Újra találkoztak

a Gyergyószentmiklósi Jövő FC veteránjai

Gyergyószentmiklóson a labdarúgás ünnepnapját minden év augusztusának második szombatján tartják, ekkor a Jövő fénykorának egykori B és C ligás veterán játékosai találkoznak. Idén sem volt ez másként, a csapat két egykori futballistájának, a helyi Buslig Gyulának, valamint a marosvásárhelyi Márton Gézának köszönhetően újra találkozhattak a volt játékostársak. 

Először a pályán gyűltek össze egy közös fotó erejéig, aztán a városi temetőben megkoszorúzták a már elhunyt csapattársak sírjait, majd egy helyi kisvendéglőben nosztalgiáztak a régmúlt emlékeiről. 

Az idei találkozón a két főszervezőn kívül jelen volt Aurel Cerghizan, Ferenczi Tibor, Dumitru Florin, Balázs Árpád, Moscu Sorin, Szvinyuk Róbert, Farkas Csaba, Nagy Zsolt, Béres Székely László, Papp István, Soós Zsigmond, Veres Ernő, Kurkó Ernő, Paltán József, Csapár Lajos, Antal Péter, Vígh János, Kozma Kálmán, Csata Attila, Csapár Tibor, Murariu Lica, Ferencz Péter, Kovács Tibor, valamint a bözödújfalusi Kinda György – aki a Jövő egyik legodaadóbb szurkolója volt –, valamint az ASA és a Steaua egykori balhátvédje, Fodor János, a játékosok barátja.

103 éve kezdődött

A jelenleg 75 éves Buslig Gyula – aki korábban helyi önkormányzati sportfelelős volt – elmondta: a gyergyói futball idén 103 éves, azaz 1921-ben alakult meg a Gyergyói Atlétikai Klub, és benevezett Marosvásárhely területi bajnokságába. Viszont a város labdarúgó-történelmének első írásos nyoma 1912-ből származik, mivel ebben az évben került Gyergyószentmiklósra először focilabda.  Az alakulat 1968-ban vette fel a Jövő nevet – előtte Partizan volt, a helyi öntöde tartotta a csapatot, aztán a helyi csapatok egyesültek, és 1969-ben került fel először a C osztályba, a marosvásárhelyi Csiki Ferenc és Ioan Pãtraşcu edzősége idején. Az együttes az 1978–1979-es idényben élte a fénykorát, amikor a bajnokság végén felkerült a B osztályba Fazakas Józsefnek az edzősködése idején, aki kisebb megszakítással 1975 és 1979 között irányította a Jövő csapatát (1978 augusztusától decemberig a székelyudvarhelyi Bálint Ferenc edzte a csapatot). Előtte, azaz 1971 és 1973 között a marosvásárhelyi Publik Antal volt az edzője, 1974–1975-ben pedig a szintén marosvásárhelyi Csiki Ferenc. 

1990-ig a C osztályban volt alakulata Gyergyószentmiklósnak, majd a megyei bajnokságban szerepelt évekig, de volt idő, amikor a klub nem tudott indítani a bajnokságban felnőttcsapatot. A 2000–2001-es idényben sikerült feljutnia a 3. ligába, és rövid ideig ott szerepelnie, majd a 2024–2025-ös idénytől kezdve újra C osztályos lett a Jövő – mondta el Buslig Gyula, aki egykoron 25 évig edzősködött az alakulatnál. 

Már Publik kiformálta

Mint Márton Géza elmondta, Fazakas József inkább az erőnléti felkészítésre, Bálint Ferenc főleg a játék egybehangolására fektette a hangsúlyt. 

Tulajdonképpen már Publik kiformálta az akkori együttest minden szempontból, így a ’70-es évek derekán a csapat marosvásárhelyi labdarúgók segítségével a 2-4. hely egyikét foglalta el a C osztályban. A vezetőség az 1978–1979-es bajnoki idényben határozta el, hogy támogatja a Jövőt, hogy feljusson a B ligába, mivel az őszi évad végén második lett, 2 ponttal lemaradva  a Sinaia mögött. Aztán a tavaszi évadban visszatérő Fazakassal feljutott a csapat a másodosztályba.

