Új Európát most!
A könyvet, amelynek társszerzője Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője, csütörtökön a kolozsvári Minerva házban, értelmiségiek, politikusok jelenlétében mutatták be.
„Az Európai Unió a kilátástalanságba süllyedt. (…) Az európai integráció előző szakaszainak alapvető hibáiból adódóan megrendült a világnak a mostani Európába és a jövő Európájába vetett bizalma. A kialakult megítélés megváltoztatása kizárólag az Európai Unió új alapokra helyezésével sikerülhet” – áll Frank Engel luxemburgi európai parlamenti képviselő azon tanulmányában, amely a Kós Károly Akadémia Alapítvány gondozásában nemrég napvilágot látott, Új Európát most című négynyelvű kiadványban jelent meg. A könyvet, amelynek társszerzője Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője, csütörtökön a kolozsvári Minerva házban, értelmiségiek, politikusok jelenlétében mutatták be.
A szerzők, valamint Markó Béla, a Kós Károly Akadémia elnöke az európai államszövetség jövőjéről szóló előadásaikban egyaránt úgy vélték, az Európai Unió válságára csupán egy valós és mélyreható közvita kibontakozása révén lehet megoldást találni, és ebben a közös gondolkodásban a közép- és kelet-európai tagországoknak az eddigieknél hangsúlyosabban részt kell venniük.
A konferencia moderátora, Kovács Péter, a Kós Károly Akadémia igazgatója kifejtette, a könyv felületes olvasása esetén akár arra a konklúzióra is juthatunk, hogy a szerzők euroszkeptikusok, hiszen helyenként éles bírálatokat fogalmaznak meg az államszövetség jelenlegi állapotát, működését illetően, ám mindez csak látszat: az EP-képviselők ugyanis nemcsak egy valós kórképet, hanem megoldásokat, egy lehetséges új európai modellt is vázolnak, amely alapja lehet az Európai Egyesült Államok megteremtésének a jövőben.
Előadásában a luxemburgi jogász-politikus kifejtette: az Európai Egyesült Államok koncepciója nem új keletű, mi több, az ötvenes években az Európai Unió megalapítóinak már eredetileg is ennek megteremtése volt a céljuk, ám a tagországok közötti konszenzus hiánya miatt ez a törekvés csupán a kereskedelmi közösség létrehozásáig jutott el.
Frank Engel szerint az Európai Egyesült Államok megteremtésének sarokköve a nemzetállamok és a szuverenitás kérdésének újraértelmezése Európában. Meg kell teremteni a közös európai szuverenitást, ami a jelenlegi nemzetállamok szuverenitásának behatárolását és részleges lebontását feltételezi. A nemzeti kormány hatásköreit ugyanakkor részben át kell adni a történelmi régióknak, részben az uniónak, e kettő között pedig az eddigi nemzetállami konstrukciók kiürülnek, ezért a jövőre nézve kötelezőnek tűnik a hagyományos nemzetállami koncepciók újragondolása. Frank Engel hozzátette: a folyamat jelenleg nem ebbe az irányba mutat, az Európát sújtó gazdasági-politikai és társadalmi válság miatt ugyanis nő az euroszkepticizmus a tagországokban.
„Számos mítosz terjeng az Unióban, amelyek mind azt erősítik, miszerint Európa alapvetően egy hibás program – ezekre a nézetekre egy kérdéssel lehet felelni: hol lennénk ma az Unió nélkül?” – mondta az EP-képviselő.
„Európa válságára nem a protekcionizmus, nem a bezárkózás, hanem éppenséggel az erőteljesebb integráció a megoldás. Több Európát: ez a helyes válasz a válságra” – szögezte le Winkler Gyula, aki a könyvben megjelent, Az egyesült Európa egy másfajta Európa című tanulmányának konklúzióit vázolta. Az EP-képviselő szerint a válság hatására kiújul a protekcionizmus, a nacionalizmus, egyre több a dilemma az unión belül akár a további bővítésről, akár a regionális nyelvek, az oktatás, a nemzetiségek és kultúrák kérdésköréről legyen szó, és egyre többször merül fel a kétsebességes Európa koncepciója is. Rámutatott: bár a problémák valósak, ez utóbbi megoldás súlyos visszalépés lenne az Európai Unión belüli demokrácia tekintetében, és amely Európa eddigi fontos vívmányait, köztük a szabad közlekedést, az állampolgárok szabad mozgását veszélyezteti, és ez különösen elfogadhatatlan a közép-kelet-európai tagországok számára. Winkler Gyula szerint a jövő Európája a régiók Európája kell legyen, még annak dacára is, ha látszólag az unió már „belefáradt” a bővítésbe. Brüsszelnek ugyanakkor az eddigieknél több hatáskört kell átvállalnia, ez azonban nem jelenti a tagországok szuverenitáscsökkenését: inkább arról van szó, hogy ezt a szuverenitást közösen gyakoroljuk – pontosított a politikus.
„Nekünk, a térség országainak hathatósabban hozzá kell szólnunk az Európa jövőjét érintő kérdésekhez. Nekünk történelmi megközelítésben is jelentős tapasztalatunk van a nemzetek együttéléséről, valamint a különböző államformák működéséről. Megtapasztaltuk, hogyan mondott csődöt az Osztrák-Magyar Monarchia, mert két nemzet nem tudott megfelelő viszonyt kialakítani egymással, de megtapasztaltunk egy másik kísérletet, a nemzetállamok kísérletét is. Ez szintén csődöt mondott, mert bár a térség országai nemzetállamként viselkednek, valóságos nemzetállamok nincsenek. Ki kell mondanunk: Európa nem a nemzetállamok szövetsége, hanem a nemzetek, az etnikumok, régiók közössége kell legyen, és hogy sem a nemzetállam, sem egy rosszul összerakott szövetség nem megoldás” – jelentette ki Markó Béla. Az alapítvány elnöke úgy vélte, a kelet-európai országoknak az elmúlt két évtizedben nem volt hathatós és fontos hozzájárulásuk a közös Európához, hiszen nem is volt módjuk erre: ezen államoknak ugyanis az volt a fontos, hogy mihamarabb integrálódjanak, és teljesítsék a csatlakozási kritériumokat. Ezen azonban változtatni kell, hiszen ma is erős érdekünk, hogy az unió erősödjön és „minél több Európa” legyen ebben a térségben – mutatott rá Markó Béla a rendezvényen.
