Ülésezik az Európai Parlament

Napirenden: a magyar felhatalmazási törvény és a jogállamiság helyzete

A tervek szerint 14-én (csütörtökön reggel 9 órakor)  kerülhet az EP elé a magyar felhatalmazási törvény és a jogállamiság helyzete. Erre az ülésre levélben hívta meg Brüsszelbe Orbán Viktort az Európai Parlament elnöke.

Emellett az Európai Parlament e heti plenáris ülésének napirendjén a 2021. évi pénzügyi évre tervezett bevételek és kiadások, a  Bizottság sürgősségi eljárásra irányuló kérelme, a  daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, az Egyesült Királysággal való automatizált adatcsere, valamint új többéves pénzügyi keret, saját források és gazdaságélénkítési terv szerepel.

A plenárist megelőzően pengeváltásra került sor David Sassoli és Orbán Viktor között.

Orbán elutasította Brüsszel meghívását

Sassoli  meghívását a magyar kormányfő elutasította azzal, hogy  jelenleg minden erejét és energiáját a járvány elleni védekezés köti le,  a magyar kormány képviseletében Varga Judit igazságügyért és európai uniós ügyekért felelős miniszter tud részt venni a vitában. A miniszterelnök arra is felhívta az EP-elnök figyelmét, hogy az Európai Tanács soros elnöksége képviseletében egy államtitkár lesz jelen, és kérte az Európai Parlament elnökét, hogy biztosítsa a felszólalási lehetőséget Varga Judit miniszternek.

Sassoli visszautasította Orbán  javaslatát

David Sassoli keddi (május 12-i) levelében azt írta, hogy a gyakorlat alapján az ilyen vitákon a kormányfők képviselhetik országukat, illetve az ülésen csak személyes részvételre van lehetőség. Ez volt a válasz  a levélre, amelyben Varga Judit igazságügyi miniszter azt kérte az Európai Parlament elnökétől, hogy a csütörtöki vitán felszólalhasson a magyar jogállamisággal kapcsolatban, mert egy „komoly ügyről szóló, demokratikus vitában minden érintett felet meg kellene hallgatni”. 

Brüsszel elutasító válaszában felhívta a miniszter figyelmét, hogy a tagállamok részéről a felszólalás a szabályok értelmében csak állam- vagy kormányfői szinten történhetne. Utóbbi annak fényében érdekes, hogy az uniós bizottságot és a tanácsot sem a legmagasabb szinten fogják képviselni a magyar vitán.

Egy kis emlékeztető

Köztudott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb 2018-ban, a Magyarországot elmarasztaló Sargentini-jelentés megszavazásakor szólalt fel az Európai Parlament plenáris ülésén, ahol ismertette a magyar álláspontot. 

Az EP ennek ellenére idén januárban, a strasbourgi plenáris ülésén hatalmas többséggel megszavazta a Magyarország és Lengyelország ellen indított, jogállamisági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot elmarasztaló állásfoglalási indítványát.

Miről szól az állásfoglalás?

Kimondja: * mindkét tagállamban a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás elindítása óta tovább romlott a jogállamiság helyzete; * az EP többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát; * újra szorgalmazza, hogy az ilyen és hasonló problémák miatt össze kell kötni a jogállamiság tiszteletben tartását az EU-pénzek kifizetésével.

A képviselők ugyanakkor felszólítják az Európai Tanácsot, hogy másfél év után most már végre tegyenek hathatós lépéseket a két ország ellen zajló, 7-es cikk szerinti eljárásban. A magyar ügyben azt is szorgalmazzák, hogy vonják be az EP-t is a folyamatba, hiszen azt az eljárást 2018 őszén az EP indította (a lengyelekkel szembeni eljárást az Európai Bizottság).

(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)