A Jövő FC akkori összetétele: Ioan Biriş, Szőcs László, Vasile Soitoc – kapusok; György Sándor, Dezső László (mindkettő ifi), Aurel Cerghizan, Galaci Tibor, Farkas Csaba, Ruzsa Péter, Márton Géza, Vajna Csaba, Balázs Béla, Bartha Ferenc, Puskás József, Csergő Sándor, Székely Béres László, Nagy Zsolt, Király József, Papp István és Alexandru Cioloboc – mezőnyjátékosok. 

Közülük Balázs Bélát az AS Armata szerződtetni akarta – ő azonban nem ment –, a gyergyói Farkas Csaba Nagybányán és a Sportul Studenţesc csapatában, a néhai Dezső László Székelyudvarhelyen is szerepelt. (Bartha, Szőcs, Dezső, Galaci, Balázs, Vajna, Csergő és Király azóta már az égi pályákon fociznak.)

Az együttes 1979–1983 között volt tagja a B osztályos mezőnynek. Az első évadban a Jövő a 12. helyen végzett, a legjobb helyezése az 1981–1982-es idényben volt, amikor az 5. helyen volt egy adott pillanatban. Idővel jó középszintű alakulattá vált, sok meglepetésmérkőzést produkált, jól összeszokott csapat lett a lelkes gyergyószentmiklósi közönségnek is köszönhetően, aztán az 1982–1983-as idény végén visszakerült a C osztályba – mondta el Márton Géza. 

Maros megyei labdarúgók Gyergyóban

Annak idején a katonaság keretében a szomszédos megyékből több futballista került a gyergyószentmiklósi csapathoz, a ’70-es évek elején a radnóti Kovács Mihály és a marosvásárhelyi Horváth Imre voltak az elsők közt, akik a Jövő színeiben fociztak, aztán Publik és Fazakas edzősége alatt több marosvásárhelyi labdarúgó követte a példájukat. 

„Kovácsot és Horváthot Soós Zsigmond (1973–1975), Ioan Biriş (1973–1980), Máthé Attila (1973–1975), Aurel Cerghizan (1973–1982) és Aszalos János (1973–1975), Surányi Béla, az ASA ifi kapusa (1974), Király József (1974–1979) követte, aztán jómagam 1975-ben a Lemnarulnál játszó Ruzsa Péterrel, Vörös Jánossal, Kiss Lajossal, a szovátai Bartha Ferenccel kerültem a csapathoz. Idővel Gyergyóba igazolt még Muntyán László (1976–1978), Ruszi József (1976–1977), Papp István (1976–1979), Vajna Csaba (1976–1981), a szovátai Szőcs László kapus (1976–1980), Ioan Negrea (1977–1978), Tamás Emil, az ASA ifjúsági kapusa (1977–1979). Miután a csapat felkerült a B osztályba, a vezetőség kérésére Erdőszentgyörgyről Székely Béres László (1979–1984), a Marosvásárhelyi Viitorultól Kalló Géza (1979–1980), a Marosvásárhelyi Gaz Metantól Eugen Bungărdean, Nyárádszeredából Kovács Tibor, az AS Armatától Márton László (1981–1983), a Balánbányai Bányásztól George Ciorceri (1980–1983) és Tudose Miron (1979–1983) került a Gyergyószentmiklósi Jövőhöz – emlékezett vissza Márton Géza.

Alexandru Cioloboc, Ionel Negrea, továbbá a csíkfalvi Mihály Sándor, a szovátai Végh János és Kurkó Ernő is focizott Gyergyóban, sőt a bátosi Erős Károly az Avântultól, a szászrégeni Sorlea Aurel a Csíkszeredai Tractorultól került a Jövőhöz. De ott játszott még a most Budapesten élő Sipos Árpád is, aki Gyergyóban katonáskodott, onnan az AS Armatához került vissza – összegezett Márton Géza, aki 1981-ig volt a Jövő játékosa.

Nyilatkozatok 

* Buslig Gyula (az újdonsült C osztályos Gyergyószentmiklósi Jövő FC jelenlegi titkára, 2006 óta társrendezője, egyben főszervezője az évente Gyergyószentmiklóson megrendezett Jövő-öregfiúk találkozójának): „57 éve tevékenykedem a futballban, és mindig szívesen emlékeztem vissza arra, amikor az 1968–1969-as évad végén a Jövő Hargita megye bajnoka lett, és a Zernyesti Celuloza ellen játszott kettős osztályozót. Zernyesten 1-0-ra kikaptunk, de hazai pályán 4-1-re győztünk, így felkerültünk a C osztályba. Emlékszem arra is, hogy a Maros-Magyar Autonóm Tartomány idején barátságos meccset játszottunk a Marosvásárhelyi Lemnarullal, még salakos pályán, Vásárhelyen, de az egykori AS Armata ellen is több felkészítő mérkőzésen léptünk pályára, oda-vissza alapon.” 

