Miután második alkalommal konzultált a miniszterelnökkel, a jegybank kormányzójával és a pártok vezetőivel a brit népszavazás után kialakult helyzetről, az államelnök két nappal ezelőtt új országprojektről beszélt.
Miután második alkalommal konzultált a miniszterelnökkel, a jegybank kormányzójával és a pártok vezetőivel a brit népszavazás után kialakult helyzetről, az államelnök két nappal ezelőtt új országprojektről beszélt. Mint mondta, a konszenzussal elfogadandó közös célkitűzésben azt kell tisztázni, hogyan látja Románia helyét és szerepét, illetve „ambícióinak mértékét” az Európai Unióban, hiszen tíz év telt el az ország uniós csatlakozása óta.
Az elnöki hivatal közleménye szerint a tanácskozás témája a brit népszavazás következményeinek kiértékelése volt, a központi sajtó azonban azt is tudni véli – bár erről nem esett szó –, hogy az államfő a múlt heti rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón elhangzottakról is tájékoztatta a pártvezetőket. Az államfő egyébként a brit népszavazás után tartott június 24-i első válságtanács alkalmával leszögezte: Románia elkötelezett marad az európai projekt mellett, amelyet azonban újra kell gondolni, meg kell újítani, és hogy Románia része akar lenni ennek az építkezésnek. Ugyanis az ország egyik legfontosabb célkitűzése volt az európai uniós integráció, ami a csatlakozás után nem sokkal már nem volt annyira tetszetős. Ezért látja úgy, hogy itt az ideje a közösen kidolgozott új országprojektnek, annál inkább, mert ilyen értelemben a Brexitnek nevezett válság lehetőségeket is tartogat(hat) Románia számára.
Emlékeztetnénk, hogy a legutóbbi elnökválasztást a jól végzett munka országának ígéretével nyerte meg a mostani államfő. A sikerhez természetesen nagyban hozzájárult az is, hogy ellenjelöltje határtalan arroganciájával olyannyira „kivívta” a választók ellenszenvét, hogy akárki könnyen megnyerhette volna a választást. Szerencséjére éppen ő volt „jó időben, jó helyen”.
Ezen túl azonban emlékeztetnünk kell arra is, hogy a kampányban egyebek mellett az oktatás-nevelés támogatását ígérte, mint „Románia versenyképességének egyik forrását”, több pénzt az egészségügynek, „liberális gazdaságot, versenyképességet és prosperitást”, fejlett, „versenyképes mezőgazdaságot, vidékfejlesztést”, illetve infrastruktúrát, „Románia európai színvonalra emelésének eszközét”, hogy csak néhányat említsünk az ígéretek halmazából. Mondhatni, valódi országprojektet mutatott be.
Ehhez képest mit tapasztalunk? A kampányban beígért nagy projektekből, a „jól végzett munkából”, versenyképességből, prosperitásból nem sokat látni. Azt láttuk ellenben, hogy megválasztását követően szinte azonnal aláírta a magas rangú tisztségviselők zsíros fizetését, élen az államelnökkel, a külföldi utazásokat, amelyekről, saját szavaival élve, még az „előző életében” álmodott, saját repülőgépflottát vásárolna, ami pedig az infrastruktúrát illeti, több mint egymillió eurós felújítást követelt magának az elnöki rezidencián. A többi még várat magára.
Most egy újabb országprojekt van készülőben. Kíváncsian várjuk, mi lesz belőle.
