A természet kalendáriuma LVIII.

Néhány hónapja jártam először arrafelé. Wass Albert mellszobrát kerestem. A templom melletti téren áll. Jó másfél éve, avatásakor mondta volt Bartha József holtmarosi református lelkész, a Czegei Wass Alapítvány elnöke, hogy az író otthonra lelt Szilsárkányban. 

Aranyszőke búza kamillaillatban

Néhány hónapja jártam először arrafelé. Wass Albert mellszobrát kerestem. A templom melletti téren áll. Jó másfél éve, avatásakor mondta volt Bartha József holtmarosi református lelkész, a Czegei Wass Alapítvány elnöke, hogy az író otthonra lelt Szilsárkányban. Visszafelé utamban, a falu szélén két öreg pagodafát pillantottam meg. A Sophora japonica nevével elárulja távol-keleti eredetét. Kínában a magját és termését sárga festékanyagként használják. Európába díszfaként került még 1747-ben. A 20-30 méterre is megnövő fa szeszélyesen girbe-gurba, megvastagodó ágaiból a pendula forma egyedeinél a gallyak lefelé csüngenek. Ez a szomorú japánakác. Emiatt is ültették az I. világháborús emlékmű két oldalára, valószínű még 1925 táján. A két kilencvenéves fa koronája mintha a látszólag céltalan ágazó-bogozódó útkeresés mementója lenne, lecsüngő gallyözöne mintha a lemondásé.

Alig egy hete kerestem meg ismét a két fát. Júliusban, amikor az érő búza itt-ott megengedi, hogy kamilla virágozzon még a tövén, de ő maga már dús kalászait érleli s várja az aratást, a két fa szárnyaltan összetett nagy leveleinek mélyzöld sátora ellenpontozza a szobor mészkőfehérét. A talapzaton eldugva fedezem fel a szobrászművész nevét.

Székely Károlynak ma tizenhárom alkotása, köztéri szobra áll a Kárpát-medencében. Jórészt I. világháborús emlékművek, Kőszegen Mátyás király szobra áll. Szegeden pedig, a Dóm téri Pantheonban egy kettős relief. Hermann Ottót és Lóczi Lajost ábrázolja. Hermann Ottó kezében madár és jegyzetfüzet, Lóczi Lajos kezében őskövület és geológus fejtőkalapács. 1930-ban így emlékeztek az egykori kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre is egyben.

Székely Károly szobrászművész Marosvásárhelyen született 1880-ban. Stróbl Alajos mesteriskolájában és Brüsszelben tanult. 1907-től állított ki a műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Első köztéri szobrát, II. Rákóczi Ferenc bronz képmását, még 1907-ben állították fel a Kossuth Lajos és Arany János utca találkozásánál.

„…ez a szobor Erdélyben még csak az első és széles hazában a második emlékmű, mely a fejedelem nagyságát és dicsőségét hirdeti” – írta az eseményről a Brassói Lapok.

A szobor bronzfigurája 1919-ben eltűnt. A kőtalapzat alakja is megrongálódott, ezért eltávolították, ez a polgármesteri hivatal pincéjéből tűnt el. Helyén jelenleg egy Hunyadi László által készített Petőfi-szobor áll.

Székely Károly az I. világháborúban hadnagyként vett részt, aztán megalkotta, már a csonka országban, szobrait. 1941-től a Farkasréti temetőben nyugszik.

Kortársa volt Roald Amundsen. A világhírű norvég sarkutazó 1872. július 16-án született. 1897-99-ben részt vett a Belgica déli sarki expedícióján. Az expedíció biológusa Emil Racoviţă volt, aki eztán írta meg a cetekről híres munkáját, a világ első tudományos felmérését a déli-sarki bálnákról. Amundsen 1903-1905-ben először hajózik át az Északnyugati átjárón, 1910-ben elsőnek éri el a Déli-sarkot, 1926-ban Nobile léghajójával jut el az Északi-sarkra. 1928. június 4-én repülővel indult el, hogy megmentse Nobilét, akinek Italia nevű léghajója lezuhant Grönland partjainál. Néhány héttel később Tromsø közelében találták meg a gép darabjait. Holtteste sohasem került elő.

Dsida Jenő Amundsen kortársa című versében írta volt:

„…Ő pedig feleli nékik:

– Nem lehet, fiaim,

be kell fejeznem a zárszámadást.

És fölkel az ágyból,

Míg dideregve mosdik,

régi latin szók jutnak eszébe

Officium, officii = munka, tisztség, hivatal.

Debitum, debiti = adósság, kötelesség.

És titkolja, hogy reszket

és búcsút vesz és elindul a húszfokos hidegben.

...Nem hajtja feszülő féktelenség,

nem fűti forró fanatizmus.

Hírnév, dicsőség, győzelem hármas-igéjét

nem lengeti rőt lobogón.

Egyszerű józan és kérlelhetetlen,

mint a kenyér,

mint a zárszámadás,

mint a kötelesség.

Nézz utána, barátom,

amint köhögve lép ki az északisarki hidegbe:

...Kissé hajlott és deresedő.

Ötvenéves.

Amundsen kortársa.

Hős.

Az én apám s a te apád, barátom.”

A szomorú pagodafa girbe-gurba ágainak útkeresése ebben a kenyérbúzát aranyszőkévé érlelő, kamillaillatú júliusban kötelező zárszámadást írat: Székely Károly végre haza kell érkezzen szülővárosába.

Maradok kiváló tisztelettel:

Kiss Székely Zoltán

Kelt 2013. július 13-án, zivatart hozó mérges Margit napján.