A természet kalendáriuma (CXIV.)

192 évvel ezelőtt, 1822. augusztus 7-én halt meg a könyvtáralapító Teleki Sámuel.

Teleki megmaradás virága a Medve-tó partján

192 évvel ezelőtt, 1822. augusztus 7-én halt meg a könyvtáralapító Teleki Sámuel. Külföldi tanulmányútja során, 1759-1763 között, kora természettudományos kutatóműhelyeiben is megfordult, nem meglepő, hogy mecénása volt a kor erdélyi botanikai kutatásainak is. Így történt, hogy 1816-ban Erdély nagy floristája, Baumgarten, róla nevezte el a Kárpátok őshonos növényét, a hegyvidéki vízpartok díszét, a július-augusztusban virágzó Telekia speciosat.

Jávorka Sándor és Csapodi Vera az 1932-ben megjelent A magyar flóra képekben művük borítólapján a Teleki-virág rajzával üzentek. Ez az a virág, akit(!) ott találunk a Keleti- és Déli-Kárpátok és az Erdélyi-szigethegység, a Máramarosi-havasok, a Tátra és a Fátra, az Őrvidék, a Júliai-Alpok és a Velebitek hegyi patakjai mentén, a mai Magyarország határain belül csupán három helyt terem. Két csendes ember örök üzenete a XXI. századnak: megmaradunk.

A minden erdélyi számára ismerős virág egy Kárpát-medencén kívül élő ember számára valóságos botanikai kuriózumnak számít. Állományai törvényileg nem védettek még, de feltétlenül nagyobb figyelmet érdemelnek. A hegyvidéki falvak körül szétdobált műanyag csomagolóanyag egyre növekvő mennyisége a társulások elszegényedéséhez vezet, és az egykor dúsan termő természetes fajok pusztulását eredményezi. Azonban a növény- és állatvilág védelme, csak akkor lehetséges, ha ismerjük is azt, amit védeni akarunk.

Augusztus 9. 1945. Nagaszaki, Hirosima után. Ki ne ismerné az amerikai hadsereg duplázott rémtettét. Most azonban idézzünk fel az agyonhallgatott atomcsapás történetét. A Szovjetunió kilenc évvel ezután birtokába jutott az atomfegyver előállításának titkának. Zsukov marsall úgy határozott, hogy egyszerre próbálja ki az atombomba hatását mind a katonákon, mind pedig a civil lakosságon.

Így került sor 1954. szeptember 14-én az orenburgi területhez tartozó, az Uráltól délre fekvő, Tockoje község felett az atombomba felrobbantására. A cél az volt, hogy egyrészt információt gyűjtsenek az atomrobbantás hatásairól, másrészt az akciót katonai gyakorlatnak szánták egy esetleges nukleáris támadás ellen. A gyakorlat keretén belül a katonáknak meg kellett szállniuk a területet a robbanás után. A tockojei gyakorlótéren felépítettek egy rendkívül erős védelmi állást, amelybe az elképzelt ellenséget telepítették. Harckocsikat, lövegeket, bunkereket és élőerőt is: ötezer második világháborús hadifoglyot. Akik porrá-hamuvá váltak a robbanás pillanatában. A környék civil lakosságát sem telepítették ki, és a területen ezrével tartózkodtak házi és egyéb állatok. A nukleáris csapás sújtotta területre behatolt a támadó fél, vagyis a vörös hadsereg 45 ezer katonája. A sugárfertőzötteknek karantént hoztak létre Cskalov faluban: sokszoros szögesdrót mögött egy sátorvárost, amelyben ezrével hullottak el hetek alatt a gyakorlat résztvevői. A robbantás utáni sugárzás következtében közel 55.000 ember veszítette életét. Zsukov meghívottjaival – a szocialista államok honvédelmi minisztereivel és vezérkari főnökeivel – együtt biztos távolságból nézték végig az atomcsapás-kísérletet.

1955. május 14-én létrejött a Varsói Szerződés.

Augusztus 10-re megérkezik Lőrinc is.

Lőrinc napja, ha szép,

Sok a gyümölcs, és ép.

A kert sarkában a szomszédos ház tűzfaláról visszasütő meleg szinte megolvasztja a kis ház kátránypapírját. Verítékezik a házfedél: cseppenként engedi el kátrányát. A kerítés tartóoszlopait csíkosra festi a lécek között áttörő fény. A legfelsőn méternyire túlnyúlva kikívánkozik a kertsarki bozótból egy odatévedt napraforgó. A fehér bárányfelhők vastagodó szélükkel sötétebb tónusokat raknak az aligkék égre. Paál Elek Kertsarokja az ’50-es évek legelején készült. Napraforgója olajában őrzi majd augusztus aranyát.

15-én Nagyboldogasszony.

Ha Nagyboldogasszony fénylik, sok jó bor terem.

Emberi gyarlóságok ellenében, a Teleki-virág hitével, a napraforgó aranyát jó borok erejében megmártóztatva, maradok kiváló tisztelettel:

Kiss Székely Zoltán

 Kelt 2014-ben, a megmaradás augusztusi békéjében.