Újabb értékes erdélyi arcképeket azonosítottak
Újabb 51 értékes arcképet azonosítottak a Nemzeti Portrétár kutatói a kolozsvári unitárius püspökség gyűjteményéből – mondta el Reicher Péter, a szervezet főtitkára szerdán Budapesten.
Hozzátette: a portrékat megtisztították, pontos méretet vettek róluk, lajstromozták, a hátoldalukon feliratozták, végül pedig digitalizálták. Ezekkel együtt már 3700 fölé emelkedett a Nemzeti Portrétár nyilvánosan elérhető adatbázisában szereplő katalogizált és azonosított történelmi portrék száma.
A kolozsvári unitárius püspökségen talált összesen 70 portré – köztük 19 azonosítatlan alkotás – kutatása hozzájárulhat ahhoz, hogy az egész nemzet szempontjából meghatározó személyiségek minél szélesebb köre váljon közismertté – fogalmazott Reicher Péter a sajtótájékoztatón. A Nemzeti Portrétár kutatói 2014 júliusában jártak a helyszínen, az utómunka és az adatok feldolgozása mintegy egy évet vett igénybe.
Sándor Ákos, a civil kezdeményezésre indult szervezet kutatója elmondta: az azonosított arcképek közül kiemelkedik az a portrépár, amely a híres utazó, Teleki Sámuel (1845-1916) szüleit ábrázolja és nagy valószínűség szerint Barabás Miklós (1810-1898) neves festőművésztől származik. A házaspárról eddig egyetlen ábrázolást sem ismert a szakirodalom.
Emellett sikerült azonosítani nagysolymosi Koncz János, Augustinovich Pál erdélyi főkormányszéki tanácsos, Kendeffy Krisztina és Bethlen Zsuzsanna máshol nem található arcképeit is. A Nemzeti Portrétár a képekből egy új kiadványt is megjelentetett A kolozsvári unitárius püspökség portrégalériája címmel – fűzte hozzá Sándor Ákos. A kutatás hatására a szervezet több megkeresést kapott magánszemélyektől és intézményektől családi és egyéb történelmi portrék katalogizálására.
Reicher Péter az eseményen kitért arra is, hogy 2011 nyarán egy olyan fekete-fehér fotógyűjtemény birtokába jutottak, amely összesen 312 ismeretlen erdélyi magyar történelmi
portréról készült leírókartont – fényképfelvételt és egyéb adatokat – tartalmazott.
A felvételeken látható arcképek számos, a nemzeti történelem szempontjából izgalmas személyt ábrázolnak, így például a 19. századi erdélyi reformpolitika egyik kiemelkedő alakját, Kendeffy Ádámot (1795-1834), de sok a ritkaságnak számító, 18. század első feléből származó portré is.
A fényképekről megismert eredeti festmények a Nemzeti Portrétár kutatói szerint a kolozsvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményének egy elfeledett részletét képezhetik, ezért a szervezet következő projektje az arcképek előkerítését tűzte ki célul. Ehhez szeretnének együttműködni a Bánffy-palotában található múzeummal – emelte ki Reicher Péter.
Hozzátette: a kutatás és publikálás mellett fontos feladatnak érzik, hogy állagmegőrzés céljából kezeljék a történelmi szempontból fontos festményeket és kiállítást szervezzenek belőlük.
Az eseményen részt vett Kollega Tarsoly István, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület elnöke is, aki szerint a Nemzeti Portrétár által feltárt arcképek kutatásához több történelmi segédtudomány szoros együttműködésére van szükség. Mint fogalmazott, egy képzett szakember már egy kitüntetés vagy viselet alapján is beazonosíthat egy-egy történelmi portrén látható személyt.
