Újabb vita a LIBE-bizottságban

Belefáradtak az EP-képviselők a jogállamisági vitába

A magyar és a lengyel jogállamiság helyzetéről tartottak vitát a minap az Európai Parlament alapjogokkal foglalkozó LIBE-bizottságában, ahol a képviselők többsége csalódottságának adott hangot a megrekedt ügyek és az Európai Bizottság tétlensége miatt. Egyik érintett kormány, illetve a német uniós elnökség sem képviseltette magát.
A jogállamiság problémája központi kérdéssé vált az Európai Unióban az utóbbi évtizedben. A reflektorfény főleg Magyarországra és Lengyelországra irányul, mivel sokan a demokratikus normákat féltik: Brüsszel szerint Budapest és Varsó nem tartja tiszteletben az európai értékeket.

Semmilyen engedményt nem tenne a vétózó országoknak a legtöbb frakció

Sophie in ‘t Veld (Hollandia) azzal kezdte felszólalását, hogy ez már a sokadik hasonló vita a demokráciáról és a jogállamiságról, amit ő már nagyon un. „Ha ez a bizottság egy éve képtelen arra, hogy az értékekért feleljen, akkor nem látja el a feladatát. Elegem van abból, hogy az Európai Bizottság nem tesz semmit, vagy nagyon keveset és nagyon lassan tesz.”
A magyar, illetve lengyel költségvetési vétóról így fogalmazott a holland liberális EP-képviselő: „Az unió többi kormányának nem szabadna engedményeket tennie két korrupt autokrata vezető felé, mert ez nagyon rossz precedenst teremtene.” A képviselő üzent az Európai Néppártnak is, amely felfüggesztette a Fidesz tagságát, de a kizárásról nincs döntés több mint másfél éve.
„Ha nem tudnak kizárni egy korrupt autokratát, akkor hagyják el az Európai Néppártot. Nem komoly dolog az értékekről beszélni úgy, hogy közben egy padsorokban ülnek a fideszes kollégákkal.”
Vladimír Bilčík szlovák képviselő az Európai Néppárt nevében azt mondta, a döntés a jogállamisági ügyben nem az ő kezükben van, hanem a német elnökségében. Hozzátette, pártja nem fog kompromisszumot kötni az értékek ügyében.

Milliméternyi engedményt sem szabadna adni Magyarországnak és Lengyelországnak

A zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield, az Európai Parlament magyarországi ügyekben illetékes jelentéstevője azt mondta, több magyarországi civil szervezet panaszkodott arról, hogy az Erasmus+ programból járó pénzeket sem tudják felvenni a civiltörvény korlátozásai miatt. Hozzátette, egyre több civil aktivistától hallja azt, hogy a magyarországi helyzet annyira reménytelen, hogy a kivándorlást fontolgatják.
A Svéd Baloldali Párt tagja, Malin Björk azt hangsúlyozta, hogy milliméternyi engedményt sem szabadna adni Magyarországnak és Lengyelországnak a költségvetési tárgyalásokon. Ha ezt megadják nekik, akkor a többi tagállamot is „beszennyezik majd”. Hiszen az autoriter rendszerek lényege az, hogy terjedni akarnak. Ha ezt nem állítjuk meg most egy költségvetési feltételrendszerrel, akkor más országokra is átterjed majd a jelenség.
Beata Kempa, a lengyel Jog és Igazságosság részéről azt mondta, nem szabadna pénzeket elvenni ettől a két országtól azért, mert másként látják az európai értékeket, mint a szocialisták és a liberálisok.

Újabb meghallgatás lehet még az idén

Az Európai Bizottság részéről Didier Reynders reagált, aki elmondta, a bizottság egyáltalán nem tétlenkedik, a civiltörvény ügyében született bírósági ítélet azonnali hatállyal kötelező Magyarországra nézve. És magyar kormány levélben jelezte is a szándékát az ítélet betartására. Ha ez nem történik meg, a bizottság lépni fog – mondta Reynders. A hetes cikkely szerinti eljárásról a biztos azt mondta, azok mindkét ország esetében folytatódnak, és a decemberi általános ügyek tanácsán újabb meghallgatás jöhet.
Věra Jourová:

Amit mondtam, megmondtam

„A legnagyobb problémák az igazságszolgáltatásban vannak – itt a tendenciák arra mutatnak, hogy egyre nagyobb politikai nyomást helyeznek az igazságszolgáltatási rendszerre, a bírókra, különösképp a végrehajtói hatalmi ágak vagy a kormányok. Abszolút biztosnak kell lennünk abban, hogy minden országban függetlenek a bírók, akik a törvény betűje alapján döntenek, nem pedig az alapján, ki kicsoda.”
„Nem csak Lengyelországról és Magyarországról van szó: a jelentés a bolgár, román, horvát és szlovák igazságügyi rendszerek problémáira is rámutat. Bulgáriában és Máltán a médiumok politikai erőkhöz kötődnek, miközben Spanyolországban, Szlovéniában, Bulgáriában és Horvátországban az újságírókat gyakran fenyegetik vagy támadják meg.”
„Most olyan helyzetben vagyunk, hogy több pénzt fogunk szétosztani. A pénznek pedig nagyon jó célokat kéne szolgálnia. Segítenie kéne abban, hogy a tagállamok kilábaljanak a koronavírus-járvány okozta válságból. Ezért nem tarthatjuk tovább fenn azt a rendszert, amelyben növeljük a szétosztott pénzösszeget, egyúttal csökkenő bizalommal kell megküzdenünk. Több biztosítékot kell bevezetnünk.”
Věra Jourová nem sajnálja, hogy korábban azt mondta, Orbán Viktor beteg demokráciát épít: „Amit mondtam, megmondtam. Talán százszor is elmondtam, hogy súlyos aggályaink vannak a magyar állapotokkal kapcsolatban. Más szavakat használva, de ugyanazokról a dolgokról és komoly aggodalmakról beszéltem. Félre is értették némileg, amit mondtam, mert emlékszem rá, hogy az interjú fő üzenete az volt, hogy az első és az utolsó szó az állampolgároké kell, hogy legyen, a magyar embereké. Nagy tiszteletben tartom a magyar embereket és szabad akaratukat. Elismerem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyerte a választásokat, és csak annyit mondtam, hogy látnunk kell minden tagállamban, ebbe beleértve Magyarországot is, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy az emberek szabadon és igazságosan dönthessenek.”
(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája, euronews)