A természet kalendáriuma (CLXXIX.)

Ma egy igaz mesével traktállak, kedves Olvasóm, ollyal, ami csak itt, a Kárpát-medencében eshetett meg. Történt pedig, hogy éppen 104 éve, 1911. november 27-én, Budapesten megszületett széki gróf Teleki Pál egykori miniszterelnök és földrajztudós fia. Teleki Géza jómaga is geográfus-geológus lett. Bécsben doktorált 1936-ban. Ezután Törökországban és Trákiában kőolaj után kutatott, s 1940-ig a budapesti Magyar Királyi Földtani Intézet geológusa volt. Főként a földtörténet óidei képződmények tektonikájával foglalkozott. Aztán 1940-től 1944-ig a Kolozsváron újraindult Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem tanára, a Gazdasággeológia és Geográfia Tanszék vezetője lett. 1944 szeptemberében már a fegyverszüneti delegáció tagjaként tárgyal Moszkvában, de az októberi sikertelen kiugrási kísérlet után a szovjet fővárosban maradt. 1944 decemberében aztán az Ideiglenes Nemzeti Kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, s részt vett a párizsi békeszerződés előkészítésében, és erdélyi képviselőkkel közösen javaslatokat dolgozott ki a közép-európai területi problémák megoldására. Újabb politikai kudarc. 1945 novemberében visszatért a tudományos kutatómunkához, éppen akkor, amikor apja nyomdokain a Magyar Cserkészszövetség elnökének választották. 1946 májusában lemondott e tisztségéről is. Csak kutató geológus szándékozott maradni. A Duna-völgy komplex térképét, a magyar térképkiadás és -nyomás egyik mesterművét 1947-ben adták ki. Rá egy évre – a koncepciós perek elől – kivándorolt, 1949-ben az Egyesült Államokban telepedett le. 1955-től nyugdíjazásáig a washingtoni George Washington Egyetem tanszékvezető geológiatanára, 1956–1959 között az Észak-amerikai Sarkkutató Intézet tudományos kutatója volt. Tehetségét sem szűkebb hazájában, Erdélyben, sem Magyarországon nem kamatoztathatta. 1983-ban halt meg Nyugat-Virginiában.

Távol hazájától pihen Magellán is. 495 éve, 1520. 11. 28-án, Ferdinánd Magellán átkelt a később róla elnevezett szoroson, s 1520 adventjén behajózott elsőként a Csendes-óceánra. A Magellán-szoros hajózható tengeri út, hosszú, kanyargó és keskeny tengerszoros a dél-amerikai kontinens déli csúcsa, illetve a részben Argentínához tartozó Tűzföld és a vele szomszédos szigetek között. A Csendes-óceán és az Atlanti-óceán közti egyetlen természetes átjáró az 1914-ben átadott Panama-csatorna megnyitásával sem vesztette el jelentőségét.

1956 adventjének első vasárnapja. Téli sokadalom városon-falun. Adventi koszorú – gyermekkoromban bizony rejtegetnivaló volt. Nem is kerülhetett a nagyszoba asztalára, netán valaki illetéktelen megláthatja. De a csipkebogyóág, épp ekkortájt édesülő naspolya, lucfenyő gallya, pónyik, batul, tányéralma szeszélyes összevisszasága alig várta már Elek nagyapó faládában érkező kései borízű almáit Kézdiről. Csak a várakozás volt bennünk. Nagyanyám újságba csomagolva egyenként rejtette el Mikulás-ajándékait is a Kézdi- és Marosvásárhely között állandóan ingázó ládikóban. A kántai kántortanítói lak nyári konyhája előtt bókoló fa gyümölcseinek kesernyés édes íze végigkísért egész életemen.

Ma? A gyertyák fényében a kis, Áprilyt idéző Márta szobor és Benkő József muskátlii mellett tálcán felsorakozva– mind-mind ott vannak a fénybe belecsodálkozó döblec s a Málnászó öregasszony szobrocska sziluettje között.

Magamat Istenre bíztam

– kölcsönzöm a szót Áprily Málnászó öregasszonyától. Lassan telnek a napok, a nap hideg fénye fáradt fénymadárként telepedik rá az aszat fészekvirágzatának finom szőröcskéire.

Ilyenkor élesebbek a hangok is. Most könnyebben észrevenni, hogy a felénk gyorsan közeledő autó hangja magasabb lesz, de ahogy elhalad mellettük, távolodva, mélyül. E különösnek tűnő hatás megfejtője, Christian Doppler osztrák fizikus-csillagász 212 éve, 1803. november 29-én született. 1842-ben jelentette meg Prágában művét A kettős csillagok színes fényéről címmel, amely magyarázatot ad a, később róla elnevezett Doppler-hatásra. A felénk közeledő tárgy mintegy maga előtt tolja a tárgy eseményhorizontját, ezáltal mintegy sűrűsödnek a belőle érkező jelek: a hang magasabbá válik, a fény a kék felé tolódik. A távolodó tárgyak hangja mélyül, fénye a vörös felé tolódik el. Ez első megdönthetetlen bizonyítéka táguló univerzumunknak. 

November utolsó napja már Szent Andrásé. Varázslatbűvölő nap mindenfelé. András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, s így álmodták meg leendő férjük nevét. A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik. De ha András fehér, rossz  év várható.

December küszöbére értünk.

Hideg, havas december, jó termést vár az ember.

– így az előbbivel ellenkező népi regula. Az arktikus légtömegek szárazföld felől hozzák a havat, erős lehűlést eredményeznek. De a hónap elején a mediterránum felől érkező eső az első havat általában elolvasztja.

A Föld–Nap távolság egyre kisebbedik. Mivel bolygónk ellipszispályán kering a Nap körül, napközelben 8%-kal erősebb a besugárzás, mint a pálya naptávoli pontjában. Az északi féltekén lakók szerencséjére a Föld januárban van napközelben, így nálunk nem annyira alacsony a téli átlaghőmérséklet, mint az Egyenlítőtől délre hasonló földrajzi szélességen, s nyár sem olyan forró.

December elsején, 69 éve, 1946-ban jelent meg az Élet és Tudomány első száma Szent-Györgyi Albert beköszöntőjével, mindössze 5000 példányban. Sokan vagyunk, kik e tudománynépszerűsítő folyóiraton nőttünk fel.

Rá 13 évre, ugyancsak december elsején, 1959-ben írták alá az Antarktisz-egyezményt. Célja a tudományos kutatás és a Déli-sarkvidék békés hasznosítása volt. A 12 aláíró ország megegyezett, hogy tiltják katonai támaszpont és nukleáris hulladék tárolását a Déli-sarkvidéken. Ma is a béke szigete a déli örök hó birodalma.

 

Az első havazás békés várakozásával, maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2015-ben, táguló világegyetemünkre rácsodálkozó novemberi teliholdkor