Útjára indult az erdélyi magyar civil konzultáció
Erdélyi magyar civil konzultáció címszó alatt indította el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azt a párbeszéd sorozatot, melynek célja az erdélyi magyar közösségben, közösségért tevékenykedő civil szervezetek minél közvetlenebb bevonása a törvényhozási folyamatba, fontos ugyanis, hogy az e szervezetek által felhalmozott értékes, gyakorlati tapasztalatra épülő tudás a jogszabályokban is tükröződjön.
Erdélyi magyar civil konzultáció címszó alatt indította el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azt a párbeszéd sorozatot, melynek célja az erdélyi magyar közösségben, közösségért tevékenykedő civil szervezetek minél közvetlenebb bevonása a törvényhozási folyamatba, fontos ugyanis, hogy az e szervezetek által felhalmozott értékes, gyakorlati tapasztalatra épülő tudás a jogszabályokban is tükröződjön.
A konzultáció első találkozójára pénteken került sor Kolozsváron, az Iskola Alapítvány székházában. Kovács Péter RMDSZ-főtitkár, Kerekes Károly parlamenti és Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, valamint Tonk Gabriella programfelelős találkozott a szociális területen működő szervezetek képviselőivel.
Kovács Péter a civil szféra szakmai felkészültségének, tapasztalatának fontosságát méltatta, majd vázolta a konzultáció menetét. Szerinte ennek célja az egyes szakterületeken tevékenykedő civil szervezetekkel való párbeszéd állandósítása, a civil szféra véleményének meghallgatása, figyelembevétele az egyes törvények kezdeményezése vagy módosítása esetén. Ily módon a szövetség parlamenti munkáját kívánják jobbá, hatékonyabbá tenni. „Azt szeretnénk, hogy a törvények ne mondjanak ellen a mindennapi alkalmazásoknak, éppen ezért fontos, hogy egy törvénykezdeményezés kapcsán szakértő mondja el, hogy ez a való életben milyen következményekkel jár” – fogalmazott a szövetség főtitkára.
Kerekes Károly képviselő A romániai szociális rendszer jogi szabályozása: várható változások a költségvetési megszorítások korszakában címmel tartott előadást. Tájékoztatott az új szociális kerettörvény-tervezet – a parlamenti szakbizottságok engedélyeztetési procedúrája alatt áll – által javasolt módosításokról. Hangsúlyozta: a kerettörvény változtatása újabb jogszabályok kidolgozását, bevezetését feltételezi, emiatt is igen nagy szerepe lesz az elkövetkezőkben a konzultációnak. A jogszabálytervezet ugyanakkor számos olyan, eddig elhanyagolt területre fordít több figyelmet, mint a hajléktalanok vagy a fogyatékkal élők helyzete – mutatott rá Kerekes.
Sógor Csaba kijelentette: a jól működő szociális rendszerek olyan helyeken alakultak ki, ahol az állam párbeszédet folytatott a civil szférával. Sógor számos nemzetközi példa említésével az Európai Unió EU2020 stratégiájának a szociális szektorra vonatkozó célkitűzéseit mutatta be, és ismertette Románia vállalásait e célok elérése érdekében. A képviselő meglátása szerint Romániában a fő gondot az jelenti, hogy politikai szféra csak rövid távra, egy mandátumra képes tervezni. Ezt hivatott áthidalni a civil szféra, mely az unió hosszú távú terveire és pénzügyi ciklusaira alapozva biztosíthatja a stabilitást a helyi közösségek számára.
Az uniós támogatások rendszeréről, az elmúlt finanszírozási ciklus tanulságairól és az előttünk álló kihívásokról beszélt Farkas András, a PONT Csoport elnöke. Kitért a források felhasználásának mértékére, a köztudottan alacsony felhasználás okaira. A civil szolgáltatók helyzetéről, a hazai köz- és civil szféra partnerségéről beszélt Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója, aki a Caritas hálózat tapasztalataiból kiindulva néhány konkrét javaslatot is megfogalmazott.
A konzultáció első találkozója az együttműködési keretek véglegesítésével zárult.
