A természet kalendáriuma (CLXXIV.)

Nálunk a késő nyár kora őszre vált,

s változatlanul ragyog fölöttünk

a száraz nap, de csontjainkat

már nem hevíti át.

 

Csak hullanak a levelek, a pázsit

egy-egy elvérző sikoly,

de kéken és vad pirosan készül

a télre kökény és csipkebokor.

 

Lám, mintha dallamok trombita-

szólója volna a szél is,

de Csipkerózsika álmát iszalagos

erdő sűrűje őrzi.

 

Négy éve írta Októberében Turcsány Péter e sorokat: 2011. október 16-án. Éppen négy esztendőre rá rózsabokor és vadgesztenyefa alá kísértük a pomázi temetőkertbe. Esett, zuhogott az eső, s csak annyi időre hagyott alább, míg a költőtárs Lezsák Sándor búcsúzott tőle.

Októberi áhítat.

Vasárnap a hegyeket jártam. Magára hagyott erdészház elvadulni keseredett kertjéből hoztam a kínkeservesen sóhajtó tearózsát, s őszi kikericsek kék gyepe emlékeztetett a Somostető árka alatt megbúvó colchicumos rétre. Alkaloidája a mérgező kolchicin. Felfedezője a Heidelbergi Egyetem orvosprofesszora, Philipp Lorenz Geiger, aki még a XIX. század első harmadában írta volt le a köszvény akkori gyógyanyagát. S mint ahogy többi felfedezett méregalkaloidája – a foltos bürök koniinja, a sisakvirág akonitinja, a fekete csucsor atropinja vagy a bolondító beléndek hioszcianinja – a mai napig gyógyszerek alapanyaga is. A kolchicin ma már csak az akut köszvényes rohamok esetében javallott. Különben sejtosztódásgátló. Az állati szövetekben a sejtosztódás köztes szakaszában gátolja az osztódási magorsó kialakulását, eredménye életképtelen sejtek születése. A növényi sejtekben poliploidiát – kromoszómagarnitúra-többszöröződést – okoz. Többnyire szaporodásképtelen utódok jönnek így létre, de példának okáért egy magas terméshozamú tritikálé (búza és rozs) hibrid előállítása a kolchicin nélkül lehetetlen.

Októberi áhítat.

Hajnali harmatban járni azt a kék rétet, s közben a tovatűnt éjszaka Orionidáira és Leo Minoridáira emlékezni. Az Orionból kisugárzó meteorraj maximumát – óránkénti átlag 15 felfénylést – október 21-én éri el. Kedvelt raj ez a meteor-megfigyelők körében: gyakran látványosan kifényesülő elbitangolt szemcséi ezek a Halley-üstökösnek.

A Leo Minoridák kis raj. Maximuma környékén, október 24. tájt, óránként 2 meteort küld le a Kis Oroszlán csillagképből. A raj szülőobjektuma a Zanotti üstökös, mely nevét az olasz csillagásztól kapta. Ő maga azon az egész világra kiterjedő megfigyelésen vett részt 1761-ben, amely a Vénusz Nap előtti átvonulását figyelte. Halley még 1716-ban kitűzte az általa legjobbnak vélt megfigyelőpontokat a Földön. Akkor 120 csillagász – köztük a magyar Hell Miksa – 62 különböző helyszínen figyelte e ritka eseményt. Az eredmények lehangolóak voltak. Oka ennek elsődlegesen a megfigyelőhelyek földrajzi szélességének pontatlan ismerete volt.

Az angolok ezért 1768-ban a Vénusz-átvonulás megfigyelésére Tahitiba küldték az Endeavour hadihajót. Parancsnoka az 1728. október 27-én született James Cook volt, aki a kanadai Szent Lőrinc folyam felmérésének munkálataiban tüntette ki magát. Cook ezután hajózta körül kétszer a Földet a déli félteke fölkutatása végett. Százával fedezte fel a szigeteket, megdöntve ezáltal a déli nagy földrész legendáját. Harmadik útja során fedezte fel a Hawaii-szigeteket.

Nézegetem az Élet és Tudomány 1956. évi 43. számát. Abban az időben heti késéssel érkeztek a magyarországi újságok Vásárhelyre, az ÉlTu-t nagyapámnak rendelte volt meg édesapám, aztán évfolyamonként bekötöttük a lapokat. Bizony, sokat tanultam belőlük. Ennek a számnak szépiabarna borítóján mókust etető kéz látható. A megjelenés dátuma 1956. október 24. A kép címe: Szelídített mókus a parkban. Vajon tudatos volt-e éppen akkor az a címválasztás?

Októberi áhítat.

A bodza szárított virága már nem jó libapezsgőnek, de még akácvirággal, szeder- és szamócalevéllel, áfonyaszáracskákkal kitűnő tea lesz. Kis citrom kell hozzá, de csak annyi, mint egy gondolatfoszlány.

1933. október 29-én halt meg Charles Calmette francia orvos és bakteriológus. Eleinte francia gyarmatokon tevékenykedett, s ott dolgozta ki a kígyómarás szérumkezelésének módszerét. Később a párizsi Pasteurintézet igazgatója lett. Nevét a Guérinnel együtt készített tbc ellen védő vakcinája, a BCG (Bacillus Calmette-Guérin) tette világhírűvé. Ebben olyan élő gümőkórbacilusok vannak, amelyek immunizálóképességüket megtartják, de kórokozó sajátosságukat elveszítették. Ezt a bacilustörzset még 1908-ban tenyésztették ki, de csak az I. világháborút követően, 1921-től vezették be az orvosi gyakorlatba. Eleinte csak csecsemőket oltottak be vele. 1930-ban szörnyű katasztrófa történt Lübeckben. A beoltott 251 csecsemő közül 63-an tuberkulózisban haltak meg. Pert indítottak Calmette ellen, amelyben a BCG-oltóanyagot tették felelőssé. Sikerült kideríteni, hogy véletlenül virulens tbc-bacilus került a BCG helyére az oltóanyagba. A per erősen megviselte a felfedezőt, s három évre rá meghalt. De a BCG-oltás azóta tízmilliókat mentett meg a rettegett kórtól. Ahol bevezették, a megbetegedések száma a hetedére csökkent. Máig minden újszülött kötelező módon megkapja, még a szülészeten. Öt évvel Calmette halála után szülővárosa, Nizza szobrot emelt tiszteletére.

A virágokat az emberek

a kegyelet jeléül szedik le 

– s a kegyelem jeleként

pusztulnak el.

– írja Turcsány Péter idén megjelent TUSA az ÉLETért című kötetének Temetés című versében.

A szárba szökkent virágokat

pedig e föld adta és a föld veszi vissza,

ahogy az emberektől született embereket

Isten adta és Isten veszi vissza.

Kelt 2015-ben, október 23-án, egy Föld-fordulatnyi idővel az ENSZ világnapja s a lármafák meggyújtása előtt.