A természet kalendáriuma (CCXXXII.)

A Tél már befödé sikos

Havával, telehinte téreit. A hegyek,

Hol Bakkus növevényei

S jó nedvvel dagadott sárga gerézdei

Oly víg szűretet adtanak,

Száraz fagyja alatt nyúgszanak, a tavak

Eggyé állt vizein lebeg

A jég, és kisimúlt útjai fénylenek.

A bércek bokros ormai,

Az erdők, ligetek, már beborúltanak.

Klóris gyenge virágait

A dér földre veré pusztai rétemen.

Köd felleg szakadoz felénk (…)

 

E sorokat épp egy év híján két századévvel ezelőtt írta volt tizennyolc évnyi élete tapasztalásaiként az Ódák ötödik darabjában, A pusztai vadászban a 216 éve, 1800. december elsején született Vörösmarty Mihály.

December elsején emlékeztünk meg arról is, hogy 70 éve, 1946-ban megjelent – mindössze 5000 példányban – a mindmáig legnépszerűbb tudománynépszerűsítő folyóirat, az Élet és Tudomány első száma Szent-Györgyi Albert beköszöntőjével. Néhány cím az első számból: 1 gramm plutónium = 15 tonna benzin; Eötvös Loránd, a tudós és az ember; Milyen öreg a Föld?

Földünk síkban való ábrázolása ma is jószerint a Mercator-féle szögtartó hengervetülettel történik. E vetületnél a pólusok irányában nő a térkép torzulása, viszont a délkörök s a szélességi körök merőlegesek egymásra. Megalkotója, Gerardus Rupelmonde Mercator geo- és kozmográfus, térképész, 422 éve, 1594. december 2-án született Flandriában.

14 éve hallgatott el az Élet és Tudomány híres ismeretterjesztő fizikusa, Marx György asztrofizikus, a leptontöltés felfedezője. Gyorsuló idő című könyve a fizikai-csillagászati alapműveltség életben tartója volt a Kárpát-medencében. A Nemzetközi Csillagászati Unió bioasztronómiai bizottságának elnökeként tevékenysége kiterjedt a SETI-kutatásokra is.

A SETI (azaz a földön kívüli intelligencia keresése) interdiszciplináris tudományág, melynek célja a földön kívüli, intelligens élet felfedezése. A földön kívüli intelligencia létének gondolata a kopernikuszi világképpel jelent meg. Akkor még nyilvánvalónak gondolták, hogy a Naprendszer minden bolygója a Földhöz hasonlóan lakott. A Fermi-paradoxon szerint a világegyetemben máshol is meg kell jelenjen az élet és a fejlett technológiájú civilizáció. Azonban mi, emberek ebből semmit sem látunk, tehát ilyenek nem is léteznek. Számunkra. Az exobolygók felfedezésének tömegessé válásával sokkal alaposabb ismeretanyag áll ma már rendelkezésünkre a földön kívüli élet lehetőségeiről.

Antik vagy ócskának tűnő tudás? A tudásszomj új vagy hamis tüze?

 

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,

Hogy melegednének az emberek.

 

Ráhányni mindent, ami antik, ócska,

Csorbát, töröttet s ami új, meg ép,

Gyermekjátékot, – ó, boldog fogócska! –

S rászórni szórva mindent, ami szép.

 

Dalolna forró láng az égig róla

S kezén fogná mindenki földiét.

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,

Hisz zúzmarás a város, a berek...

Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni

És rakni, adjon sok-sok meleget.

 

Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,

Hogy fölengednének az emberek!

 

1922. november 12-én írta József Attila Tél című versét. Tizenöt évre rá, 1937. december 3-án Balatonszárszón elindult a vasúti sínek mentén…

Filozófia és hit, tudás és tudat, ész és szív örök paradoxonja.

Egy év híján fél évszázada, 1967. december 3-án először hajtott végre emberen sikeres szívátültetést a dél-afrikai Fokvárosban Christian Barnard. A páciens 18 napig maradt életben.

December 4. Borbála napja. A Borbála-nap hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca-napéhoz. Nem volt szabad fonni, mert Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, s a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának. Nem volt szabad varrni, mert bevarrnák a tyúkok fenekét. Söpörni sem volt szabad, mert elsöpörnék a szerencsét. Nem hoz szerencsét a házra a női látogató, ha mégis odatévedt, seprűvel verték volt ki. A boszorkányok rontása miatt tilos ezen a napon ruhadarabot kint hagyni. Az ajándékozás, kölcsönzés is elvinné a szerencsét a háztól. Vannak erre a napra javallt tevékenységek. Búzát csíráztattak: karácsonyra kizöldülve a következő év termésére jósol. Gyümölcságat szoktak vízbe tenni, hogy karácsonyra kizöldülve a leány férjhezmenetelére jósoljon.

December 4. 123 éve, a világon elsőként Magyarországon megalakult a (Magyar) Madártani Intézet. Kezdeményezője és első vezetője Herman Ottó volt. Története 1891 májusáig nyúlik vissza. A Budapesten megtartott II. Nemzetközi Madártani Kongresszuson vetette fel Herman Ottó az „Ornithológiai Központ” megalapításának gondolatát. Feladata elsősorban a madárvonulás kutatása és a madárfajok gazdasági jelentőségének megállapítása volt.

 

A mindenség titkát hiába űztem,

még fix pontot sem találtam az űrben,

csak egy gyöngyöt a tudás tengerében,

az is eltört, mikor cérnára fűztem.

 

Omar Khayyam perzsa matematikus vallomása e négy sor a megszerzett tudás paradoxonjáról. 83 éves korában, 1131. december 4-én hagyott fel végleg a mindenség titkának felfedezésével. Foglalkozott a Korán különböző olvasataival és magyarázataival, az arab nyelvvel és irodalommal, teológiával, a jogtudománnyal, logikával, orvostudománnyal, de legkedvesebb területe a matematika volt: harmadfokú egyenleteket oldott meg, s bevezette a racionális számok fogalmát. Tudását a csillagászatban is kamatoztatta: megreformálta a naptárat, csillagászati táblázatokat állított össze. És verseket írt.

1746 éve, 270. december 5-én a kis-ázsiai Myra városában Miklós püspök névnapja előestéjén édességgel ajándékozta meg a gyerekeket. Adakozásaiért a nép Noël Babának, Ajándékozó Apának nevezte el. 6-a Szent Miklós napja, Mikulás-nap.

A Miklós-napi népszokások a középkorba nyúlnak vissza.

A fonalvizsga Kalotaszegen úgy történt, hogy „Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják, megvizsgálják a darab fonalakat, s azon leányt, ki nov. 1-ső napjától kezdve minden héten egy darab fonalat nem mutathat, hamúval tömött zacskóval megütőgetik”.

A bukovinai székelyek szerint illő már ilyenkor, hogy „Miklós megrázz a szakállát.”

 

Az első adventi gyertya meggyújtása után, jómagam is erre várva a második lángra kapása előtt, maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2016-ban, négy nappal Mikulás előtt