A családorvosoktól utólagosan visszakéri az egészségbiztosítási pénztár a leszámlázott kiegészítő tevékenységekért kapott pénzt. A páciensek helyzetét megkönnyítő előírás az augusztusig megkötött keretszerződés egyik újdonsága volt, amit az illetékesek az egészségügyi alapellátást szabályozó, de sok vitát kiváltó keretszerződés pozitívumai között emlegettek.
Mivel az augusztus 1-ig aláírt új keretszerződésben csökkentették a páciensek száma után járó pénzt (fejpénzt), azt ígérték az orvosoknak, hogy az új szolgáltatásokkal pótolhatják az elveszített összeget. A lehetőség jó esélyt jelentett a betegek kivizsgálására, követésére, amikor annyira háttérbe szorult a nem covidos páciensek ellátása. Az újonnan bevezetett kiegészítő szolgáltatásokat a családorvosok egy része szívesen vállalta. A rendelési időn kívül előzőleg engedélyezett ultrahangvizsgálat mellett lehetővé vált ugyanis, hogy a listájukon lévő személyeknek korábban a szakorvosok által végzett vizsgálatokat átvállalják, mint a szívműködést jelző EKG és a 24 órás vérnyomásmérés, azok kiértékelése, továbbá a karon és az alsó lábszáron mért perifériás nyomás, és a tüdő légzéskapacitásának a mérése.
Amint a megyei egészségbiztosítási pénztártól annak idején tájékoztattak, az újonnan bevezetett szolgáltatásokhoz nem kérnek sajátos kompetenciát, mivel azokat a családorvosi képzés során oktatják. Ezért, abban az esetben, ha a családorvos rendelkezik a szükséges eszköztárral, a listáján szereplő krónikus betegeknek a rendelési idő alatt óránként három vizsgálatot elvégezhet, amiért fizetni fog a pénztár. A havi vizsgálatok számát pedig nem szabályozzák – nyilatkozta korábban a megyei EBP szerződéskötési igazgatója.
Azoknál a családorvosoknál, akik már rendelkeztek készülékekkel, vagy fellelkesülve nem kevés összeget arra áldoztak, hogy beszerezzék ezeket, jól beindult a tevékenység. A páciensek közül sokan igénybe vették, mert közelebb volt a lakhelyükhöz, hozzáférhetőek voltak a vizsgálatok, és kiderültek olyan elváltozások, betegségek, amiről nem tudtak korábban, és pontosabban követhetővé vált a krónikus betegek állapota.
Csakhogy a keretszerződés előírásait három hónap múlva szabályozták, és az új normákat visszamenőleg alkalmazva a kiegészítő szolgáltatásokért kapott pénzt vissza kell fizetni. Az érintett orvosok szerint ez felháborító, mert a pénzért megdolgoztak, és úgy érzik, hogy becsapták őket. Ráadásul a nagy összegű befektetések sem térültek meg az eltelt három hónap alatt. Az új előírások szerint meg kellene hosszabbítani a napi munkaidőt azért, hogy ezeket a vizsgálatokat elvégezhessék, ezt nem éri meg vállalni, mert megszabják a havi vizsgálatok számát, ami nem tölti ki a napi egy, két vagy három órát – vélekednek azok, aki az ultrahangvizsgálatokkal már kipróbálták ezt a lehetőséget (az orvosnak húsz órát kellett a rendelőben töltenie azért, hogy elvégezzen tíz EKG-t). Ha egy óra alatt annyi kiegészítő vizsgálatra nyílna lehetőség, ami naponta abba az órába belefér, az elfogadható lenne, de az egészségbiztosításnál nem így gondolkoznak. Valójában olyan módon kezdik csűrni-csavarni, hogy a megelőzés szempontjából annyira fontos lépés ne érje meg a családorvosoknak, és lemondjanak róla.
Érdeklődésünkre, hogy értesítették-e őket időben az új előírásokról, a legtöbben nemmel válaszoltak. Így most azokat érinti, akik rendelkeztek vagy vásároltak készüléket, de távlatilag többen is megtették volna, ha látják, hogy mennyire hálásak érte a betegek. Az egészségügy számára pedig összehasonlíthatatlanul olcsóbb lett volna továbbra is fenntartani ezt a megelőzést szolgáló lehetőséget, mint amennyibe a szívinfarktust vagy agyvérzést szenvedett betegek kórházi ellátása kerül.
