Uniós szankciószigorítás Szíriával szemben
A Szíriával szembeni korlátozó intézkedések további szigorításáról döntöttek hétfőn Luxembourgban az EU-országok külügyminiszterei.
A Szíriával szembeni korlátozó intézkedések további szigorításáról döntöttek hétfőn Luxembourgban az EU-országok külügyminiszterei.
Feketelistára helyeztek 28 személyt és két vállalatot. Ez azzal jár, hogy az érintettek Európában elérhető javait – például bankszámláit – zárolják, a természetes személyek pedig emellett beutazási engedélyt sem kaphatnak az unióba.
Ez már a 19. szankciós döntés a belső ellenfelekkel szemben brutális kegyetlenséggel fellépő damaszkuszi rezsim ellen. Eddig 181 személy és 54 cég került fel az uniós feketelistára. Az érintett személyek kapcsolatba hozhatók a hatalom által alkalmazott erőszakkal, a jogi személyek pedig az ehhez használt anyagok, eszközök beszerzésével.
A legújabb döntés értelmében megtiltják az EU-országok lakosainak, hogy fegyverkereskedelemmel foglalkozó szíriai vállalatokkal üzleteljenek – akár adásvétel, akár szállítmányozás, akár biztosításkötés formájában.
Szíria ügyében az erőteljesebb nemzetközi fellépést az akadályozza, hogy az oroszok – valamint diplomáciai értékelések szerint valamivel kevésbé határozottan, de a kínaiak is – vétójogukkal élve gátolják az ENSZ Biztonsági Tanácsában kemény hangú határozat elfogadását.
Az uniós külügyminiszterek vasárnap este négy órán át együtt vacsoráztak Luxembourgban Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, de aligha jutottak előbbre a kérdésben. William Hague, a brit diplomácia irányítója hétfőn ugyanis elismerte, hogy
„az álláspontok kölcsönös ismertetésén” túl semmiben nem tudtak megállapodni. Ennél valamivel derűlátóbb Guido Westerwelle német külügyminiszter, aki, mint fogalmazott, reméli, hogy „lehetséges mozgásba hozni az ügyet”. Nem fejtette ki, hogy reményét mire alapozza, de hangsúlyozta: az oroszoknak újra és újra értésükre kell adni, hogy nekik sem érdekük „a térség lángba borulása”. Catherine Ashton egyenesen „nagyon jónak” minősítette a Lavrovval folytatott eszmecserét. Szerinte az oroszok értik, hogy a szíriai brutalitást meg kell állítani. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter viszont kimondta, mi áll szerinte a diplomáciai fennakadás hátterében: „az amerikai választások előtt a Biztonsági Tanácsban nem lehet mit tenni”.
Ashton közölte, hogy az EU kész fokozott segítséget nyújtani a szíriai menekülteknek, és közülük többeket akár be is fogadhatnak az unióban. Ez utóbbi lehetőséget Westerwelle úgy pontosította, hogy a beutazás „például gyógykezelés céljából” válik lehetővé, és a menekültek ellátásáról a helyszínen kell gondoskodni.