* Paltán József (86 évesen az idei találkozó legidősebb egykori játékosa): „1960-ban, a katonaság után kerültem Gyergyószentmiklósra, a Jövőhöz, aztán mintegy 10 évet, azaz 35 éves koromig itt futballoztam. A hatvanas években párhuzamosan jégkorongoztam is Marosvásárhelyen, az egykori RATA-nál többek közt az Incze testvérekkel (I. Gabi, II. László – Paci, III. Tuka) és Togănellel együtt, ugyanis az Incze testvérekkel még a CCA-nál ismerkedtem meg, nekik köszönhetően kerültem Marosvásárhelyre. De csak a C osztályban futballoztam, a Jövő színeiben.”

* Csapár Lajos (a C oszályban játszott Gyergyóban): „Hodoson nőttem fel, aztán Galócáson kezdtem el futballozni az akkori megyei bajnokságban, később a katonaság után három évig a Balánbányai Bányász játékosa voltam. 1969-ben, amikor a Jövő C osztályos lett, oda szerződtem, és öt bajnoki idényen át maradtam. Ez volt labdarúgói karrierem legszebb időszaka. 1973-ban az akkori Hargita megyei bajnokságban szereplő Gyergyószárhegyi Bástya, majd Gyergyóalfalu, utána a Gyergyószentmiklósi Vasas játékosa voltam. Majdnem 40 évesen akasztottam szögre a csukát.”

* Márton Géza (a marosvásárhelyi Dermagant, Viitorul, Elektromaros és Ilefor együttesénél, valamint az egykori C osztályos Csíkszeredai Tractorulnál szerepelt): „Az első B osztályos találkozón 0-0-ra játszottunk a Foresta Suceavával, amelynek kiváló együttese volt a B osztály I. csoportjában, de jó képességű alakulat volt a Jászvásári Politehnica, a Bákói SC, a Románvásári Laminorul, a Konstancai Farul és Portul, a Chimia Brăila, a Brassói Steagul Roşu vagy a Cimentul Medgidia is, így nehéz volt megmaradni a B osztályban, mégis sikerült négy éven át a Jövő csapatának.” 

* Székely Béres László (minden idők talán legsikeresebb erdőszentgyörgyi labdarúgójaként tartják számon, hiszen ő az egyetlen, aki valamikor B osztályban is futballozott): „Erdőszentgyörgyön mindössze öt mérkőzést játszottam, aztán megkerestek az akkori B osztályos Gyergyószentmiklósi Jövő vezetői, szerződést ajánlottak, én pedig igent mondtam. A Jövőnél akkoriban a marosvásárhelyi Fazakas József volt az edző, akit a Székelyudvarhelyi Progresultól ismertem. Gyergyószentmiklóson 1979 októberében mutatkoztam be a B osztályban, és az 1983–1984-es idény téli időszakáig játszottam. Szép volt, hiszen az alakulat legsikeresebb időszakában lehettem a csapat tagja, minden találkozón telt ház előtt futballoztunk. 1984-ben visszakerültem Erdőszentgyörgyre, ahol 1986-ig futballoztam, majd abban az évben abbahagytam az aktív sportolást.” 

* Aurel Cerghizan (kerelőszentpáliként Gyergyószentmiklóson telepedett le labdarúgói karrierje után): „Kerelőszentpálon kezdtem el gyerekként futballozni, aztán Marosvásárhelyre kerültem szakiskolába, ezzel párhuzamosan a helyi Viitorulnál fociztam. A katonai szolgálat idején a volt C osztályos Victoria Craiova színeiben rúgtam a bőrt, a leszerelésem után, 1973-ban kerültem az akkori C osztályos Gyergyószentmiklósi Jövőhöz, ahol kilenc idényt húztam le. Amikor a csapat 1983-ben kiesett a B osztályból, a megyei bajnokságban szereplő Gyergyóújfalui Mureşul együtteséhez kerültem, 40 éves koromban itt hagytam abba a labdarúgást. Nagyon szerettem Gyergyószentmiklóson, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy itt telepedtem le, ide is nősültem.”