Uszoda a bürokrácia fogságában

• 2022-02-27 16:36:32

• Bálint Zsombor

A marosvásárhelyi sportolók és az egyszerű sportkedvelők is értetlenül állnak az előtt a visszás helyzet előtt, hogy a volt Május 1. strand helyén (amúgy hosszú évek kalandos történéseit követően) megépült korszerű uszoda most már lassan egy éve elkészült, júliusban annak rendje és módja szerint – igen magas rangú résztvevőkkel – ünnepélyesen fel is avatták, azonban azóta lakat áll a kapuján, és használat híján hagyják, hogy az enyészet lassan tönkretegye az állagát.

Valamennyien tudjuk, hogy a bürokrácia rákfenéje, amelyet az utóbbi 30 év alatt még túlburjánzóbbá tett a hatalom, ahelyett, hogy csökkentette volna, mindannyiunk életét megkeseríti, ha bármilyen hivatalos elintéznivalónk van. Az uszoda esete azonban egészen elképesztő példája annak, hogy hová süllyedt Romániában az ügyintézés szintje.

Novák Eduárd sportminiszter a múlt héten az Erdélyi Magyar Televízióban beszélt erről a témáról. Többek között elmondta, hogy a létesítmény tulajdonosa a minisztérium a Mureșul Sportklub révén, ám működtetését nem tudta megkezdeni, mert a kormány szintjén minden alkalmazást befagyasztottak, a működtetéshez pedig személyzet kellene, amelyet így nem lehet alkalmazni. A kézenfekvő megoldás a létesítmény átadása a helyi közösségnek, azaz a polgármesteri hivatalnak, és erről a döntés meg is született – mondta.

Idézzük a szavait: „Egyből meg is született a döntés, de vannak bizonyos procedúrák. Az első, hogy helyi szinten telekkönyvileg rendbe kell tegyék. Most ezen ügyködnek, tehát hamarosan ezek a papírok megoldódnak, akkor születik egy helyi határozat, és mi ezt átadjuk. Ez most egy kicsit elhúzódik, mert, sajnos, ez a bürokrácia. De lényegében ezenkívül semmi komplikált dolog nincs, csak ezt most egy kicsit ki kell várni.”

Mielőtt tovább elemeznénk az utóbbi néhány szót, „egy kicsit ki kell várni”, vizsgáljuk meg, hogy mit mondott erről a kérdésről Soós Zoltán polgármester, aki a ligeti edzőterem átadásán nyilatkozott: „A beruházás ideje alatt a telekelést nem végezte el a Mureșul Sportklub, amely a minisztérium alárendeltségébe tartozik. Mi most segítettük az építkezési engedély lezárását, illetve a telekkönyv kiváltását, ezt a város nem tudja elvégezni, mert nem a város tulajdonában van jelenleg, de hozzájárultunk, hogy minél gyorsabban menjen. Minden irat be van nyújtva a telekkönyvi hivatalhoz, tehát ahogy megjön a telekkönyv a sportklub részére, onnantól kezdve tudjuk a sportminisztériumot kérni, hogy most már kormányhatározattal adják át a városnak.”

És akkor térjünk vissza ahhoz, hogy „egy kicsit ki kell várni”. Az ünnepélyes avató óta hét hónap (210 nap, amelyből minimálisan 140 munkanap!) telt el. Ennyi kellett ahhoz, kiindulva a fenti szavakból, hogy egy (nem több, nem egy többoldalas terv, nem egy bonyolult valami), azaz EGY telekkönyvi kivonat megszülessen, és még most, hét hónap után sincs meg! Olyan körülmények között, hogy elvileg MINDEN fél támogatja a dolgot, és tudtunkkal senki nem próbált keresztbe tenni, mint ahogyan sok hasonló ügyben elakadt az ügyintézés sötét erők miatt (lásd a ligeti műjégpálya ügye!).

Legyünk optimisták, és higgyük azt, amit szintén Soós Zoltán mondott, hogy a dokumentum megszületése napok kérdése. Ám ettől még nem nyílik meg az uszoda.  Hiszen meg kell születnie egy kormányhatározatnak, majd a marosvásárhelyi tanács határozatának is, hogy végre az átadás megtörténhessen. (Aztán pedig intézményi szerkezeti felépítés kell, alkalmazni kell embereket versenyvizsgával, amit előtte meg kell hirdetni, az eredmény után megvárni az esetleges óvásokat stb., stb.). Gondolhatnók, semmi sem egyszerűbb ennél, hiszen két, nem túl bonyolult tartalmú dokumentumról van szó... Normálisabb helyeken ezt 2-3 nap alatt intézik... Szintén Soós Zoltánt idézzük: „Reméljük, hogy a kormányhatározat megszületése nem tart hosszabb ideig, mint egy hónap, aztán pedig a városi tanács határozata is meglesz egy hónap alatt.” Nos, az eddigiek alapján erősen kételkedünk benne, hogy ez ilyen „rövid” idő alatt megoldódik, különösen, ha lesz valamelyik minisztériumban egy „jótét” hivatalnok, aki a fiókjában felejti a szükséges iratot. (Zárójelben pedig: nem is próbálunk belegondolni abba, hogy mi lenne, ha nem Novák Eduárd lenne a miniszter, hanem valaki más, akinek nem szimpatikus, hogy Marosvásárhelyen magyar polgármester van, vagy ha netán megbukna közben a kormány, vagy hat hónapig ügyvivő kabinet működne, mint az ősszel, amelynek nem lenne jogosultsága egy ilyen kormányhatározat kibocsátására.)

És ha már a jégpályát említettük: már két éve szó esett arról, hogy sikerült tisztázni az épület jogi helyzetét, és íme csak röpke két, aktatologatással eltelt esztendő kellett hozzá, hogy végre ki lehessen írni a versenytárgyalást a befejezésére. Az egyik vesztes fél azonban megóvta az eredményt. Önökre bízzuk annak megtippelését, hogy mikorra várható a megnyitó. Majd azt követően hány hónapra rá a tényleges használatba vétel…