Tőzsdére fel!
2011-06-14 16:15:46
- Kósa András
Băsescu első alkalommal nyilatkozott a tőzsde kapcsán, viszont bejelentését követően az FP részvényei azonnal emelkedésnek indultak, jelezve, hogy a piac értékeli az államelnök kezdeményezését.
Traian Băsescu államelnök a minap újra a Parlamenthez fordult – szokott ilyet tenni, nincs ebben semmi meglepő, sőt, már most elmondhatjuk, hogy hamarosan elül a mostani kezdeményezés is. Mi mégis szánunk néhány sort az esetnek, bár már sokszor írtunk a téma kapcsán. Államelnökünk arra kérte a törvényhozókat, hogy vizsgálják felül azt a jogszabályt, amely szerint eredetileg 2008. december 31-ig be kellett volna fejezni a Tulajdonalapban (Fondul Proprietatea – FP) lévő állami többségű részvénypakettek legalább 5%-os tőzsdei elsődleges bevezetését vagy másodlagos eladását. A 2005-ben elfogadott törvényből egyelőre nem sok minden valósult meg: 2006-ban a Transelectrica (TEL) mintegy 10%-át vezették be a bukaresti tőzsdére, hatalmas sikerrel, majd ezt követte 2007 végén a Transgaz (TGN) hasonló arányú tőzsdei bevezetése. Azóta semmi, pontosabban megjelent az FP az idei év elején, illetve konkrétummá vált a Petrom (SNP) állami kézben lévő, közel 10%-os hányadának további eladása, de pontos menetrend nincs. Minden egyéb inkább csak politikai kommunikáció része volt. Éppen ezért Băsescu arra kéri a törvényalkotókat, hogy a május 24-i parlamenti döntéssel 2014 végére kitolt privatizációs határidő kapcsán gyorsítsák fel a tőzsdei bevezetés folyamatát.
Sokat beszéltünk már róla, hogy a tőzsdén történő értékesítés fontos bevételi forma lehet az állam részére. Ennek kapcsán a legismertebb sikertörténet a lengyel tőzsde esete, ugyanis a világ egyik legdinamikusabb parkettjéről van szó, ahova a lengyel állam pontosan időzített formában dobja piacra részvénycsomagjait. A varsói tőzsde köré épített lengyel gazdasági modell sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt évek gazdasági válsága idején sem süllyedt recesszióba. Persze, ez senkit ne tévesszen meg, hiszen a lengyel tőzsde is átesett egy értékvesztésen, sőt, míg az idei évben a bukaresti tőzsdeindex 9%-os növekedést tudhat maga mögött, addig a varsói börzeindex csak 4,5%-kal van feljebb. Inkább vegyük figyelembe azt, hogy míg a BVB inkább spekulációs piacnak tűnik a maga 30-40 ezer aktív befektetési számlájával, addig 1,4 millió lengyel vesz részt az ottani tőzsdei forgalomban. A különbség inkább ebből adódik, vagyis egyféle gazdasági kultúrából, ami nem alakulhat ki – főleg majd fél évszázados kommunista uralom után – alulról, sokkal inkább szükség van az állami elköteleződésre. Azonban míg törvényhozóink inkább saját meggazdagodásukra alakították a tőzsdét is befolyásoló jogszabályokat, s érdemes mindemellett azt a dâmboviţai mintát is megemlíteni, ami a SAFI, Caritas, FNI kapcsán felmerült tájainkon, addig a lengyelek pontos menetrend szerint viszik tőzsdére az állami vagyont.
Băsescut azonban továbbra sem a népnevelő szándék vezérli (ennek kapcsán csak az ittas vezetésben, hipermarketbeli bevásárlásban és újságírók megalázásával jár élen), hanem sokkal inkább az állam finanszírozhatóságát látja benne. Tegyük hozzá, ebben történetesen igaza van, hiszen az FP-pakettben lévő vállalatok állami tulajdonú részvényeinek tőzsdére dobása egyben az FP részvényeinek felfutásával is járhat, ami egyben azt jelenti, hogy a döcögősen haladó kárpótlásokra is kevesebb részvényt kell adjon a román állam, mint abban az esetben, ha a mostani 0,5 RON körüli FP-áron kell kárpótoljon. Ami az 1 RON névértékhez képest éppen fele, vagyis jelenleg a kormány asztalán lévő 2,335 milliárd RON kárpótlási igényre az állam dupla névértékű részvényt kénytelen „kifizetni”. 2006 és 2010 között összesen 592 millió RON ilyetén történő kifizetésére került sor, majd a kormány felfüggesztette a kárpótlást.
Van egy másik félelem is, amely ebben a formában kiküszöbölhető. A Petrom eladása kapcsán egy orosz tulajdonú befektetési konzorcium nyerte el az eladásban való közreműködésre kiírt pályázatot, ami máris felvet némi bizonytalanságot az orosz tőke romániai térnyerése kapcsán, s így az egész privatizációs folyamat átláthatósága is kérdéses. Vagyis a tőzsdén történő értékesítéssel elérhető a jobb transzparencia is.
Băsescu első alkalommal nyilatkozott a tőzsde kapcsán – kevésbé populáris téma, így eddig nem szakított időt erre –, viszont bejelentését követően az FP részvényei azonnal emelkedésnek indultak, jelezve, hogy a piac értékeli az államelnök kezdeményezését.
A siker szinte garantált, hiszen olyan állami monopóliumok kerülhetnek tőzsdére, mint a Romgaz, Hidroelectrica, Nuclearelectrica, Román Posta, Bukaresti Repülőtér Nemzeti Társaság, kikötők és energetikai holdingok. A lengyel állam múlt héten zárta le a legnagyobb biztosítótársaság, a PZU 10%-os részvénycsomagjának tőzsdén történő eladását, melynek során 1,2 milliárd dollár bevételhez jutott. Ezen a héten pedig a szénbányászatban érdekelt JSW Group 33%-os eladása következik, ami a hét legfontosabb tőzsdei eseményének számít Európa-szerte. A lengyel állam ugyanazt a formát választotta, mint a magyar a MOL esetében, vagyis részesedéstől függetlenül maximum 10%-ban limitálja a stratégiai fontosságú vállalatok esetén a szavazási arányt, így senki nem kerülhet többségbe és a nemzeti érdek sem sérülhet, amelyre minálunk oly sokat appellálnak.
