Több jogosítványt az uniónak az egészségügy terén

• 2021-06-06 14:49:09

• Mózes Edith

Eurobarométer-felmérés

Az Európai Parlament megbízásából 2021 márciusában és áprilisában készült közvélemény-kutatás szerint az uniós polgárok egyre jobban érzékelik a Covid19-járvány saját életükre és anyagi helyzetükre gyakorolt hatását. 

Az Európai Parlament 2021 tavaszi Eurobarométer-felmérését március 16. és április 12. között végezték az unió 27 tagállamában. A közvélemény-kutatást 26.669 fő személyes megkérdezésével, illetve szükség esetén online interjúk formájában bonyolították le.

Az európaiak 31%-a tapasztalta személyes anyagi helyzetének romlását

2021 első negyedévének végéig az európaiak 31 százaléka tapasztalta személyes anyagi helyzetének romlását a járvány miatt, és további 26 százalékuk számít erre a jövőben. 

Bár uniós szinten ők együttesen a válaszadók egyértelmű többségét teszik ki (57 százalék), az egyes tagállamok között jelentős különbségek mutatkoznak. Míg Dániában például a válaszadók túlnyomó többsége (78 százalék) azt felelte, hogy nem érinti személyes jövedelmét a járványhelyzet, ezt Görögországban a lakosság 50 százaléka sínylette meg anyagilag. Magyarországon a válaszadók 38 százaléka tapasztalta saját bőrén a járvány anyagi következményeit, és további 33 százalékuk számít erre a jövőben.

A lezárások egészségügyi haszna nagyobb az okozott gazdasági kárnál (58%)

Az érzékelt anyagi hátrányok ellenére uniós átlagban a válaszadók többsége (58 százalék) úgy véli, hogy hazájában a lezárások egészségügyi haszna összességében nagyobb lesz, mint az általa okozott gazdasági kár. Az uniós tagállamok legtöbbjében ez a vélekedés van többségben. Ez változást jelent 2020 második feléhez képest, amikor még az európai polgárok többsége a gazdasági károkat becsülte jelentősebbnek. Ezzel szemben Magyarországon az uniós átlaghoz képest a legmagasabb mértékben fordított az arány: a válaszadók 60 százaléka szerint a gazdasági károk felülmúlják az egészségügyi előnyöket.

 Bizonytalanság, remény, frusztráció, tehetetlenség 

A felmérés szerint egy évvel a járvány kezdete után az európaiak leginkább bizonytalanságot éreznek (uniós átlagban 45 százalék), a 27-ből 17 tagállamban ezt az érzelmet nevezték meg a legtöbben. Ezt követi a remény (37 százalék), de a frusztráció (34 százalék) és a tehetetlenség (30 százalék) is a leggyakrabban említett érzelmek között van.

A magyar válaszadók az uniós átlagnál nagyobb arányban számoltak be bizonytalanságról (50 százalék), ugyanakkor reményről is (39 százalék). A harmadik leggyakrabban említett érzelem Magyarországon is a tehetetlenség volt (37 százalék). Ugyanakkor Magyarországon az együttérzés és a segítőkészség érzete jóval magasabb az uniós átlagénál (10, illetve 8 százalékponttal).

Összefüggés az érzelmek és a személyes helyzet alakulása között

Egyértelmű összefüggés látszik az érzelmek és a személyes helyzet alakulása között: azok, akiket anyagilag is megviselt a járvány, gyakrabban számoltak be olyan negatív érzelmekről, mint a bizonytalanság, frusztráció és tehetetlenség. Említésre érdemes az is, hogy az európaiak nagy többsége (79 százaléka) elégedett az életével, és háromból hozzávetőleg két állampolgár derűlátó az EU jövőjét illetően.

 Tízből nyolc európai tájékozott az EU lépéseivel kapcsolatban

Az európai polgárok jól tájékozottak abban a kérdésben, hogy milyen erőfeszítéseket tett az Európai Unió a koronavírus-járvány és következményei ellen: tízből nyolcan hallottak vagy olvastak ilyen intézkedésekről, vagy megtapasztalták ezeket maguk is. A válaszadók 48 százaléka pedig azt is tudja, hogy mik voltak ezek a lépések. A tájékozottság magas szintje ellenére az unióban átlagosan csak a polgárok 48 százaléka elégedett az intézkedésekkel, míg 50 százalékuk elégedetlen. Az európai polgárok 44 százaléka a tagállamok közötti, a járvány elleni küzdelem során tanúsított szolidaritás mértékével is elégedett.

