Ugye megmondtam?
2023-06-19 15:00:00
- Kuszálik Péter
A múlt keddi cikkemben a mesterséges intelligencia körüli zavarkeltésről írtam. A zavart nem én keltem, hanem ’Ők’ (ezzel szemben én a rémhírekre érzékeny tömegeket próbálom megnyugtatni). Tessék, itt van a Népújság június 9-i száma: „Neves kutatók szerint mindent elpusztíthat a mesterséges intelligencia”. A cikk tele van félelmet keltő mondatokkal, de érdekes módon mindegyikben ott rejtezik az elhárítás esélye.
Íme: „Teljes, globális megsemmisítéstől tartanak azok, akik szerint, ha elszabadul a mesterséges intelligencia (MI), nem lehet majd megállítani.” Hol van itt a remény? Ott, hogy ez csak egy szűk csoport véleménye; ezt csak „akik” állítják, de semmi garancia nincs arra, hogy így is lesz. Továbbá: a helyzet csak akkor kezd fokozódni, ha az MI elszabadul. Mi ennek az ellenszere? Meg kell akadályozni az elszabadulást. Hogyan? Éppolyan egyszerű, mint a cigarettázás elleni küzdelem: ha nem gyújtasz rá az elsőre, nem tudsz rászokni, s ha nem szoktál rá, akkor arra sincs gondod, hogy leszokjál. Egyszerűbb a szorzótáblánál! Tehát: nem kell MI-t telepíteni a számítógépekre. Probléma megoldva, mehetünk flekkenezni.
Még azt is írja az idézett cikk: a gondolkodó gépek problematikája részben a sci-fi-írók agyából mászott elő, „az embert leigázó gépektől való félelem a mozivászon népszerű motívuma lett, a legtöbb nézőnek a Terminátor azonnal beugrik”. Hova ugrik be, egy kád tömény kénsavba? Meg aztán kicsoda vagy micsoda az a Terminátor? Rémlik, hogy egy amerikai film hőse… Jó nekem, mert odafigyeltem Roman Polanski intésére; néhány évtizeddel korábban azt mondta: „ahogy elnézem, az amerikaiak már csak gyerekfilmeket gyártanak, mi több: egyre kisebb gyerekeknek”. Ennek a gondnak is egyszerű a megoldása: ha lefekvés előtt nem nézel stupid filmeket, akkor éjjel nem pisilsz be.
Még egy esély arra, hogy megússzuk. A riogatás: „az élet bármilyen szegmensében beláthatatlan következményei lesznek, ha hagyjuk, hogy önállósodjon az MI”. Az elhárítás módja: ne hagyjad! Püföld húspotyolóval a számítógéped, amíg szétesik. Olcsóbb és egyszerűbb: húzd ki a villásdugót a konnektorból.
Az Euronews cikkírója (mert ő riogat, nem Csejdiné!) tehetetlenül tárja szét a kezét: törvényi tiltás kellene, de annak sincs semmi esélye, mert hiába a tilalom, ha meg lehet kerülni a sorompót. És azzal fejezi be, amit már 80 éve tudunk: ha kitalálták az atombombát, akkor le is fogják dobni. Már az is igazán derék dolog – a Homo sapiens egyik humánus tette, valóban –, hogy a hidrogénbombát nem vetették be (néhány antihumánus diktátor nagy bánatára).
A fentebb vázolt drasztikus megoldásokat már egy hónapja dédelgetem, de csak most teszem papírra. Attól ment föl a vezérhangyám, hogy egy magyarországi honlapon a következő hír jelent meg május 10-én: „A Newsroom eddigi legfilozofikusabb (!) adásában arról beszélgettünk, hogy miként alakíthatja át a társadalmat a közeljövőben az MI, és hogy miért nem lehet már a szellemet igazán visszagyömöszölni a palackba”. Mivelhogy filozofikus volt az adás, lemondtam arról, hogy belehallgassak, mert nincs időm agyament fantaszták rémmeséit hallgatni. Ha jól tudom, az MI számítógépen készül és terjed, nem Aladdin agyagmécseséből tör elő. A számítógépet pedig ki lehet kapcsolni, sőt: be se kell kapcsolni. Miért kell frászolni az MI-től? Én a filozófusoktól, ideológusoktól, diktátoroktól (a hitlerektől és sztálinoktól) meg a rossz útra tévedt okostojásoktól féltem az emberiséget, mert őket tartom e pusztító marhaságok kitalálóinak / alkalmazóinak. Párizs – az abszint fővárosa – volt a gyűjtőhelye a futuristáknak, dadaistáknak és a többi blőd ideológia és irányzat zavaros tekintetű prédikátorainak; ma már rafináltabb tudatmódosítókkal (hagyományos és szintetikus drogokkal) operálnak ezek a széllelbélelt művészek, világmegváltó tanokkal és ezoterikus trükkökkel üzletelő kóklerek. Vigyék magukkal a fészbukot, twittert, tiktokot meg a többi fölösleges, energiazabáló találmányt; költözzenek a Szahara közepébe, kétszáz mérföldnyire bármilyen vízforrástól, ott remekül fogják érezni magukat – a mesterséges intelligenciájuk szőrét simogatva.
(Ha valakinek úgy tűnik, hogy korábban elmondott dolgokat ismételtem meg, az nem olyan nagy baj, csupán azt jelzi: következetesen harcolok azért, hogy az osztályellenség lába alól kihúzzam a szőnyeget.)
