A természet kalendáriuma (LXXXVI.)

„Pál fordola fénességben.” – hág január sarkára 25-én, s fordul fényességes február felé a Nagyenyedi kódex 1480-ban.

Hóbóbita-iszalagon Pál napján

„Pál fordola fénességben.”

– hág január sarkára 25-én, s fordul fényességes február felé a Nagyenyedi kódex 1480-ban. Közel hatvan évre rá jelent meg a Calendarivm magiar nielwen – az első magyar nyelvű nyomtatott kalendáriumunk 1538-ban, Krakkóban, Székely István tollából. A neves krónikaíró, iskolamester, reformátor így köszönti a majdani olvasó deákot:

„Mikoron minden nemzetet látnék, hogy az ü nyelvén Caléndáriumot szerezne, kiből esztendőnek innepit megtudhatni, igen jónak vélem én is, hogy a magyar nyelvre a Caléndáriumot fordítanám, kiből megtudhatnák a gyermekek nemcsak az innepeket, hanem hány hét lenne minden esztendőben a hús hagyat, mely nap lenne meg az újság, hány órán támadna fel minden napon az nap, mikor kezdhetnék el a tavasz, nyár, ősz, tél, kibe ennek felette becsináltattam a magyar Cisiót.”

1505-ben született az udvarhelyszéki Bencéden. Bár ferences rendiként tanult a krakkói egyetemen, hazatérve már a reformáció érdekében tevékenykedett. (Első két nyomtatott könyvének – Keresztyénségnek fundamentomáról való tanuság, és az Istenes Énekek – egy-egy utolsó példányát még látta Bod Péter a nagyenyedi kollégium könyvtárában. 1849-ben ezek is a tűz martalékává lettek.) 1550-ben Göncön találjuk, ahol életének utolsó két évében került melléje Károli Gáspár.

Se szeri, se száma a medve-előcsalogató Pál-napi reguláknak.

Pálfordulás, ha tiszta,

Bőven terem mező, puszta,

Ha szeles, jő hadakozás,

Ha ködös, embernek sírt ás.

Ha pedig havas vagy nedves,

Lesz a kenyér igen kedves.

Ha fényes Szent Pál,

Minden termés szépen áll.

A népi hitvilág fontos termés-, időjárás- és haláljósló napja. A damaszkuszi úton Saulusból Paulussá lett apostol neve tette termésvarázslóvá: a Szilágyságban a dughagymás tarisznyát fordítva kell visszaakasztani, hogy ne magzódjon fel.

„Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel.”

A szólás a hajdani dögvészekre (pestis) való jóslás emlékét őrzi. Szalonta környékén pálpogácsát – tollaspogácsát – sütnek ezen a napon haláljósló céllal.

De mit hoz Pál a Persányi-, a Bodoki-, a Baróti-hegyek, a Csíki s a Bodzai havasok erdeire 2014 januárjában? Szeles hadakozást, ködös sírásást, avagy terméshozó havast?

Rétyen az osztrák Holzindustrie Schweinhofer fafeldolgozó üzem megépítésére kapott engedélyt. A térség legnagyobb fűrészüzeme évente 800.000 m³ rönköt akar feldolgozni. A cég fakitermeléssel nem foglalkozna, a nyersanyagot az erdőtulajdonos fakitermelőktől vásárolná. Csakhogy a rétyi fűrésztelep faigénye az országosan kitermelt famennyiség 5%-a. A csábítás a helyi erdőirtásra óriási: a jövő kiárusítása kezdődhet el. Itt is.

Egy erdő felnövekedéséhez, ha talaja viszonylag sértetlenül átvészelte a tarvágást, s azonnal erdősítik, 50-60 év. Vágásra a keményfájú erdő 40-50 éves korában már alkalmas, de hogy elérje a klimatikus végstádiumot – a legbonyolultabb, a legtöbb fajt felölelő, természetvédelmi szempontból legmegfelelőbb állapotot – 60-80 év kellene.

1983-ban éppen január 25-én állították Föld körüli pályára az első csillagászati műholdat, az IRAS-t, ami elsőként fényképezte le a Tejútrendszer központját, s feltérképezte az égbolt 98%-át. Mintegy 500.000 új fényforrást fedezett fel, közülük sokat máig nem azonosítottak. 75 ezer forrás aktív galaxisnak bizonyult, amelyekben ma is tart a csillagképződés – százmillió éves evolúciós folyamatok ezek.

Azóta utódjainak kamerái végigpásztázták Földünk legeldugottabb erdeit is. Kedves Olvasóm, magad is meggyőződhetsz róla, csak kattints rá az internetes Google térképekre, példának okáért.

Ha a műholdak majd 10 vagy 30 év múlva, 50, 60, 80 év múlva a Keleti-Kárpátokra irányítják újólag kameráikat, vajon milyen erdőket látnak ott? Lesz-e ott még erdő?

Reményében annak, hogy unokáink is látni fogják erdeinket, maradok kiváló tisztelettel:

Kiss Székely Zoltán

Kelt 2014-ben, Pál fényességbe fordulásakor