Az idén újraszentelik a magyardellői református templomot
Amint arról korábban hírt adtunk, tavaly hozzáfogtak a magyardellői református templom felújításához, hiszen az idén ünnepli fennállása 130. évfordulóját. A munkálatokról és a tervezett ünnepségről a magyardellői parókián Csorbai Loránd református lelkipásztorral beszélgettünk.
2017-ben Kerelőszentpálon új református templomot építettek, ezután felmerült az a gondolat, hogy a már meglévő magyadellőit is újítsák fel, hiszen mindkét helyen Csorbai tiszteletes szolgál. A lehetőségek szerint csupán a padlózatot és a tetőszerkezetet cserélték volna ki, de miután a szakértői vizsgálat kiderítette, hogy alapos feljavításra szorul a templom: a tetőzetet teljesen ki kell cserélni, mert a gerendázat 80%-ban elkorhadt. Ezért az eredeti tervet is módosították, aminek alapján a gyülekezete elnyerte a BGA Zrt. templomfelújítási pályázatát, így 14,5 millió forintot fordíthattak a munkálatokra. Emellé a romániai művelődési és kultuszminisztérium 50.000 lejt, az egyházkerület 7000 euró támogatást nyújtott, és a helyi önkormányzat is felkarolta a munkálatokat, mi több, közadakozást is hirdettek. Nemcsak a dellőiek, hanem az innen elszármazottak is lelkesen hozzájárultak a templomfelújításhoz. Az idén augusztusig lehet adományozni, eddig 110.000 lej gyűlt össze. Ezenkívül az egyházközség tagjai az önkéntes munkából is kivették a részüket. Komán Ákos presbiter, bútorrestaurátor felújította az ablakokat, az orgonát, az úrasztalát, a szószékkoronát és átfesti a padokat is. Elkészült a tető és a mennyezet, ahová korszerű világítótesteket is beépítettek. Az idén szeretnék felújítani a toronysapkát és a templom külső falait, továbbá egy drénárkot is elkészítenek, hiszen a belső felújítás ellenére már megjelent a salétrom a falakon. Egy magáncég adományának köszönhetően a templom előtti teret és templom udvarát a kopjafa körül térkövezik.
Külön érdekesség, hogy a padlófelújításkor megtalálták a templom alatt húzódó kriptát, amely a Jármy család nyughelye. A Szolnoki és Magyar-Dellői ősi Szatmár vármegyei nemesi családnak Jármi községben már 1329-ben a család birtoka volt. Őseik királyi adományként kapták birtokaikat. A család több ágra szakadt, így Bihar, Szatmár, Szabolcs, Máramaros és Maros megyében is voltak birtokai. 1505 után jött Erdélybe a Jármi család egyik ága. Az erdélyi ág előbb Sövényfalváról írta előnevét, majd 1630-ban Jármy Miklós a Maros mentén fekvő birtokáról a „magyar-dellői” előnevet kezdte használni. A neves elődök között volt Jármy Ferenc, nagyváradi alkapitány, majd lengyelországi nagykövet, illetve II. Rákóczi György idején a hajdúk tábornoka volt, testvére, Miklós 1657-ben esett el Lengyelországban, Rákóczi mellett. Az ág utolsó leszármazottja Dániel, Küküllő vármegye szolgabírája volt, 1853-ban halt meg. Nem volt utódja. Valószínű, hogy őt is a magyardellői kriptába temették. A tiszteletes úr tudomása szerint a hajó alatti kriptában hét koporsó volt: hat felnőtté és egy gyereké, de állítólag közel 40-en temetkeztek ide. Sejtik, hogy a kripta az egész templom alatt fekszik. Sajnos nem maradt hátra írásos dokumentum, így nem tudják, kinek a maradványait őrzi a templom kriptája. Csorbai Lóránd értesítette a Maros Megyei Múzeumot abban a reményben, hogy a szakértők és a levéltárosok talán többet is feltárnak a kriptáról és az oda temetett egykori nemesekről. Anyagiak hiánya miatt egyelőre a múzeum munkatársai elhalasztották a kutatómunkát.
A lelkész tudomása szerint eredetileg temetkezési hely volt az a terület, amely felett egy fatemplom állt, az egykori gyülekezet 1893-ban építette a jelenlegi kőtemplomot, amely fennállása 130. évfordulója alkalmából megújul. A mintegy 100 lelket számláló egyházközség felújított templomát várhatóan Kató Béla püspök szenteli majd újra 2023. szeptember 9-én.
