Újabb Petőfi-relikviák
Immár Petőfi Sándor képes naptára, pénztárcája és naplójegyzetei, valamint Szendrey Júlia és Petőfi István levelei is a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gyűjteményét gyarapítják. A relikviákat és dokumentumokat ünnepélyes keretek között kedden adták át a múzeumnak.
Immár Petőfi Sándor képes naptára, pénztárcája és naplójegyzetei, valamint Szendrey Júlia és Petőfi István levelei is a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gyűjteményét gyarapítják. A relikviákat és dokumentumokat ünnepélyes keretek között kedden adták át a múzeumnak.
E. Csorba Csilla, az intézmény főigazgatója az ünnepségen elmondta, hogy összesen 8 műtárgy került most a Petőfi-gyűjtemény kiegészítéseként a Petőfi Irodalmi Múzeumba a Szerencsejáték Zrt. jóvoltából.
A múzeum kollekciójának része lett az a gobelinhímzéses pénztárca, melyet a költő ajándékba kapott feleségétől, Szendrey Júliától. A tárca egyik oldalán meztelen puttó nyújt át virágcsokrot, lába mellett a felirat: Pest, 1848. Petőfi Sándornak. A másik oldalon nemzetiszínű lobogó és a „Talpra magyar versért” szöveg látható. Emellett Petőfi Sándor naplójegyzetei és a költő bejegyzésével ellátott 1849-es képes naptár is szerepel a dokumentumok között.
Szendrey Júlia 1850 áprilisában íródott levelében az eltűnt hitvesét az erdélyi hadszíntéren kutató nő hangja szólalt meg, aki György álnéven írta sorait Pestre Székelyudvarhelyről Lauka Gusztávnak, egy családi barátnak. Petőfi öccse, Petőfi István Pákh Alberthez és Lisznyai Kálmánhoz írt leveléből magánéleti eseményekre derül fény. A Petőfi-kultusz első időszakának hangulatáról tanúskodnak a korszak vezető folyóiratához, a Vasárnapi Újsághoz küldött visszaemlékezések: Sikor József levele és Stern József „Petőfi egy gyermekkori levele”.
E. Csorba Csilla hangsúlyozta: mindig is kiemelten fontos volt számukra, hogy elődjük, a Petőfi Ház alapgyűjteményét gazdagítsák.
Felidézte, hogy Petőfi halála után tisztelői, az irodalomszerető nagyközönség is támogatta a költő kéziratainak, tárgyainak gyűjtését és bemutatását. A mozgalom vezetője a Petőfi Társaság volt, az általuk gyűjtött műtárgyakból alapíthatták meg és avatták fel 1909-ben a Petőfi Házat. Ezzel párhuzamosan Ernst Lajos magángyűjtő 1912-ben múzeumában, a 14-es teremben mutatta meg az általa gyűjtött festményeket, arcképeket, kéziratokat, könyveket és relikviákat. E két gyűjtemény sosem egyesült: 1937-ben Ernst halála után a kollekció szétszóródott, illetve egy része Vasberényi Gézához került, akitől újabb magángyűjtők örökölték. Ebből sikerült most a PIM-nek a gyűjteményébe fogadnia nyolc darabot.
Petőfi Sándor életművének ápolása, a nemzeti identitás és emlékezet részét képező relikviák, dokumentumok összegyűjtése olyan nemes cél, melyhez a Szerencsejáték Zrt. szívesen nyújtott segítséget a hagyaték megvásárlásához szükséges 30 millió forint értékű támogatással – mondta el Szentpétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója, hozzátéve: a Petőfi-hagyaték ezen része így végre a nagyközönség számára is láthatóvá, tanulmányozhatóvá válik.
Tájékoztatása szerint a PIM-mel sok évre nyúlik vissza az együttműködésük: 2005-ben például József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából 70 darabból álló, prózai kéziratcsomag együttes megszerzéséhez járult hozzá jelentős összeggel a vállalat.