A magyar válaszadók az uniós átlagon felüli arányban értékelték pozitívan az uniós válságkezelő lépéseket (64 százalék elégedett, 35 százalék elégedetlen). Hasonlóan alakul Magyarországon a tagállami szolidaritással elégedettek aránya (67 százalék) is, amely a legmagasabb a tagállamok között.

Továbbra is magas az EU támogatottsága

Az egyes tagállamokban mért értékek közötti különbségek és a rövid távú időbeli változások ellenére az EU pozitív megítélése továbbra is az egyik legmagasabb arányú az elmúlt tíz évben mért adatok között. Átlagosan az EU-ban a polgárok csaknem fele (48 százalék) kedvezően vélekedik az EU-ról. További 35 százalék semlegesen viszonyul az unióhoz, és csak 17 százalék vélekedik róla kedvezőtlenül. 

A felmérés megerősíti, hogy az EU-ról alkotott kép tartósan pozitív és erős, a járvány és annak a mindennapi életre gyakorolt hatásai ellenére is. Portugáliában (84 százalék) és Írországban (79 százalék) a legmagasabb a pozitívan vélekedők aránya, a legalacsonyabb pedig Franciaországban (40) és Ausztriában (34). A magyar adat a középmezőnybe sorolható, de az uniós átlagnál valamivel jobb: 52 százaléknyi az EU-t kedvezően megítélők aránya, 39 százalék szemében semleges kép él az unióról, és kilenc százalék van rossz véleménnyel az unióról.

Sürgető igény az unió reformja iránt

A polgárok konkrét járványellenes lépé-sekkel kapcsolatos, néha kritikus véleménye és az EU általános megítélésében mutatkozó, alapvetően pozitív, hosszú távú tendencia közötti ellentét magyarázatot ad arra, hogy miért mutatkozik ilyen egyértelmű és sürgető igény az unió reformja iránt. A válaszadók 70 százaléka mondta azt a felmérés során, hogy általánosságban támogatja az EU-t, ugyanakkor kevesebb mint a negyede (23 százalék) támogatja az EU-t „úgy, ahogy az eddig megvalósult” – ez négypontos csökkenést jelent 2020 november-decembere óta. A válaszadók közel fele (47 százalék) mondta azt, hogy „támogatja az EU-t, de nem abban a formában, ahogy az eddig megvalósult”.

Elvárások: több hatáskör az EU-nak a válságok kezelésére 

Az európaiak 74 százaléka szeretné, hogy az EU-nak több hatásköre lenne az olyan válságok kezelésére, mint például a koronavírus-járvány. A járványkezelésben a biztonságos és hatékony oltóanyagokhoz való gyors hozzáférést tartják a legfontosabbnak (39 százalék). A második helyen a kezelések és az oltóanyag fejlesztése áll (29 százalék), amelyet egy európai válságstratégia kialakítása (28 százalék) és egy európai egészségügyi politika (25 százalék) követ.

A magyar válaszadóknál is egészségügyi témák állnak az első két helyen (oltásokhoz való hozzáférés 34 százalék számára, európai egészségügyi politika 32 százalék számára), míg a harmadik leggyakrabban említett cél az, hogy az unió segítse a tagállamok járvány által sújtott vállalkozásait és munkavállalóit (29 százalék).

Legyen az egészségügy, a szegénység visszaszorítása és a klímavédelem az EP prioritása

Az Európai Parlament és választott képviselőinek feladatai között az első helyre a legtöbben (EU-s átlagban 49 százalék, Magyarországon 55 százalék) a népegészségügyet tennék. Ezt a szegénység felszámolása (39 százalék, Magyarországon 38 százalék) és a gazdaság támogatása követi (39 százalék, Magyarországon 47 százalék).

Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája