elvirít,

Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli

Nektárját ajakam, még alig illetem

Egy-két zsenge virágait. 

 

Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom.

Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!

Sem béhunyt szememet fel nem igézheti

Lollim barna szemöldöke!

Jó két évszázada, 1804 táján borongott így Berzsenyi Dániel A közelítő tél elé.

Jó két évszázada, 214 éve, 1802. november 25-én született Lövétén Andrássy István, a gyulafehérvári Batthyaneum, a Batthyány-könyvtár és csillagvizsgáló, vezetője. Ő állította helyre és gyarapította 1851-től a szabadságharc idején károkat szenvedett csillagvizsgálót. Mint – gondolom – sokan mások, akiket a természetvizsgálat tárgyiasult emlékei érdekelnek, régtől fogva vágyom megtekinteni a csillagászat eme múzeumát. A láncra vert könyvek között még gyermekkoromban – szinte csoda folytán – egyszer volt szerencsém kóborolni. A csillagdát, s magát a könyvtárat is, megtekinteni ma lehetetlen. A vár északnyugati sarkában álló, háromszögű oromzatban végződő barokk épületet a trinitáriusok templomnak építették 1719-ben. II. József, a kalapos király mikor betiltotta a rend működését, a templomot katonai kórházzá alakíttatta át. Batthyány Ignác püspök 1792-ben szerezte vissza az épületet, és felső részén a kor legmodernebb csillagvizsgálóját szerelték fel – ez Románia legrégebbi megmaradt csillagvizsgálója. Az épület többi részében 1794-ben rendezték be a könyvtárat, amely az idők folyamán Kelet-Európa leghíresebb és legértékesebb könyvtárává nőtte ki magát, de kőzetgyűjteménye is számottevő a mai napig. Itt őrzik a VIII. század végéből az aranytintával pergamenre írt Codex Aureust, a XII. században íródott Psalterium Davidicum cum calendariót (Dávid zsoltárkönyve kalendáriummal), a Gyulafehérvári sorok magyar nyelvemléket 1320 tájáról. Mindezt 1949-ben az államhatalom elkobozta, majd 1961-ben a román állam tulajdonába került. 1998-ban kormányhatározattal ugyan visszaadták az egyháznak, jogilag tehát a Batthyaneum épületével, könyvállományával, csillagdájával együtt a gyulafehérvári római katolikus érsekség tulajdona, a gyakorlatban azonban a román állam továbbra is társtulajdonosnak tartja magát. Ez azt jelenti, hogy maga az érsek sem teheti be a lábát a Batthyaneumba állami jóváhagyás nélkül.

Majd’ ötszáz éve, 496 éve, 1520. november 28-án Ferdinand Magellan portugál hajós kihajózott a később róla elnevezett szorosból a Csendes-óceánra. Az Estrecho de Magallanes, bár hajózható, de a hosszú, kanyargó és keskeny tengerszoros barátságtalan éghajlata miatt nehéz hajózási útnak számít. Ezért a legtöbb hajó inkább megkerüli a Horn-fokot. A világkerülő Vendée Globe vitorlásverseny résztvevői sem haladnak át rajta, hanem Dél-Amerika legdélibb pontját megkerülve hajóznak át az Atlantiból a Csendes-óceánba. A nyolcadik földkerülő vitorlás-versenyen harmadszor induló, 63 éves Fa Nándor célja is az, hogy egyedül egy 18 méteres hajóval kikötés és külső segítség nélkül körbehajózza Földünket.

Annak is megvan két évszázada, hogy megszületett Christian Doppler osztrák fizikus, 1803. november 29-én. Róla nevezték el a Doppler-hatást. A hullám frekvenciájában és ezzel együtt hullámhosszában megjelenő változás alakul ki, ha a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog. A felénk közeledő autó hangja egyre magasabb lesz, és távolodva tőlünk mélyül. A fény esetében a jelenséget távolodáskor vöröseltolódásnak, köze-ledéskor kékeltolódásnak nevezzük. Figyelembe véve, hogy a csillagok elektromágneses spektruma nem folytonos, elnyelési vonalakat tartalmaz, melyek frekvenciája jól ismert, a hozzánk képest elmozduló égitestek elnyelési spektruma is eltolódik. A kék fény frekvenciája nagyobb, mint a vörösé. Ebből fakad, hogy a távolodó égitest fénye vörös irányba tolódik, a közeledőé kék irányba. A vöröseltolódás egyik első, máig egyik legfontosabb bizonyítéka univerzumunk tágulásának.

Pont 100 éve, 1916. november 30-án emlékeztek meg először Szent András apostolról, a keleti egyház védőszentjéről. Átlósan ácsolt andráskereszten halt mártírhalált. Sok régi szokás fűződik e naphoz. Ha András napján a lányok böjtölnek, s csak három szem búzát esznek, három csepp vizet isznak, megálmodják leendő férjüket. A néphit szerint ha András napján esik, akár hó, akár eső, 40 napig esni fog. Ilyenkor sok helyen készítettek hagymakalendáriumot: szétszedett fej vöröshagyma rétegeire csipet sót szórtak. 12 rétege hónap nevet kapott, majd újév napján ebből jósolták a következő év időjárását. András-napkor kezdődtek a disznóvágások, ezért disznóölőnek is nevezték. A mezőgazdasági munka befejeztével, november második felében kezdődött az élet a fonóban, s gyakran farsangig tartott. Tilos volt azonban fonni ünnepekkor: András, Borbála, Luca napján, karácsony két napján. András-nap éjfélkor beáll a várakozó csend ideje, az advent.

Tél közelít, fagylovak nyerítenek az égből.

 

Fagylovak nyerítettek az égből,

azúrkék lovak.

A lomha fák fény felé emelték

a fagyöngybokrokat.

 

Az ember csak vár, várja a csendes havú decembert. Régi csillagászati távcső sárgaréz tubusának elképzelt ószagát a Horn-fok viharillatával hessintve tova, a táguló világegyetem decemberi csillagos ablakába kikönyökölve, hagymakalendáriumot készí-tek jómagam is. 

S e várakozás közelítő telébe sóhajtva, maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2016-ban, advent előtt két nappal