Történelmi igazságtétel nélkül nem létezik társadalmi igazságosság

A kommunizmus áldozatainak emléknapján (amely Magyarországon február 25-e) tartott közös sajtótájékoztatót tegnap a marosvásárhelyi demokráciaközpontban Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Kincses Előd ügyvéddel, illetve a December 21 – Marosvásárhely Mártírváros Forradalmáregyesület elnökével, Hamar Alpárral és alelnökével, Târnăveanu Emillel.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján (amely Magyarországon február 25-e) tartott közös sajtótájékoztatót tegnap a marosvásárhelyi demokráciaközpontban Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Kincses Előd ügyvéddel, illetve a December 21 – Marosvásárhely Mártírváros Forradalmáregyesület elnökével, Hamar Alpárral és alelnökével, Târnăveanu Emillel.

Tőkés László szerint évekkel ezelőtt javasolták, hogy Romániában is legyen egy emléknapja a kommunizmus áldozatainak, azonban a forradalmárok nem jutottak megegyezésre, így aztán elsikkadt az ügy. Az Európai Parlament két évvel ezelőtt augusztus 24-ét javasolta emléknapnak, ezt azóta több ország átvette, Románia azonban nem csatlakozott az ügyhöz.

Elmondta, kettős alkalomból jött Marosvásárhelyre, egyrészt a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából, másfelől arra a megkeresésre válaszolva, amelyet a fent említett forradalmáregyesület vezetőségétől kapott, amelyben felvetették a forradalmároknak járó kedvezmények tavaly történt megvonását, amellyel tulajdonképpen megszüntették a forradalmár státust, és emiatt szolidaritását fejezi ki az igazi forradalmárokkal. „Megállapítható, hogy kezdettől fogva hamis játékot űzött a posztkommunista rendszer a forradalmárokkal. Kezdetben mintegy lefizetésképpen semlegesíteni akarván a forradalmárokat, megbecsülést színlelt, és honorálta az érdemeiket. Később ezt felhígította a szekusokkal, a kakukkfiókákkal, erkölcsileg teljesen devalválva a forradalmi értékeket, megalázva a forradalmárokat ezáltal, mert együtt volt a tettes és az áldozat”.

Azért is jött, hogy tiltakozzék a történelemhamisítás ellen, a forradalmárok megalázása ellen, és „kiálljon az igazság mellett” Marosvásárhelyen, „a fekete március városában”. Kijelentette: fel kell tárni az igazságot, meg kell akadályozni a történelemhamisítást, el kell ismerni az áldozatok és a harcosok érdemeit, igazságtételre van szükség történelmi és társadalmi viszonylatban, mert történelmi igazságtétel nélkül nem létezik társadalmi igazságosság. Ugyanakkor szomorúan állapította meg, hogy megint egy olyan választásnak nézünk elébe, amellyel Románia csúcsot fog dönteni, mert várhatóan újból visszatérnek a kommunisták. – Harcolnunk kell a rendszerváltás folytatásáért, az erkölcsi megújulásért, az erkölcsi válság leküzdéséért, jelentette ki, ilyen szempontból példamutatónak nevezve a magyar alkotmányt, amely kimondja, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista bűnök nem évülnek el. Káin és Ábel történetét idézve jelentette ki: „számomra erkölcsi kérdés az igazságtétel, a kommunizmus áldozatainak az ügye”. Emlékeztetett, hogy Isten megátkozta Káint, aki megölte a testvérét, mondván, hogy Ábel vére az égbe kiált. A kommunizmus áldozatainak is az égbe kiált a vére, mondta, hangsúlyozva, hogy a társadalom erkölcsi megújulása révén lehet feloldani ezt az átkot, mert „enélkül nem beszélhetünk jövőről”.

Kincses Előd az emléknap kapcsán a Szoboszlai-per elítéltjeinek névsorát olvasta fel, akik 1956-ban már páneurópaiságról beszéltek.