Újabb milliárdok erdélyi gazdák számára

Maros megyében 1624 nyertes pályázat

A koronavírus-járvány már begyűrűzött Európába, amikor az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program nyertes pályázói megyénkben is átvehették azokat a mezőgazdasági gépeket, amelyekre pályáztak. 1624 Maros megyei gazda részesült 6,5 milliárd forintos támogatásban.
Az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében a magyar kormány által finanszírozott pályázati rendszer lebonyolítója, a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány a maros-mezőségi, majd a Kolozs és Beszterce megyei gazdák támogatását követően tavaly három székelyföldi megyére – Hargita, Kovászna és Maros – összpontosított. A következő pályázati kiírással pedig Bihar, Szatmár és Szilágy megyei gazdákat támogatnak majd. A nyertes pályázók már átvehették a mezőgazdasági gépeket, egyebek mellett traktort, trágyaszórót, frontkaszát, forgóboronát, körkaszát, körbálázót, gyümölcspermetezőt stb. A koronavírus-járvány miatt elmaradt az ünnepélyes keretek közötti átadás, de a mezőgazdasági munka a járvány idején sem állt le, a gazdáknak szükségük volt a gépekre, hogy megművelhessék földjeiket.

A mezőgazdaságot a koronavírus sem gátolhatja

Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány elnöke megkeresésünkre kifejtette, hogy a 2017-ben meghirdetett maros-mezőségi, majd a 2018-as Kolozs és Beszterce megyei program után 2019 májusában meghirdették a székelyföldi programot is. A mezőgazdasági gépekre, ültetvényekre, az állatállomány bővítésére, a feldolgozóipari nagyberuházásokat érintő, valamint a szállodaprojektek kiírására Maros, Hargita és Kovászna megyéből összesen 5293 pályázat érkezett, és 4661 pályázatot bíráltak el kedvezően, és került kifizetésre. A vissza nem térítendő, úgynevezett de minimis, kis összegű mezőgazdasági támogatásban 1624 Maros megyei gazda részesült mintegy 6,5 milliárd forint értékben. A kis összegű mezőgazdasági támogatás esetében a klasszikus konstrukció szerint 75 százalékot, legtöbb 15 ezer eurót adott az alapítvány, a pályázónak pedig 25 százalékos önrésszel kellett rendelkeznie. Mezőgazdasági feldolgozóipari támogatásban a három megyéből 66 pályázó részesült, többek között a gyergyóremetei tejporgyár korszerűsítésére nyertek támogatást, valamint 14 szálloda felújítására is sikeresen pályáztak.

Feltételek és engedmények

Arra a kérdésre, hogy előfeltétel volt-e a mezőgazdasági terület tulajdonjogát bizonyítani, az alapítvány elnöke elmondta, hogy a nagy mezőgazdasági gépekre és berendezésekre pályázóknak bizonyítaniuk kellett, hogy saját földterülettel rendelkeznek, amit meg is művelnek. Az ültetvények telepítésére igényelt támogatáshoz nem kellett saját földterülettel rendelkezni, elegendő volt, ha a pályázó okirattal bizonyította, hogy valamelyik családtagjának megművelésre alkalmas mezőgazdasági területe van. A terület nagysága sem volt mérvadó, a max. 15.000 eurós támogatásból és az önrészből kellett megfelelő méretű ültetvényt létesíteni. Az állatállomány bővítésére pályázók a tizenötezer euróból a jelenlegi valutaárfolyammal számolva akár tíz szarvasmarhát is vásárolhattak, a tíz fölötti létszámbővítéssel pedig az APIA-támogatások magasabb kategóriájába kerülhettek. Amint az alapítvány ügyvezetője hangsúlyozta, fontosnak tartják a mezőgazdasági ágazat támogatását, a fő cél pedig a hosszú távú fenntarthatóság. Ezt a célt szolgálja annak a weboldalnak a létrehozása is, amely a virtuális piactérben támogatná a termelőket, hogy könnyebben értékesíthessék termékeiket. A www.agro-mania.ro honlapon mindenekelőtt azokat a gazdákat regisztrálják, akikkel az alapítvány szorosabb kapcsolatban áll, de bárki regisztrálhat.

Nyertes pályázók Radnóton

A Pro Economica Alapítvány által kiírt pályázatok nyertesei közül egy fiatal pályázót, a radnóti 28 éves Szakács István Árpádot kérdeztük a pályázattal kapcsolatos tapasztalatairól. A munkahelye mellett mezőgazdasággal és állattenyésztéssel is foglalkozó Szakács István körbálázóra pályázott. Megkeresésünkre elmondta, hogy Radnótról négy gazdálkodó nyújtott be tavaly pályázatot, és mind a négyet kedvezően bírálták el a Hargita, Kovászna és Maros megye területén mezőgazdasági erőgépekre, felszerelésekre, ültetvények telepítésére, korszerűsítésére, tenyészállatok beszerzésének támogatására kiírt program keretében. Arra a kérdésre, hogy esetében mi a mezőgazdasággal való foglalkozás mozgatórugója, elmondta, hogy már kisgyerekként is kedvelte az állatokat. „Nagyszülőkkel laktunk egy udvaron, akik állatokat tenyésztettek, így nem volt nehéz hozzászokni. A gazdaság vezetését nagytatámtól édesapám vette át, és én is egyre aktívabban kezdtem hozzáállni a gazdaság működtetéséhez. 2012-ben, 22 évesen már elegendő tapasztalatot szereztem ahhoz, hogy átvegyem a három szarvasmarha, tíz juh, két sertés és 2,5–3 hektár megdolgozott mezőgazdasági területből álló gazdaság irányítását édesapámtól, amit a testvéremmel azóta is folyamatosan fejlesztünk.”
Amint kifejtette, fő tevékenységük a bikaborjak nevelése/hizlalása, a takarmányt maguk állítják elő. Jelenleg 15 hektár területen termesztenek kukoricát és lucernát, 20–25 bikaborjút nevelnek, emellett juhok és ló tartozik az állományhoz. A borjakat a környéken gazdálkodó, szarvasmarhát tenyésztő gazdáktól vásárolják négy-öt hetes korukban. Egyik legfontosabb gazdasági partnerük a szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó Agro Alpar Kft. A borjakat 5-6 hónapig nevelik, amíg elérik a 250 kg-os súlyt, a kifejlett növendékborjakat az Ana Gic Trans Kft. vásárolja fel, mely élő növendék-szarvasmarha forgalmazásával foglalkozik.
A Pro Economica által meghirdetett lehetőséggel egy korszerű Maschio-Gaspardo Entry 120 típusú körbálázót vásárolt, ennek segítségével a takarmány betakarítása hatékonyabbá válik. A bálázó működtetéséhez szükséges munkagép 50 lóerős, a tulajdonukban lévő traktorral működtetik, hálós kötözőrendszert is használ, ami a bálák egyenletes megkötését eredményezi, a 120x120-as méretű bálák mozgatását téli időszakban két személy elvégezheti. A gép ára 80.000 lej volt, ebből 30.000 lej az önrész, és a marosvásárhelyi Leco Impex Kft. volt a beszállító.
„Ahhoz, hogy versenyképes gazdaságot hozzunk létre, fejlődni tudjunk a takarmánytermesztés terén, és növelni tudjuk az állatállományt, nagy szükségünk volt a körbálázóra, amelynek használata jelentősen lecsökkenti a széna/lucerna betakarítására fordított időt, kevesebb munkaerőre lesz szükségünk a szállításhoz és raktározáshoz” – hangsúlyozta a fiatal radnóti gazdálkodó.